A törökök uralma alatt elpusztult falvak 1686 után kezdhettek új életet, amikor hazánk területéről végleg kiűzték az oszmán megszállókat – írja Tóth Krisztina, a faluról szóló monográfiájában. – Bajna plébániája elsőként szerveződött újjá a megyében, Szörényi József László plébános vezetésével, 1699-ben. Az évszázados pusztítások után 1698-ban Sándor Menyhért költségén újították fel a templomot. Az élet normalizálásával, a lakosság gyarapodásával nagyobb templomra lett szükségük a bajnai híveknek, ezért 1751-ben Sándor Mihály oldalhajókat és tornyot építtetett hozzá. Fia, Sándor Antal az apja által kibővített templomot 1795-ben kívülről és belülről kifestette, tornyára piros színű zsindelyt és keresztet tetetett. Közben a templom belseje is megváltozott: elkészült Szent Adalbert tiszteletére szentelt főoltára, illetve Szűz Mária és Jézus Krisztus szívének tiszteletére szentelt két oldalsó oltára. A templom bejárata mellé a földbirtokos család építtetett sírboltot, ahová 1773-ban Sándor Mihályt, majd 1801-ban fiát helyezték örök nyugalomra. Mivel a régi fatorony 1810-ben összedőléssel fenyegetett, ezért Sándor Vince, az akkori birtokos kőből építtetett új tornyot.” A templom támpilléres szentélye és az ott lévő pálcatagos sekrestye-kapukeret gótikus. Ez mondható el a képen látható csúcsíves kapukeretről is, amely eredetileg nem itt állt. A templom nagyarányú bővítése a későbbi esztergomi érsek, Simor János plébánossága alatt kezdődött meg. A magyar katolikus egyház későbbi irányítója 1842 és 1846 között volt a falu papja. Ő fedezte fel egy epöli gazdánál azt a róla elnevezett, értékes kódexet, amelyet ma az Egyetemi Könyvtárban őriznek. 1867-től 1891-ben bekövetkezett haláláig Magyarország prímása volt, és nevéhez többek között olyan események fűződnek, mint Ferenc József és Erzsébet királyné megkoronázása és az esztergomi bazilika felavatása. S talán nem mindenki tudja, ezért érdemes azt is megemlíteni, hogy 1875-ben ő alapította az esztergomi Keresztény Múzeumot is a római Bertinelli-képgyűjtemény megvásárlásával.
