István atya 2006-ban lett kilencvenhat éves – a kínai számítás szerint, akik az éveket a fogamzástól számítják. Gyengülő egészsége tüdőgyulladáshoz vezetett, ezért a múlt év végén kórházba került, de az volt a kívánsága, hogy amint lehet, vigyék haza – a Hua Kuang centrumba. Ott akarta bevárni Isten hívását. Végül visszavitték, aminek nagyon örült. Másnap, március 17-én reggel ott halt meg.
Évtizedekkel ezelőtt látott osztálytársamról álmodtam. Egy régi típusú, hosszú orrú szuszogó buszban üldögélt a kalauz előtti ülésen. (Az idősebbek emlékezhetnek: a jármű hátsó ajtajánál kialakított ülésen szorongott a kalauz, onnan adott jelet az indulásra.)
Szülők és pedagógusok az iskolai konfliktusok megoldásáért – Az oktatási intézményekben az utóbbi időben gyakorivá vált, erőszakba torkolló konfliktusokról és problémákról, valamint az általános és középiskolákban működő szülői munkaközösségek tevékenységéről és lehetőségeiről tartottak tanácskozást a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben március 14-én. A fórumra meghívták valamennyi egyházi iskola, valamint azok szülői munkaközösségeinek képviselőit.
Nagycsaládosok lelkigyakorlata Tahiban – A délelőtti hegyi túráról már visszatértek a gyerekek, a Dunára néző pilisi domboldal megszokott csendjét csak játékos hangfoszlányaik törték meg.
A lelki béke szentsége – Az idősebbek emlékeznek: annak idején igen sokan gyóntak, főleg első péntek alkalmával. Kevés volt viszont a gyakori, sőt a mindennapos áldozók száma.
A húsvéti felkészülés jegyében – a piroskavárosi hívek kezdeményezésére, Péntek Zsolt káplán vezetésével – kerékpáros keresztútjáráson vettek részt a csongrádi plébániák hívei.
Nem múlik el napszak, hogy ne állna meg egy-egy arra járó ember imádkozni Szűz Mária fájdalmas stációi előtt Máriaremetén.