Szemölcs-göcsörtök mögött…

Tétova sorok egy őrvidéki – burgenlandi zeneszerzőről

Nem szeretem a megmerevedett arcokat. Az emlékezésbe – még kevésbé az üzleti vállalkozásba – szorított életeket. Liszt – mindenáron, amint a zeneszerző, zongoraművész születésének kétszázadik emlékévében programmá tettek: Lisztmánia – németesen Lisztomania, ahogyan Heinrich Heine jellemezte a zeneszerző elhíresült 1841–42-es berlini koncertsorozatát. „Micsoda féktelen tapsvihar köszöntötte! Még virágcsokrok is hullottak a lába elé! Igazán ünnepélyes és fennkölt pillanat volt, amint a győztes hadvezér rendíthetetlen lelki nyugalommal állt a virágeső közepette, majd bájos mosollyal az arcán kiválasztott egy piros kaméliát a bokréták egyikéből és a mellére tűzte. Számomra ez a jelenség testesítette meg a Lisztomániát.”

Érzéktelenítés nélkül – A szexről – fiúknak

Könyvespolcra

A szex mindig érdekes téma. Ugye? Na, ugye. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden esetben kellemes is róla beszélni. De nem ám. Ugyanis – van, aki tagadja, van, aki bevallja – a nemiség megélése mindenki számára problémát is jelent. Ahogy egész egyszerűen embernek lenni sem „önműködő” dolog. Egyszerre adottság és feladat: hiszen sosem vagyunk készek. Úton vagyunk.

Dalok fentről

Gergely Éva új lemezéről

„Lennék távol mindentől/ Csak lebegnék, mint alattam a Föld/ És lassúnak tűnne a rohanás/ És biztosan látnám a jó irányt” – így kezdődik a címadó dal Gergely Éva Innen, fentről című új albumán. Ez az angyalszerű lét- és látásmód végigkíséri a lemezt. Egy érett művészé, de fiatal nőé, büszke feleségé és anyáé az az alt hang, amely itteni és túlnani, földi és égi világ között kalauzol bennünket magabiztosan, mégis törékenyen.

Zarándoklat után…

Az Olvasó írja

Májusban a férjemmel részt vettünk az Új Ember csehországi zarándoklatán. A rendkívül tartalmas utat vezető Kuzmányi István irodalmi és helytörténeti felkészültségének köszönhetően számos új ismerettel is gazdagodtunk. Erdélyi lelkipásztor kísérőink pedig a zarándoklat állomásain bemutatott szentmisékkel, rövid, lényegre összpontosító homíliákkal mélyítették el az utazás spirituális tartalmát.

„Az embereket kötelezni kell a jóra”

Beszélgetés Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsekkel

Bábel Balázs kalocsai érsek körül izzik a levegő. Ez nem idegességet, kapkodást jelent, hanem a teremtő akarat feszültségét: a kalocsai székesegyház körül nagy építkezések folynak. Az érseket minden arra járó tisztelettel és szeretettel köszönti. Itthon van. Szellemi mozgékonyság, figyelmes szeretet és határozottság formálja válaszait, amikor dolgozószobájában munkájáról, a közéletről és az iskolákról kérdezzük.

– Mi az, amiben a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye más, mint a többi?
   
– A különbség a főegyházmegye történelme: minden másban épp olyan, mint a többi. Az ország második érsekségeként alakult, két évvel az esztergomi után. Első érseke Asztrik volt, aki a koronát hozta II. Szilveszter pápától István királyunknak. Óriási tartomány volt, és ezen a tájon pusztított legtöbbet a török. Trianon elvette tőlünk az érseki tartományt, elvette az egyházmegyét, és most, 1993 óta lényegében mesterséges egyházmegye.

Hasznos bunkóliliom

A déli bunkóliliom (Cordyline australis) az agávéfélék családjába tartozik, ám annyira elterjedt az európai virágüzletekben, hogy senki sem gondol a növény távoli, ausztrál őshazájára. Elegáns megjelenése folytán minden nagyobb légterű helyiség vonzó „bútordarabjává” válik. Ám nem ettől „hasznos”, hanem attól, hogy levelei húspuhító vegyületeket tartalmaznak: az ausztrál őslakosok és a polinézek bunkóliliom-levelekbe csomagolják a húst, mielőtt forró kövön megsütik.

Kismama az Anna-bálon

Balatonfüreden már száznyolcvanhat éve rendezik meg a hagyományokkal teli Anna-bált. Ez a bál mai napig is hazánk egyik legelőkelőbb táncos eseménye, amelyet mindig a nyár derekán, az Anna-naphoz legközelebbi szombaton rendeznek.
A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása.

Aranygombos

Telkibánya a Zemplén szívében található, mindössze hatszázhuszonöt lelkes kis község. A legenda szerint a múlt században még a templom gombját is színaranyból öntötték, innen az Aranygombos elnevezés. Jó tíz évvel ezelőtt jártam ott először. Akkoriban még egyetlen magyar nyelvű rádió adását sem tudtuk fogni. Televízió sem volt, újságot sem tartottak a boltban, sőt a kenyeret is előző nap kellett megrendelni, ha nem akartunk éhen maradni. A világtól elzárt helyen hajnali négykor rendszerint az erdő madarainak hangzatos szózatára és a velük versengő kakasok és kutyák közös koncertjére ébredtünk. Gyakran hallottunk harangszót is.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.