Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 2030 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Isten fölrakott a korongjára (II. rész)

2012-05-142011-06-22 Szerző: Elmer István

Molnár Róbert kübekházi polgármester: Az igazi vándorút ekkor kezdődik

Sokan elmenekülnek Isten elől, bízva magukban, s közben a halálba „kudarcba, bűnbe – futnak. S amikor baj van, mint egy kívánságteljesítő automatához, Istenhez fordulnak – írja könyvében Molnár Róbert.

Polgármesterként munkamániás lett, gyakorlatilag csak aludni járt haza, feleségével alig találkozott. 2003 karácsonya előtt neje néhány napra hazautazott a szüleihez pihenni. Róbert feldíszítette a fenyőfát, várta vissza. S a feleség telefonált: nem jön…

„A Lélek éltet”

2012-05-142011-06-22 Szerző: Koncz Veronika

Beszélgetés Jelenits István piarista szerzetessel a pünkösdről és a Szentlélek erejéről

– A pünkösd fénye mintha valamelyest elhomályosodott volna napjainkban. Sokan talán nem is sejtik, hogy ez a két nap nem pusztán majálisok, juniálisok alkalma és a természet megújulásának ünnepe. Lehet, hogy a hitüket gyakorló keresztények között is megfogyatkozott ennek az ünnepnek a becsülete?

– A húsvét és a pünkösd eredete szerint is a tavaszhoz kapcsolódik. Nemhiába mondja Balassi Bálint: „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, mindent egészséggel látogató ege…” Laicizálódott, a természethez nosztalgikusan visszavágyódó társadalmunk akkor is őriz valamit az ünnep tartalmából, ha csak ezekre a mozzanatokra figyel. Az egyház talán nem ünnepli olyan förgeteges örömmel a pünkösdöt, mint a karácsonyt és a húsvétot, de a Szentlélekről mégsem akar elfeledkezni. Magyar vonatkozásban elég a csíksomlyói búcsúra utalnunk: ott az egész Kárpát-medence magyarsága találkozik, s az ünnep öröme a televízió közvetítésében milliókhoz eljut.

Maradandót adott

2012-05-142011-06-22 Szerző: Varga János

Valentiny Géza, nyugalmazott ausztriai főlelkész életének nyolcvanötödik, papságának ötvennyolcadik évében, június 1-jén elhunyt. Érettségi után, 1945-től teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban folytatta, majd 1952. június 29-én Bécsben szentelte őt pappá Theodor Innitzer bíboros. Káplánként működött az alsóausztriai Staatzban (1952-1954), azt követően Vorarlbergben szolgált, előbb lelkészként Gurtisban (1954-1958), majd plébániai kormányzóként Weilenben (1958-1971).

Bécsi magyar „intézmény” volt

2012-05-142011-06-22 Szerző: Rosdy Pál

Bécs egykori bíboros érseke, Franz König annak idején úgy fogalmazott: „Segíteni akarunk keresztény testvéreinknek, hogy a kommunizmusban élni tudjanak, levegőhöz jussanak, elviseljék a nyomást. Ezért keressük a kapcsolatokat velük.” Természetesen a lelkipásztori munka anyagi feltételeire is nagy szükség volt. Főként a német egyház járt élen ebben. Bécs volt a segélyezés központja, és 1972. január elsejétől magyar vonatkozásban Valentiny Géza vezette a munkát a Pázmáneum épületében.

Intim ügy

2012-05-142011-06-22 Szerző: Zsille Gábor

E nyár kezdetén arra is emlékezhetünk, hogy hetvenegy éve született a Nobel-díjas orosz költő, Joszif Brodszkij (1940-1996). A kilencvenes évek derekán találkoztam vele először, egy keszthelyi antikváriumban, amikor leemeltem a polcról Post aetatem nostram című, válogatott verseit tartalmazó könyvét. Százhúsz oldalas, karcsú kötet; 1988-ban jelent meg, az előző évi Nobel-díjának köszönhetően. A mű hátsó borítójáról a szerző nézett rám, házak és fák előtt visszafordulva, arcán szomorkás mosollyal. Persze hamar kiderült, hogy Brodszkij korántsem tartozott a kommunista rendszer kegyeltjei közé: nagyon is hányatott sors adatott neki.

