Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 2020 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

„A nevelés fontosabb, mint az eredmények”

2012-06-222011-06-23 Szerző: Hervai Pál

Egy keresztény sportegyesület küldetése

Ép testben ép lélek – tartja a mondás. Ennek az állításnak igazával talán senki sem vitatkozna, mégis nehéz találni olyan helyzetet, ahol ez a kettő valóban meg tud valósulni. A 2009 augusztusában alakult Szent László Sportegyesület azért jött létre, hogy ez ne csak álom legyen.

Az egyesület fő célja az, hogy összekapcsolja a sport egészségvédő és teljesítményt fokozó funkcióit a keresztény erkölcsi neveléssel. Hisznek abban, hogy a fiatalokban az erkölcsös gondolkodást és életvitelt segíteni tudják azáltal, hogy egyesítik a sport személyiséget építő tulajdonságait a keresztény világnézettel.

Az egyesület másik célja, hogy példaképeket állítsanak a fiatalok elé. Ezért is választották védőszentüknek Szent László királyt, aki a tisztesség, a becsületesség és a bátorság mintaképe. Ezek a tulajdonságok az életben és a sportban egyaránt elengedhetetlenek. Fontos számukra még a magyar kultúra és identitástudat ápolása is.

Ósdi keresztények?

2012-06-182011-06-23 Szerző: Rosdy Pál

Világ-nézet katolikus szemmel

Ne tévesszük szem elől, hogy amikor a nyugati sajtó szocialista, liberális és zöld irányzatú lapjai új alaptörvényünket támadják, jellemző módon keresztény alapértékeket, történelmi gyökereinket igyekeznek nevetségessé tenni. Nem csupán a magyar kormányt bírálják, hanem minket személy szerint is, akik számára a keresztény igazságok nem elavult mítoszok, hanem életelvek.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök május 5-én Berlinben Angela Merkel szövetségi kancellárral együtt megállapította, hogy a két ország között rendezettek a kapcsolatok, a német sajtó figyelme ismét felénk fordult.

Az igazi oktatáspolitika: a hivatás ébresztése

2012-06-182011-06-23 Szerző: Schanda Balázs

A Gondviselő minden közösség, minden nemzet számára éppen elegendő autószerelőt, orvost, papot, kereskedőt és politikust küld. Éppen annyi gyermeknek van kedve és tehetsége (hivatása) minden munkára, ahányra szükség van (persze alkalmasság híján a kedv kevés, de arról is bőven lehet tapasztalatunk, hogy milyen azokkal találkozni, akik kedv híján végzik munkájukat). Nincs fölösleges ember, és nincs fölösleges munka; Istennek mindenkivel van terve, a közösségben mindenkinek van hasznos helye. A kedv ébreszthető és elnyomható, a tehetség kibontakoztatható és elherdálható. Ez az oktatáspolitika igazi felelőssége: mer-e bátran hagyatkozni a gyermekeinkben meglévő kincsre, felkelti-e az érdeklődést a világ dolgai iránt, nyit-e teret a tehetségek előtt, és bátorítja-e őket arra, hogy merjék követni a szívükbe írt vágyat.

„Lelkem szomját enyhítsd, Üdvözítőm”

2013-01-152011-06-23 Szerző: Verdes Miklós

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci hagyomány egyik kevésbé ismert, mély és sokrétegű üzenetet hordozó ünnepe a húsvét és pünkösd közötti időszak (a szent ötvened) közepére eső ünnepfelezés napja. Az ünnep súlyát jelzi, hogy a bizánci liturgikus év nagyobb eseményeire jellemző módon egész ünnepkör kíséri e napot. Az ünnepre előírt evangéliumi szakasz (Jn 7,14-30) rávilágít e megemlékezés gyökereire. János evangélista arról számol be, hogy Jézus a zsidók nyolc napon át tartó sátoros ünnepére Jeruzsálembe ment. Először nem mutatkozott, majd az ünnep közepén megjelent a templomban, ahol zsidó írástudók heves ellenkezése közepette nagy tanító beszédet mondott. A sokrétegű ünnep megértéséhez tudnunk kell, hogy a zsidók számára a sátoros ünnep az év egyik legjelentősebb eseménye volt, amellyel a pusztai vándorlás emlékét idézték fel; azt az időt, amikor sátrakban lakva, víztől elzárva vándoroltak az Ígéret földje felé.

