Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1603 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Kik a maroniták?

2012-10-12 Szerző: Rosdy Pál

A szír maronita egyház keleti szertartású katolikus egyház, az Apostoli Szentszékkel teljes közösségben. Nevét alapítójáról, Szent Maron remetéről kapta, aki Antiochiában élt, és 410-ben halt meg. A maronita keresztényeket a történelem során mindig üldözték a monofiziták (akik Krisztusban csak az isteni természetet vallották), a bizánciak (az 1054-ben Rómától elszakadt keleti ortodox keresztények), a mamelukok (egy muszlim egyiptomi dinasztia tagjai) és az ottománok.

A maroniták első antiochiai pátriárkája Jean Maroun volt, 685–707 között. Jelentős maronita közösségek élnek még a Közel-Kelet más részein is, például Szíriában, Jordániában, Palesztinában és Cipruson. A XIX. század során nehéz életkörülményeik miatt maroniták ezrei szóródtak szét a világban, így az Egyesült Államokban is. A maroniták aktív szerepet játszanak Libanon irányításában. 1991 óta az ország alkotmánya rögzíti, hogy a köztársasági elnöknek mindig maronitának kell lennie.

Béchara Boutros Raï

2012-10-12 Szerző: Rosdy Pál

Antiochia és az egész maronita egyház pátriárkája 1940. február 25-én született a libanoni Hemlayában. 1957 és 1962 között a jezsuiták jamhouri kollégiumában végezte középiskolát. 1962-ben szerzetesi örökfogadalmat tett a mariamita rendben, majd ugyanettől az évtől egészen 1975-ig Rómában tanult filozófiát, teológiát, polgári és egyházjogot, és ott is doktorált. Közben 1968-tól a Vatikáni Rádió arab osztályát vezette, és vicerektora volt rendje római kollégiumának. 1978-tól előbb alapítója volt, majd igazgatója lett a louaizéi Notre-Dame Egyetemnek.1986-ban kinevezték az akkori pátriárka segédpüspökének és általános helynökének. Több pápai főhivatal tagja, szinódusi tisztségviselő, bejrúti kánonjog- és teológia- professzor. 2011. március 15-én választották meg a 77. szír maronita pátriárkává. Székhelye a libanoni Bkerkében található.

„Libanon a béke földje!”

2012-10-12 Szerző: Nagy Enikő

Találkozás Béchara Boutros Raï maronita pátriárkával

Három biztonsági őr állt az ajtaja előtt – ugrásra készen. Átkutatták a táskámat, majd beengedtek. Abban a szállodában találkoztunk, ahol néhány napos magyarországi tartózkodása során megszállt. Mosolyogva, kitárt karokkal fogadott . Megvárta, míg leülök, s csak azután foglalt helyet. Minden szava és gesztusa barátságos volt, meggyőző és hiteles. Teljességgel komolyan vett. A végén megköszönte a beszélgetést, az ajtóig kísért, s erős, meleg kézszorítással búcsúzott. Mindez, az alábbi interjúval együtt, képet festett róla…

– Volt eredménye a szeptemberi libanoni pápalátogatásnak?

– Libanoni útja során a pápa aláírta az Egyház a Közel-Keleten című apostoli buzdítását, amely a püspökök 2010 októberében megtartott szinódusának eredménye, s a keresztények közel-keleti jelenlétéről szól. Ennek értelmében a keresztényeknek két alapvető feladatuk van a térségben: az egyik a kommunió, vagyis a közösség megvalósítása, a másik a keresztény értékekről való tanúságtétel egy olyan világban, amelyben a muzulmánok és a zsidók vannak többségben. Bár a szentatya Libanonba utazott, látogatásának „célpontja” a Közel-Kelet volt. „Az én békémet adom nektek” – hangzott az út jézusi jelmondata. Libanonban a keresztények és a muszlimok közösségben élnek, nem úgy, mint a környező országokban. Libanon a béke földje! S mind a keresztények, mind a muszlimok örömmel fogadták a pápát. Látogatásának hatására az ország szerepe felértékelődött a világ szemében. A libanoniak megértették, hogy feladatuk van: békét hirdetni, s tanúságot tenni az életükkel. Ehhez bátorságot és reményt kaptak az egyházfőtől.