Magyar nővér a drinai vértanúk között

2012-05-142011-06-22 Szerző: Lőrincz Sándor

Szarajevóban lesz a boldoggá avatás

Boldoggá avatják az Isteni Szeretet Leányai Kongregáció öt szerzetes nővérét, a drinai vértanúkat, köztük a magyar származású Bernadeta nővért. A szertartás szeptember 24-én, 11 órakor kezdődik Szarajevóban, Josip Bozanic zágrábi érsek vezetésével.

A Szarajevó közelében lévő Paléban működött az a Mária-otthon, amelyet eredetileg a beteg nővérek, valamint a Szent József Intézetben ténykedő tanítónők részére éppen száz éve alapított a kongregáció, ám egy idő után a szükségben élők menedékháza lett, ahova bárki betérhetett egy tál ételért, szállásért, lelki vigaszért. Jula Ivanisevic horvát házfőnöknő, Berchmana Leidenix, Krizina Bojanc, Antonija Fabjan és Bernadeta Banja (Bánya Bernadett) nővér arra esküdött fel, hogy a II. világháború idején is önzetlenül támogatják a szegényeket, az árva gyerekeket, ápolják a betegeket. 1941. december 11-én azonban a csetnikek kirabolták, majd felgyújtották a Mária-otthont, s az öt nővért elhurcolták Gorazde irányába. A nővérek hóban, hiányos ruházatban rótták a kilométereket. A hetvenhat éves Berchmana nővér annyira legyengült, hogy képtelen volt folytatni az utat, így Sjetlinában őrizetbe vették.

Jegyben a Szentlélekkel

2012-05-142011-06-22 Szerző: Lőrincz Sándor

Toponáron laknak a Szabadság utcában, a szabadságot pedig a Szentlélekben és Isten törvényeiben élik meg, valamint a szolgálatban. Legkisebb gyermekük, az egyéves Filoména kinn a kertben, az óriás cseresznyefa alatt szundikál. Adorján, Johanna, Ágoston és Bertalan óvodában, iskolában vannak.

Jobbágy Zsuzsanna és Tóth Balázs tíz éve házasok. Saját házuk azonban csak néhány éve van. Egy nagylelkű adakozónak köszönhetik, aki annak idején – ismerve helyzetüket: két gyerkőccel egy huszonkilenc négyzetméteres albérletben és a harmadikra várva – vaskos borítékot nyomott a kezükbe. Így juthattak további hitelhez, és vehették meg az óriási telken álló, két és fél szobás ingatlant. A bontásra – átalakításra ítélt disznóólak mellett takaros játszótér, odébb gyümölcsfák meg egy ezer négyzetméteres füves terület van. Ez az alkalmi sportpálya, ahol más család gyermekei is gyakran rúgják a labdát. A veteményesben érik az eper, a cukorborsó, és spenót, sóska is bőségesen terem.

Sárospatak–Kassa

2012-05-142011-06-22 Szerző: Új Ember

A Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program keretében idén tavaszra új kulturális és turisztikai kapocs született az észak-magyarországi régióban a két ország között. A sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány pályázati forrásokból arra vállalkozott, hogy egy Szent Erzsébetről elnevezett zarándokúttal köti össze a két várost.

Sárospatak látképe

Az új, Sárospatak és Kassa közé tervezett zarándokút – igazodva a XXI. századi kulturális, gazdasági és társadalmi környezethez – lelki élményt próbál nyújtani az arra vállalkozóknak, ám a szervezők turisztikai, vidékfejlesztési és kulturális lehetőségeket is szeretnének vele nyújtani. De hogyan lehet pár év alatt létrehozni egy új zarándokutat, amelyről az ember azt gondolná, hogy csak évszázadok alatt alakulhat ki? A szervezők választ adnak a kérdésre. Az észak-magyarországi és a kassai régió tele van egyházi, egyháztörténeti és vallási-kultikus helyszínekkel, hagyományokkal, az útvonal bejárása egyszerre nyújthat vallási, kulturális és turisztikai élményt a zarándokok, utazók számára. Elég, ha csak a sárospataki és kassai Rákóczi-emlékhelyekre, a sárospataki Szent Erzsébet-kultuszra vagy a Zempléni-hegység pálos kolostoraira és falusi templomaira gondolnunk. Ezek önmagukban is megállásra, megpihenésre késztethetik az utazókat és a turistákat.