Kezek
Vers
Ezek a szép, megtöretett kezek –
tudják, felejtik funkcióikat.
Meggyűrődtek a feszes szövetek,
a valószínűtlenül kidagadt
erek, májfoltok alatt látszanak
az ízületek-bogok-szalagok –
romlóban is hibátlan szerkezet.
Ottlik vigasza
Ottlik Géza maga vallotta meg, hogy íróként nem volt semmi külön mondanivalója, „csak az emberi létezés és a világ teljes egésze”. Mástól ez fellengzősen hangzana, a Hajnali háztetők szerzője azonban nagyon komolyan gondolta, hogy az írónak nem véleményt kell mondania a világról, hanem ábrázolnia azt, mégpedig eredeti formájában, mielőtt még emberi ítéletekkel belegyömöszölnénk fogalmaink klisérendszerébe.
A csodák krónikása
Száz éve született Ottlik Géza
„Visszakerültél hát Budára, ahol születtél. Ez csoda volt. Megvolt a város; az elviselhetetlen és soha véget nem érő éveket elviselted és véget értek. Az történt, hogy a négy, nem, a negyven – nem: a négyszáz év véget ért, elfogyott. Nehémiás próféta átkot szórt a népére, mert nem tartották észben az Úr csodáit, amiket értük tett. Hát én, Both Benedek, észben tartom. 1926-ot írtunk, csoda volt, alig hihető.”
Boldog Salkaházi Sára vértanú május 11.
A hét szentje
Salkaházi Sára a magyar boldogok és szentek között az első nő, aki nem királyi vagy nemesi családból származik. Személyisége, tevékenysége, a társadalomban betöltött szerepe nagyon hasonlít ahhoz, amit ma egy nőtől elvárnak, és amit egy nő elvár magától. Példája ezért is áll közel sokakhoz.
Kassán született, 1899. május 11-én. Tanítónői diplomát szerzett. Emellett kitanulta a könyvkötészetet, dolgozott húga kalapüzletében, és felvidéki magyar lapokba írt. Első novelláskötete 1926-ban jelent meg. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene…” – írta naplójában erről az életszakaszáról.
„Figyelmezz imádságom hangjára…”
Görögkatolikus lelkiség
Görögkatolikus egyházunk minden vecsernyében énekli a 140. zsoltár első két versét, mintegy könyörögve az Úrhoz: „Hallgass meg engem!” Megannyi ember lelki gyötrelme fejeződik ki ebben. Meghallgatja Isten az ember imádságát? Könyörögni, rimánkodni, esdekelni kell Isten előtt, hogy hallgasson meg? Elevenbe vágó kérdés.
Hang és csend
A liturgia jellemzői
Hang és csend, cselekvés és nyugalom váltakozása emberségünk egyik elidegeníthetetlen sajátsága: a szív összehúzódása és elernyedése, a kilégzés és belégzés egymásra következése testünkbe írja e ritmust. Nélküle nem létezik élet, kapcsolat, találkozás, ajándékozás és befogadás, alkotás, zene. De ott van ez a lüktetés a napszakok és évszakok váltakozásában, a tenger morajló hullámzásában is. Hozzánk tartozik.
Jézus a szőlőtő Jn 15,1–8
A Biblia üzenete
A húsvéti időben gyakran János evangéliumát halljuk a szentmisén, és ez így is van rendjén, mert bár a többi evangélistához hasonlóan János is Jézus földi életének eseményeit mondja el, már a végkifejlet szempontjából nézi őket: szinte azt mondhatnánk, mintha már a feltámadt Krisztus beszélne, amikor János evangéliuma Jézus szavait idézi. Ez igaz arra a példabeszédre is, amelyet a mostani vasárnap hallunk: „Én vagyok az igazi szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők.”
Bogács – a lélegző falu
Színészliget
Enyhén emelkedő domboldal a faluszélen, szemközt a Bükk hegyei vonulnak, az út az erdők közé, a völgybe vezet. Kétoldalt szépen épített pincék sorakoznak, látszik, hogy gazdáik régi szőlő- és borkultúrát ápolnak itt. A domboldalon, illő távolságra egymástól, mégis ligetté egybefogva a tavaszi életlendületnek induló, önmagukat még csemeteként mutató piramistölgyek. Mindegyik előtt kő, rajtuk réztáblák és nevek: Berek Kati, Lukács Margit, Darvas Iván, Sinkovits Imre… tizenhét fa, tizenhét név, s négy újabb vár arra, hogy az utolsó lapát földdel jelképesen is elültessék. Ez a Cserép úti pincesor a Bükk bejáratánál fekvő Bogács községben. Az önkormányzat épületében egyre többen gyülekeznek.