Értékrendek harca

A Tavares-jelentés – a katolikus jogász szemével

Az elmúlt hetekben a hazai közbeszéd egyik állandó témája volt az Európai Parlamentnek az alapvető jogok magyarországi helyzetéről és gyakorlatáról készült dokumentuma, az úgynevezett Tavares-jelentés, mely igen erőteljes kritikát fogalmaz meg hazánkkal szemben.

Katolikusként nyilván komolyan kell vennünk és figyelmesen kell hallgatnunk minden kritikát. Egyházunk tanítása szerint természetünk bűnre hajló, ennek tudatában mindenkor készen kell állnunk arra, hogy szembesüljünk esetleges hibáinkkal, sőt akkor sem vonhatjuk meg a vállunkat, ha helyesen viselkedtünk, mások mégis hibaként érzékelik tetteinket vagy szavainkat. A szeretet parancsa emellett arra is kötelez, hogy az igaztalan vádakra ne indulattal válaszoljunk. A kritikával szemben szintén világos a követendő magatartásunk: meg kell vizsgálnunk, hogy a vád jogos és tényszerű-e.

Ferenc pápa és a zéró tolerancia

Néhány sajtótermék újdonságként tálalta, hogy Ferenc pápa „zéró toleranciát” hirdetett az egyházi személyek által elkövetett pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban. Újdonságról azonban nem beszélhetünk: a vonatkozó egyházi szabályok 2001-ben változtak meg, és túlzás nélkül állítható, hogy az egyház példátlan szigorúsággal jár el az ilyen esetekben. 2001 óta nem a megyés püspök – a helyi ordinárius – feladata az eljárás lebonyolítása. Minden ilyen ügy a Hittani Kongregáció elé kerül.

A nevelés joga

Gondolatok az egész napos iskoláról

A köznevelési törvény tervezete az általános iskolát egész napos iskolává alakítaná. Míg Nyugat-Európában az egész napos iskola a baloldali (extrém esetekben a családot az elnyomás meghaladott intézményének tekintő) oktatáspolitika témája, meglepő módon hazánkban egy kereszténydemokrata oktatáspolitikai műhely javasolja. 

Állam és egyház együttműködése

Újdonságok a módosított alaptörvényben

Demokratikus és jogállami keretek között Magyarországnak először született egységes alkotmánya, elfogadása tehát mindenképpen mérföldkő. Hozzá kell tennünk, hogy az alkotmányozás sikere önmagában nem mérhető sem az elfogadás tényén, sem az elfogadott szöveg minőségén, de az előirányzott új sarkalatos törvények megalkotása is kevés hozzá. Sikerről akkor beszélhetünk majd, ha az alaptörvény évtizedek során a politikai közösség (a nemzet) élete számára alkalmas keretnek bizonyul, azaz nemcsak a szabadon választott Országgyűléstől eredő formális legitimációval rendelkezik, hanem a gyakorlatban is érvényesül, és általános elfogadottságot szerez.

Szembeötlő újdonság, hogy az alaptörvény módosítja az állam elnevezését: az államformára is utaló Magyar Köztársaság helyett az állam neve a köznyelvben megszokott Magyarország lesz. Talán ez a változás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazájukat szerető emberekben tudatosodjon: az ország és az állam egy és ugyanaz. Nem érezhetünk úgy, hogy Magyarországra büszkék vagyunk, míg az államot, a nemzeti intézményeket nem becsüljük.

Az igazi oktatáspolitika: a hivatás ébresztése

A Gondviselő minden közösség, minden nemzet számára éppen elegendő autószerelőt, orvost, papot, kereskedőt és politikust küld. Éppen annyi gyermeknek van kedve és tehetsége (hivatása) minden munkára, ahányra szükség van (persze alkalmasság híján a kedv kevés, de arról is bőven lehet tapasztalatunk, hogy milyen azokkal találkozni, akik kedv híján végzik munkájukat). Nincs fölösleges ember, és nincs fölösleges munka; Istennek mindenkivel van terve, a közösségben mindenkinek van hasznos helye. A kedv ébreszthető és elnyomható, a tehetség kibontakoztatható és elherdálható. Ez az oktatáspolitika igazi felelőssége: mer-e bátran hagyatkozni a gyermekeinkben meglévő kincsre, felkelti-e az érdeklődést a világ dolgai iránt, nyit-e teret a tehetségek előtt, és bátorítja-e őket arra, hogy merjék követni a szívükbe írt vágyat.

Misebor és alapjogok

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Német László januárban levélben kereste meg Takács Albert (időközben leváltott) igazságügyi minisztert, hogy együttműködését kérje: mivel január 20-án hatályba lépett az eddigi közlekedésbiztonsági rendelkezéseket, illetve alkalmazásukat szigorító rendelet, a katolikus papok kellemetlen helyzetbe kerülhetnek akkor is, ha szentmise bemutatása után, közúti ellenőrzés során „színeződik el” az alkoholszonda.