A világ tíz legszebb villamosvonala közé tartozik a budapesti 2-es vonal. Mi, magyarok ezt eddig is tudtuk. Most azonban a National Geographic magazin „vizsgálatának” köszönhetően mások számára is nyilvánvalóvá vált. A Duna mellett futó szakasz a hetedik lett a „tízes listán”.
A legenda szerint Szent Márton a római császár katonájaként egy hideg téli estén köpenyének felét odaadta egy nélkülözőnek. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Márton innentől kezdve Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Tudjuk azt is, hogy jó cselekedeteiért püspökké akarták szentelni. Ő azonban nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal óriási zajt csaptak, így árulva el Márton rejtekhelyét.
„Csinálj, amit akarsz!” Ismerjük ezt a mondatot. Hallottuk már szüleinktől, s talán magunk is mondtuk gyermekeinknek. A tehetetlenséggel és bosszúsággal átitatott felkiáltás ezúttal azonban nem egy családi perpatvarból való. A tétje pedig nem holmi hétvégi esti program engedélyezése volt.
A legenda szerint a kissé ideges szavakat II. Gyula pápa is odavetette Michelangelónak. Jelezvén, belefáradt abba a vitába, amelyet a konok mesterrel folytatott. A pápának ugyanis szerény tervei voltak a Sixtus-kápolna kifestését illetően. Mindössze annyit szeretett volna, hogy a nagy felületű, üres mennyezetet ornamentális elemekkel tagolják, és az ablakok fölé fessék meg az apostolok képmását. Erre a tervre szemelte ki az alkotót, aki kezdeti bizonytalanságát leküzdve nekilendült a tervek kidolgozásának. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, olyan művet akar létrehozni, amelynek még nincs párja a világon. A viharos egyezkedések után végül dűlőre jutott az egyházfő és a művészzseni, és 1508-ban megkötötték a szerződést.
A Zselici Csillagoségbolt-parkban kivételesen jól látszanak a csillagok – ezt néztük meg egy vezetett éjszakai túra keretében.
Az emberiség mindig is érdeklődéssel fordult a csillagok felé – a témát egyfajta misztikum is övezi. Sajnos azonban a mai városokban, amelyek az emberiség egyre nagyobb hányadának adnak otthont, már alig látni a csillagokat az úgynevezett fényszennyezés miatt. Ez utóbbi akkor keletkezik, ha egy településen túl erős a világítás, és a mesterséges fények az ég felé is irányulnak. Ezek miatt egészen elhalványulhatnak vagy akár teljesen el is tűnhetnek a szemünk elől a csillagok. Az ilyen környéken élő gyerekek azután úgy nőnek fel, hogy sosem látják például a Tejutat vagy a Göncölszekeret. Szerencsére azért akadnak még olyan helyszínek is, ahol az átlagosnál alacsonyabb a fényszennyezés.
Könyvespolcra
Abban az érdekfeszítő beszélgetésben, amelyet Sill Aba Ferenc idős szombathelyi ferences szerzetes folytatott Szerdahelyi Csongorral, nemcsak egy szerzetes pap lelkipásztori és tudományos eredményekben gazdag életéről olvashatunk derűs és bölcs vallomást, hanem zaklatott történelmi időkről is képet kaphatunk. Ez a kép pedig, éppen azért, mert személyes vallomásban tárul elénk, egyáltalán nem általános, hanem személyesen konkrét.
Könyvespolcra
„Korunk legszembetűnőbb jelensége a nyelv kétértelmű használata.” E szavakkal kezdődik a II. János Pál pápa által létrehozott Család Pápai Tanácsa által jegyzett és a Szent István Társulat gondozásában megjelent Családlexikon. Sokszor persze nemcsak két, hanem még ennél is jóval több értelmezést társíthatunk egy-egy fogalomhoz. Még a hozzáértőknek sem egyszerű rendet vágniuk a szavak kusza őserdejében, a hétköznapi ember számára pedig egyenesen kilátástalannak tűnik az ilyen vállalkozás. A kiadvány a családdal és az élettel kapcsolatos – elsősorban etikai – kifejezések tartalmát igyekszik megvilágítani, mindenki számára érthetően.
Könyvespolcra
Amikor kislányom arcán saját tekintetemet látom visszatükröződni, néha megdöbbenek, máskor örülök. Az is előfordult már, hogy hitetlenkedve csodálkoztam, te jó ég, ezt is tőlem tanulta? Csak nem!? Pedig minden bizonnyal igen, hiszen a gyerek a legtöbb esetben olyanná válik, amilyenek a szülei.
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus is megerősíti ezt Káoszból bontakozó táncoló csillag: a felnőtt személyiség születése című írásában. A magyar pszichológiai ismeretterjesztés egyik legnagyobb hatású személyisége úgy véli, a felnőtté válás nehéz útján a szeretet a legbiztosabb adomány, s ha az apa és az anya igyekszik elég jó szülő lenni, a gyerek fiatal felnőttként visszatalál majd hozzájuk. Nem könnyű elviselni és megérteni a kamaszok lázadását, sokszor bántó és igazságtalannak érzett bírálatukat, engesztelhetetlen haragjukat.
Parallax – nézetek kora
A teológus olvasó és író ember, szövegek veszik körül. Töprengő, titokban imádkozó. A farizeushoz hasonlít, a törvény és a szent hagyomány értő rendezőjéhez. Nem az affélékhez, akik a nyilvánosság terein lengetik imaszíjukat, hanem a többiekhez, akik az ablakréseken szomorú riadalommal lesik társaik blaszfémiás műsorát.
A teológus ritkán próféta. Nem siethet, és nem emelheti fel a hangját. Iskolamesteres mutatóujjával nem teremthet rendet egyszerre az összevisszaságban. Dolga, sőt mestersége, hogy az egyszer mondott áldott szavak mindig mondott szavak maradjanak. Mindig és mindenkinek. A bentieknek, a kintieknek, és azoknak, akik szerint a bent és kint félálom. A teljes álom ugyanis a viperákon és áspiskígyókon való sebezhetetlen lépkedés, a párduc és a gödölye barátsága.