„Csak egyet” szociális segítőközpont – áll a pincehelyiség bejárata fölött január óta a Király és az Izabella utca sarkán, Budapest VI. kerületében. Az ország egyetlen olyan hajléktalanellátó intézménye előtt állunk, amelyet egy szerzetesrend tart fenn.
A terrortámadások után II. János Pál pápa az emberiség története „sötét napjának” nevezte szeptember 11-ét. Az emberi méltóság elleni szörnyű támadásnak.
A Sant’Egidio Közösség a nyolcvanas évektől Afrika több mint huszonöt országában van jelen. A közösség alapítóját, a nemzetközi békemozgalom egyik vezéralakját, Andrea Riccardit szólaltatta meg lapunk.
Egy író-olvasó találkozó alkalmával egy kisfiú azt kérdezte tőlem, melyik állat érzi magát a legjobban az állatkertben. Nagyon csodálkozott, amikor kapásból rávágtam: a verebek. Mert ők szabad választásukból élnek ott, oda repülnek és ott torkoskodnak, ahová és ahol éppen kedvük tartja. Talán soha nem jártak még a kert határán túl, de biztosan nem is hiányzik nekik.
Előbb-utóbb minden a helyére kerül – még a hivatali útvesztőkön keresztül legyártott új utcatáblák is. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében idén júniustól huszonhat budapesti közterület kapott új nevet, köztük a nyolcadik kerületi Köztársaság tér is, amely II. János Pál pápa tér lett. E változás örvendetes, ám még üdvösebb lenne, ha a lengyel pápa neve elé a Boldog jelző is odakerült volna – hiszen május elseje óta ez az ő pontos megnevezése. S a közelmúltban, csaknem három hónapos csúszással végre a táblacsere is megtörtént: a sokat látott tér feliratai immár az áldott emlékű lengyel pápát hirdetik.
Augusztusban néhány napot a Balaton-felvidéken töltöttünk. Tapolcáról kirándultunk, keresztül-kasul bejárva a Káli-medencét, amelyet délen alacsony homokkőhegyek választanak el a Balatontól, északról pedig bazalthegyek határolják. A honfoglalás után a Kál nemzetség szálláshelye volt e vidéken, valószínűleg innen ered a neve.
A németországi Bamberget gyönyörűen megmaradt, folyóágakkal szegélyezett óvárosának köszönhetően „kis Velence” néven is emlegetik. 1993-ban került fel az UNESCO világörökség-listájára. Dombtetőn álló székesegyháza mellett van a hatalmas püspöki palota, s udvarán a település egyik fő látványossága: a híres rózsakert.
A Nagyboldogasszony-napi ünnepi liturgia keretében nyitották meg s a következő, nyílt héten már a nagyközönség is megtekinthette a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjét és Gyógynövényházát. A szerzetesi közösség az új létesítmény segítségével a középkori bencések gyógyító hagyományait az eddigieknél is tüzetesebben szeretné megismertetni a látogatókkal.