Az elhivatottság s a kultúra lelkületével

2013-01-152011-06-23 Szerző: Tóth Sándor

Béda, a tiszteletre méltó

Egyre fontosabb a múlt aranyháza… Ködös réteken őrzi teheneit Caedmon, a pásztor és a költő. Alig tudunk róla valamit, de aki számon tartja, annak számára már hírével messze jár: Béda, a tiszteletre méltó, vagy miként az általa is jól ismert nyelv, a latin mondja: Beda Venerabilis.

A VII. század szülötte – hazája Észak-Anglia – tudományával és ihletett poézisével tűnt ki akkor, amikor már Gergelyt – a kort himnuszokban lezáró pápadalnokot – jól ismerték: a reformátort, aki az egyházi műveltség összefoglalójaként megkapta a Nagy jelzőt.

A dicsőítés liturgiája

2012-06-182011-06-23 Szerző: Kajtár Edvárd

Fedezzük fel a zsolozsmát! (4.)

Érdekes tanúságtételt hallottam egyszer egy szerzetes barátomtól. Közösségéből egy maroknyi csoportot, köztük e kedves ismerősömet is misszióba küldött az elöljárójuk. Amikor indulásra készen állt a kis csapat, barátom megkérdezte a vezetőtől, hogy mivel kezdjék a munkát az új, evangelizálásra váró területen. A vezető válasza mélyen elgondolkodtató volt: a zsolozsma nyilvános és ünnepélyes végzése legyen az első. Akár eljönnek a helyiek, akár nem, hangozzék fel arról a földről mindenkor a Szentháromság örömteli dicsőítése. A dicsőítés evangelizál, a zsolozsma pedig teret ad az evangelizációs, missziós küldetésnek.

„Aki engem lát, látja az Atyát is”

2013-01-152011-06-23 Szerző: Szabó Ferenc SJ

A Biblia üzenete

Jézus szenvedése előtt mondott búcsúbeszédében feltárja apostolainak személye titkát: az Atyával való bensőséges egységét. A szinoptikus evangéliumokban fokozatosan vezeti rá övéit messiási mivolta igazi értelmére. Ateológus, János evangéliumában már az előszótól fogva egészen világos istenségének kinyilatkoztatása. A János-evangéliumban a zsidó vezetőkkel, írástudókkal és farizeusokkal vitatkozva kinyilatkoztatja, hogy ő a próféták által megjövendölt Messiás, aki Istentől jött a világ üdvözítéséért; ő a Fiú, aki egy az Atyával, és hozzá tér vissza, amikor küldetését befejezte.

„A telhetetlen bírvágyról”

2012-06-182011-06-23 Szerző: Farkas Péter

Rerum Novarum: százhúsz év után is tanulságos

XIII. Leó pápa 1891. május 15-én tette közzé enciklikáját, amelyet azóta a katolicizmus „közéleti kiáltványaként” tartanak számon. A körlevél az újkori kapitalizmus kritikájának alapvető dokumentuma. Korát messze megelőző szemlélettel és tartalommal fejtette ki álláspontját a társadalmi igazságosságról, különösen az ipari forradalom okozta és a nemzetközi munkásmozgalom kialakulását kísérő problémákkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az egyháznak joga van megítélni az erkölcsi kérdésekkel összefüggő társadalmi fejleményeket, és választ keresett arra, miként lehetne kiiktatni az osztályharcot a társadalomból. Bár kora konzervatív katolikusai túlzottan haladónak tartották az enciklikát, és nem örültek neki, XIII. Leó kijelentette: „A hallgatás kötelességünk megsértése lenne.”