Az igazság „jelzőlámpása”

Mindszenty József-emlékmise Esztergomban

Mindszenty József hercegprímás hamvainak hazatérése óta minden év májusában hazai és külföldi tisztelőinek sokasága zarándokol Esztergomba, hogy megemlékezzék arról a magyarról, aki „az igazság tanúja volt egy erőszakos, hazugságra épített rendszerben.” E szavakkal Carlo Caffara bíboros, bolognai érsek (képünkön balra) jellemezte az ünnepi szentmisén elmondott homíliájában a százhúsz esztendeje született főpapot. A szertartás kezdetén Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek köszöntötte a zarándokokat, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjait és a megjelent közjogi méltóságokat.

A megváltásról

Vers

Megváltott a jóléttől és becsülettől,
Megváltott a boldogságtól és bánattól,
Megváltott az élettől és emlékétől,
Megváltott.                                  Zsille Gábor fordítása

(A materializmus…)

Vers

A materializmus, hogyne.
Azzal a feltétellel, hogy kellően dialektikus lesz.
Vagyis képes lesz bűvészkedni a szívvel és a fejjel,
A lélekkel s a testtel, élettel és halállal,
Hogy nem kerüli el a kérdéseket a végső dolgokról,
És elismeri a hívők s a nem hívők egyaránt fontos érveit.
                                 
                                                                    2002. november 28.

                                                                  Zsille Gábor fordítása

Ha

Vers

Ha Isten nincs,
Azt jelenti, hogy mi vagyunk istenek.

Nemet mondtunk a világ törvényére,
Mely az elmúlás és a halál törvénye,
Ahogy a tudatlanságé is.
Felfedeztük a jót és a rosszat.
Katedrálisokat építettünk.
Oltárt emeltünk a Hiányzó tiszteletére.
Elhittük, hogy visszanyerhető az elveszített Menny.
                                                            
                                                                            2002

                                                           Zsille Gábor fordítása

(Fohászkodom…)

Vers

Fohászkodom az én pártfogó Istenemhez.
Mert neki bizonyára sok milliárd füle van,
És egy közülük szüntelen csak nekem nyitva.
                              
                                                       2002. november 28.
                                   
                                       
Zsille Gábor fordítása

Gyerekszáj

A mindentudó

Nagymama varrógéppel javította az éppen aktuális gyermekholmit. A készülő kis ruhát az ablak felé emelte, lát-e rajta még valami hibát. Bandika erre felkiáltott: „Nagyi, te úgy tartod azt a nadrágot, mint a pap bácsi a templomban a cukrot!” Nagyi megrökönyödve: „De Bandika, az nem cukor, az a Jézuska teste!” Mire ő: „Dehogy, Nagyi, hiszen aztán megeszi!”


Szatmári Gizella

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.