„A Jóisten ajándéka ez”

2012-10-12 Szerző: Gajdó Ágnes

Húsz év szolgálat Előszálláson

Mihályi Miklós húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás után nem sokkal, 1992 szeptemberében Pilisvörösvárról került a Fejér megyei, akkor még mintegy háromezer-ötszáz lelkes Előszállás községbe. Akkoriban még nem sejtette, hogy hosszabb ideig szolgál majd a Kisboldogasszony-plébánián, mint bármelyik elődje, akik közül talán Légár Hugó a legismertebb. (A pécsi ciszterci gimnáziumban ő tanította az ifjú Babits Mihályt vallástanra, majd 1916-tól tizennyolc esztendőn keresztül látta el Előszálláson a plébánosi teendőket.)

Országjelentés drogügyben

2012-10-11 Szerző: Kály-Kullai Károly

Felkészülő

Hamarosan olvasható lesz a magyarországi kábítószerhelyzetről a 2001 óta évenként megjelenő új országjelentés. Sokan nem szeretik az évről évre megjelenő statisztikai adatokat és kutatási összesítő jelentéseket, pedig fontos információkat tartalmaznak – szakpolitikusok, segítők, laikusok számára egyaránt. Most ebből mazsolázgatunk, elsősorban a dizájner drogok fogyasztóival kapcsolatos információkból, majd a későbbiekben megjelenő jegyzetekben néhány jelenséget értelmezünk is.

Meddig tart a szerelem?

2012-10-11 Szerző: Hortobágyiné Nagy Ágnes

Felkészülő

Ági: „Mi a szerelem?” Családóráinkon gyakran tesszük föl ezt a kérdést a diákoknak. Egyszer ezt a választ kaptuk: „Egy csodálatos emberi érzés. Serdülőkorban gyakran előfordul.” Kicsit elmosolyodtunk ezen a megfogalmazáson, de el is gondolkodtatott bennünket. Azt gondolják a fiatalok, hogy a szerelem csak az udvarlás időszakában működik? Ha megkérdezzük őket arról, szerintük a házasságban meddig lehetnek szerelmesek egymásba a párok, általában egy-két évet említenek, s csak kevesen merik félve azt mondani, hogy esetleg öt évig is tarthat.

Szüntelenül tenni a jót

2012-10-11 Szerző: Márton Gábor

Családi és ifjúsági találkozókról

Mozgalmas ősz kezdődött a Szeged–csanádi egyházmegyében, hiszen szeptember végén megrendezték a Szent Gellért-napi ifjúsági találkozót, majd október első szombatján sor került a 25. Egyházmegyei családnapra, amelynek ez alkalommal Röszke adott otthont. Témájául a milánói Családok világtalálkozójának központi gondolatait választották: a munka és az ünnep megélése a családban.

Megnő az időben

2012-10-11 Szerző: Elmer István

Egy kiállítás és a veszélyben lévő freskók

Az ő művészetével is úgy vagyunk, mint a nagysággal oly sokszor: amíg köztünk van, szinte észre sem vesszük, majd csak akkor figyelünk rá, utólag, amikor megnő az időben. Az 1990-ben elhunyt Kákonyi Asztrik ferences szerzetes, képzőművész életének 67 esztendejében 67 templomban, kápolnában és kolostorban alkotott az ars sacra, a szent művészet szellemében. Temetésén hangzott el: „Meghalt korunk nagy Fra Angelicója, aki egész életében harcolt a giccs ellen a művésziért, a giccs ellen, mely földi szintre akarja leszállítani a mennyeit…” Ez a mondat rövid összefoglalása lehetne Asztrik atya művészi hitvallásának. Művésziért a giccs ellen, mennyeiért az e világi ellen – hangsúlyozta Hidász Ferenc atya, Kákonyi Asztrik művészetének kiváló kutatója és ápolója szeptember 25-én Esztergomban, a ferences egyházművész kiállításának megnyitóján.