Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1602 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Keresztény kockázat

2012-10-12 Szerző: Tóth Sándor

Gyakran visszatér a két nagy evangéliumi példázat: Az irgalmas szamaritánus meg A tékozló fiú. Főleg az utóbbi. Persze minden időszerű és „fönségesen” igaz, ami az Írásban olvasható, s a többször szürkének érzett mondatok rejtélyében szent költészet rejlik, mivel sugalmazott minden szó…

Nos, a tékozló. Hányszor veszi magára az utalást valaki; tőle függ, hiszen személyre szabott példabeszéd, mégis egyre inkább „társadalmi méretű” lesz, ahogyan halad a történelem ideje. A múlt századelő egyik kiválósága, a francia Léon Bloy egyik könyvében olvasni, hogy az erkölcs, a magatartás egyre jobban az ágostoni dimenzióval mérhető, vagyis bűntan helyett a szeretet mértékével: a bűn a szeretet fogyatékossága, amely a teljes embert érinti, tehát már létkérdés a polgári morálban is, ami hányszor farizeusi!

Eszményekkel, illúziók nélkül

2012-10-12 Szerző: Rosta István

Emlékezés Klebelsberg Kunóra

„Amerre néztem, mindenütt könyveket láttam” – emlékezett vissza a híres szobrászművész, Búza Barna azokra az alkalmakra, amikor megfordult a pesthidegkúti Klebelsberg-villában. A nem tehetős családból származó, de nagy tehetségű Búza Barna képzőművészeti tanulmányait Klebelsberg segítette, és előrehaladását személyesen is ellenőrizte.

Gróf Klebelsberg Kunó 1932. október 11-én hunyt el. Sokan és okkal tartják őt a magyar történelem legnagyobb hatású kultuszminiszterének. A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tett érettségi után Budapesten, Berlinben és Párizsban folytatott jogi és államtudományi tanulmányokat, majd szerzett doktorátust. 1922 és 1931 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén állt. Miniszterségének kilenc éve alatt számos jelentős kulturális esemény történt. Segítette a határokon kívül rekedt kolozsvári és pozsonyi egyetemek új otthonra találását Szegeden, illetve Pécsett. „…irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás-történet egyik legnagyobb szabású iskolareformja” – írta róla Mészáros István művelődéstörténész (neveléstörténész) professzor. Már 1926-ban meghirdette a nyolcosztályos népiskola tervét. A magyar művelődésügy szempontjából alapvető fontosságú volt, hogy Klebelsberg ötezer, főként tanyasi iskolát létesített.

Élet-Jel

2012-10-12 Szerző: Boross Teréz

(akrosztikon)

Reményed őrizzen
Ég felé elvigyen
Kutassa fény titkát
Angyallá szédítsen

Aklunkban bő hely
Nomád a tavasz
Dél kondul körben
Rád süt a pipacs
Átlángol a szép
Sorsoddá sződd el

„Isten katolikus hőse”

2012-10-12 Szerző: Szabó Ferenc SJ

Claudel lelki örökségének ébresztése

A Szakrális Művészet Hete, majd a Belvárosi Művészeti Napok keretében mutatták be azt a darabot, amelyet Paul Claudel írásai nyomán Dóczy Péter színművész állított össze és rendezett. A neves művész rendhagyó meghívójával már lapunk szeptember 16-i számában bemutatta a „transzcendens dráma vezéregyéniségét”, Paul Claudelt: Költő a kegyelem árnyékában – Cantata hommage à Paul Claudel. Összeállításának címe és cikke is utal Szabó Ferenc SJ műfordítására, amely az Új Ember kiadónál jelent meg 2005-ben, Paul Claudel: Kantáta három hangra és más költemények címmel. Most Szabó Ferenc, Claudel életművének ismerője és fordítója vázolja a diplomataíró „megtéréseit” és lelki drámáját.

Avilai Teréz október 15.

2012-10-12 Szerző: Szalontai Anikó

A hét szentje

Egyházunk legnagyobb szentjeinek egyike: egyháztanító, misztikus, rendalapító, Európa védőszentje. Ám ahogyan ez lenni szokott a hozzá hasonlóan kiemelkedő lelki embereknél, élete tulajdonképpen átlagosan kezdődött. De talán éppen ezért tudott olyan világosan érthető utat mutatni kortársainak és a következő évszázadok embereinek is Isten felé.

A sötétség misztikája

2012-10-12 Szerző: Ivancsó István

Görögkatolikus lelkiség

Isten minél teljesebb megközelítése a görög atyák hagyományos tanítása szerint két szempontot foglal magában. Az egyik az Isten megismerése, a másik pedig a szeretetben való előrehaladás. Természetesen egyik sem létezhet a másik nélkül.

A„fény misztikája” szeretetet kíván ahhoz, hogy Istent megismerjük – Isten ugyanis a szeretet (1Jn 4,16) –, és nem ismer, illetve kizár minden értelmetlen jelenséget, amely akadályozhatná a léleknek Istenhez jutását. A „sötétség misztikája” ellenben ex-sztasziszt kíván: az értelemnek ki kell lépnie önmagából, hétköznapi állapotából, hogy az Istennel való egység tökéletesebb legyen. Görög atyáink világosan körülírják ennek a mára meglehetősen leszűkült fogalomnak a jelentését.

A templomkapu

2012-10-12 Szerző: Kajtár Edvárd

A liturgia alapelemei

„Őáltala, ővele és őbenne” – imádkozza a pap minden szentmisén az eucharisztikus ima lezárásaként. Vagyis minden liturgikus cselekményünket Krisztus személyének misztériumában éljük át, ő ünneplésünk „tere”. Ha a Szent Szűz a mennyország kapuja, Fia maga a menny. Néhány szempontot már említettem korábban is arról az igazságról, hogy a liturgia tere Jézusról szól, most nézzük mindezt részleteiben is. Kezdjük a legmeghökkentőbbel, fizikailag is közeledve az épülethez: Jézusról „szól” a templomkapu is.

Jézus a gazdasági életről

2012-10-12 Szerző: Székely János

A Biblia üzenete

Első látásra talán úgy tűnhet, mintha Jézust irritálná a gazdag ifjú gazdagsága. Mintha Isten számára csak a szegény, a szenvedő, a nyomorgó ember volna elfogadható. Valójában nem erről van szó. Krisztus (és az egyház tanítása) soha nem utasította el a magántulajdont (Kiv 20,15; Mt 22,21; 25,14–30). A magántulajdonban az egyén szabadságának, önállóságának biztosítékát látta. Ezért az egyház helytelennek tartotta és tartja a kommunista ideológiát, a magántulajdon elvételét az emberektől. A magántulajdontól való megfosztás ugyanis a személy szabad mozgásterét szünteti meg, a hatalom játékszerévé teszi az embert, ahogyan ezt a XX. századi kommunista diktatúrák számos példával bizonyították.