Varga János

Az emberi létezés határairól a Rimini Meetingen

A 35. Rimini Meetinget augusztus 24–30. között rendezték meg a következő mottóval: „A világ és az emberi létezés végső határai felé. Isten nem hagyta egyedül az embert.”

Ez a két mondat magában foglalja egyrészt Ferenc pápa felhívását, amelyet az egész egyházhoz intézett megválasztása után egy héttel, másrészt a hívő ember Don Giussani-féle – a posztmodern kornak szóló – megfogalmazását is. Benne van a remény és az abból fakadó bátorság, hogy merjünk elindulni a perifériák felé, ahonnan teljesebb képet kapunk a valóságról, jobban megértjük, ami körülvesz minket, és közelről nézve esetleg nem is tűnik fel.

A ke­resz­té­nyek vé­del­mé­ről a Rimini Meetingen

„Em­be­ri vész­hely­zet” – ez­zel a mot­tó­val ren­dez­ték meg a 34. Rimini Meetinget. A gon­do­la­tot ép­pen hu­szon­öt év­vel ez­előtt fo­gal­maz­ta meg Luigi Giovanni Giussani, a Co­mu­nio­ne e Liberazione (CL) ka­to­li­kus lel­ki­sé­gi moz­ga­lom ala­pí­tó­ja, s ma ak­tu­á­li­sabb, mint va­la­ha.

E ki­fe­je­zés­sel kap­cso­lat­ban a ta­lál­ko­zón több­ször el­hang­zot­tak Fe­renc pá­pa sza­vai: „Ez a krí­zis nem csu­pán gaz­da­sá­gi vagy kul­tu­rá­lis vál­ság. Ez az em­ber vál­sá­ga. Az em­ber az, aki vál­ság­ban van!”

Az idei meeting leg­fon­to­sabb lá­to­ga­tó­ja Enrico Letta olasz mi­nisz­ter­el­nök volt, aki nem csu­pán dísz­ven­dég­ként vett részt az ese­mé­nyen, ha­nem egy tel­jes nap­ra be­kap­cso­ló­dott a prog­ram­ba. Giorgio Napolitano olasz köz­tár­sa­sá­gi el­nök, aki ta­valy lá­to­ga­tott el a ta­lál­ko­zó­ra, tar­tal­mas videoüzenetet kül­dött a részt­ve­vők­nek. Mind­ez nem pusz­tán az olasz bel­po­li­ti­ka, és nem is csu­pán a Comunione e Liberazione, ha­nem egy karizma, egy kö­zös­ség, az egy­ház ér­té­ke­lé­se.

Az egyik tévéhíradóban hallottam ma (április 4-én), hogy B. T.-t, a közkedvelt riportert szalámi lopásért elítélték. Beismerő vallomást tett: „A hús elcsábított. Igen. Nem volt bűntudatom. Elraktam. Elindultam vele, és…” A bemondó így kommentálta az esetet: „Kaphatott volna börtönt is, de megúszta 50 ezer forint pénzbüntetéssel.”

Nem így Juhász Ferenc mérki plébános, aki 1951 őszén hét évet kapott. Kettőt le is töltött, pedig nem lopott, csak találtak nála húsz deka szalámit. Budapestről tartott hazafelé, amikor ő is megéhezett, és a Nyugati mellett lévő Csemege Áruházban ennivalót vett magának, hogy majd a vonaton elfogyasztja. Alig jött ki a boltból, a peronon két ávós feltartóztatta. Igazoltatták, megmotozták. Nem tudott blokkot mutatni a szalámiról és a kenyérről (lehet, hogy nem is kapott). Letartóztatták, elvitték, majd bíróság elé állították.