Szeretettel nevelni

 

Ám Bagdy Emőke arra a nagyon fontos tényre hívja fel a figyelmet, hogy mindez természetes, és így jó. „A serdülőnek ugyanis ez a dolga. Neki el kell a szülőtől szakadnia (…). Ezért kritizálja az apját és az anyját, ezért vág a fejükhöz olyan mondatokat, amiktől megdermed a szívük. (…) nem igaz, hogy elszakad a szülőtől! Csak így teremt távolságot. Ha ugyanis nem teremt olyan helyzetet, hogy haragudhasson rájuk, akkor nem tud elszakadni tőlük, hogy a saját útjára lépjen, és a saját énjét kezdje el építgetni.”

A kötetben olvasható a tavaly elhunyt, sokak által kedvelt pszichológus, Ranschburg Jenő élete utolsó, Amíg az én házamban élsz… című előadásának szerkesztett változata, amelynek zárásaként – és búcsúzóul – a korai, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat fontosságát hangsúlyozza. F. Várkonyi Zsuzsa írásából kiderül, gyógyíthatók-e a mély sebek, amelyeket a szülők a gyereküknek okoztak, s rendbe hozhatók-e az eldurvult konfliktusok. Az alapkérdés azonban talán ez: Mit lehet tenni a gyerekért? Vekerdy Tamás a Waldorf iskola alapítóját, Rudolf Steinert idézi: „Tisztelettel fogadni, szeretettel nevelni, szabadságban elengedni.” De azután is szilárdan mellette állni.

(Bagdy Emőke – F. Várkonyi Zsuzsa – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Visszatalálunk egymáshoz? Konfliktusok és megoldások a szülő-gyermek kapcsolatban. Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2012. A könyv kapható az Új Ember könyvesboltjaiban.)