Beszélgetés Fehér Lászlóval, a Szent István-bazilika karnagyával – Száz évvel ezelőtt, 1909-ben alakult meg a budapesti Szent István-bazilika kórusa. Az évfordulót az október 17-én, 18 órakor kezdődő szentmisével és az azt követő koncerttel ünnepli meg az együttes.
Egy férfi leborul Jézus előtt. Nem csodát kér tőle, mint annyian mások, hanem útmutatást: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus mintha nem bíznék ebben a lelkesedésben. Szinte visszautasítja a hízelgő megszólítást: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.” Aztán – választ se várva – olyasmire mutat rá, amit a kérdezőnek nem tőle kell megtanulnia: „Ismered a parancsokat.”
A világmisszió országos ünnepén – „Egyetlen ember lelke is akkora, mint az egész világmindenség” – a papság évében Vianney Szent János gondolatát választották a Világmisszió Országos Ünnepe mottójául, amelyet idén október 10-én rendeztek meg a budai ciszterci Szent Imre-templomban.
Ferences kisnővérek, mosolygó szolgálattal – A ferences család idén ünnepli a lelkiségük szerinti élet pápai jóváhagyásának nyolcszázadik évfordulóját. Az e karizma szerint élő férfiak és nők közössége, a ferences család ma három nagy ágra, azaz rendre oszlik. Az elsőbe tartozik a Kisebb Testvérek Rendje, akiket mi ferenceseknek hívunk, valamint a minoriták és a kapucinusok, a másodikba pedig a klarisszák. A harmadik rend is a ferences család szerves része, reguláját 1221-ben assisi szentjétől kapta. A Ferences Világi Renden kívül magába foglalja azokat a szerzetesi közösségeket, amelyek konstitúciója a harmadik rend számára írt regulán nyugszik. Közéjük tartoznak Szent Ferenc Kisnővérei is.
Az elmúlt hetekben a magyar vallási helyzetről szóló püspökkari körlevél rendkívüli figyelmet idézett elő a hívek sokaságában. A körlevél által is szóvá tett „ősmagyar pogányság” újrajelentkezése és térfoglalása részben a nacionalizmusból és a magyar hagyományból, részben pedig az európai tradícióból merít.
Makkos felé – A kanyargós, árnyas úton emlékeinkbe merülve, óvatosan ereszkedünk alá a makkosi völgybe. Az ösvényeken turistabotok koppannak a kiálló köveken. A nyolcvanas (vagy ennél is több) éveiket taposó emberek gondolatai a régmúltba szállnak, úgy fél évszázaddal ezelőtti időkre.
Az esztergomi Szent Adalbert Központ épülete 1953-ig az úgynevezett Ősrégi szemináriumnak adott otthont. Egyházmegyénk idősebb papjai még itt kezdték, egyesek itt is fejezték be kispapi éveiket.
Az egykori Esztergom megye déli részén található Bajna. Maga a település is egy magaslaton fekszik: a középkori eredetű templom tornya és az összedőléstől megmentett Sándor Móric-kastély már messziről jól látszik. A Szent Adalbert tiszteletére szentelt templom falába vésett 1484-es évszám a szentegyház késő középkori átépítéséről tanúskodik, de a szakértők véleménye szerint jóval előbb, Árpád-házi királyaink idején épülhetett.