Dalok fentről

Aki fogékony a szűnni nem akaró értékkeresés s a megtalált értékek néha kérdésekkel teli, mégis elhivatott felmutatása iránt, az otthonos érzéssel hallgatja majd a lemezt – s az remekül érezte magát a budapesti Aranytízben rendezett lemezbemutatón.


   
A koncerten, amely talán egy turné első állomása volt, az unplugged világát idéző hangulat fogadta a közönséget. A zenészek ülve játszottak  – akusztikus, elektronikus és elektromos hangszereken egyaránt –, hogy mögöttük a dallamokkal és szövegekkel egyenértékűvé léphessen elő a számokat kísérő számítógépes animáció vagy művészi fotómontázs. A lemezen hallható finom, néha éteri hangzáshoz képest az élőben előadott markánsabb hangszerelés még jobban kiemelte az énekesnő és a zenészek remek adottságait és magabiztos zenei tudását.
   
Kálmán Tamás dalairól nemcsak a zeneszámok között elmondott átvezető konferálásokból tudtuk meg, hogy Gergely Éva hangjára, egyéniségére íródtak: az első taktusoktól világos volt, hogy közösen a dal– és szövegíró és az énekesnő jellegzetes egyedi hangzásvilágot teremtett. Műfajilag nehéz lenne a tucatnyi dalt egyetlen kategóriába belegyömöszölni: van a lemezen jazzrockos szám, lírai dal, modern sanzon, és énekmondó jellegű szerzemény, sokféle hangvétel, amit összefoglalóan veretes könnyűzenének hívhatunk, s ami sokszínűségében is egységes. A leginkább maradandóak azok a dalok, amelyek Gergely Éva életéhez közvetlenül, önéletrajzi pontossággal kapcsolhatók. Ilyen a Felhőkben engem láss című, amely a család egységét megéneklő zenei költemény, a munkanapok monoton reggeli rutinjából fest néhány ecsetvonással gyönyörű, a máról szóló szerelmes dalt, feleség és férj mindennapi búcsúzásában rejlő féltéssel és szenvedéllyel. A család mint fő érték jelenik meg az Angyalka és Hercegnő című dalban is, amely az énekesnő két kislányáról, az ő korán bontakozó útkeresésükről s a szülők örök vívódásáról szól: hogyan irányítgassák gyermekeiket?
   
A lemez csúcspontja azonban kétségtelenül a Vihar című szám, amely Cseh Tamás emlékére íródott, s a hozzá méltó prófétai ihletettséggel szól Gergely Éva hangján. Különös, már-már teológiai kérdéseket boncolgat: vajon miként talál az Isten arra érdemes földi képviselőt akarata keresztülviteléhez? Méltóak vagyunk- e a gondviselés terveire? Gergely Éva lemeze unikum az úgynevezett magyar könnyűzenében. Alkalmas arra, hogy az énekesnőből a fiatal és középgenerációk női ikonja váljék. (Feltéve, hogy például a közszolgálatinak nevezett tisztán könnyűzenei rádiócsatorna is felismeri a benne rejlő értékeket.) Ez nem egy sztár vagy celeb lemeze, hanem egy ízig-vérig igazi Énekesé.