Világ-nézet katolikus szemmel

Szerencsére már nem a „Gorenje-turizmusról” volt szó. Aligha lett volna érdemes ajándékot vásárolni Bécsben. Inkább a városháza előtti, a schönbrunni és a többi adventi vásár hangulatáért utaztak Bécsbe honfitársaink a hétvégeken, hogy szétnézzenek egy kicsit az ünnepi forgatagban. Még mentesítő vonatokra is szükség volt.

Hitel-S a Hegyháton névvel adósságkezelő programot indított a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a sásdi kistérségben. Az uniós forrásból megvalósított programtól az elmúlt másfél év alatt kétszázhúsz olyan család kért segítséget, amely fizetési nehézséggel küzd.

A Máltai Szeretetszolgálat a sásdi kistérség négy településén nyitott ügyfélszolgálatot. Az itt dolgozó munkatársak ahhoz nyújtottak konkrét segítséget, hogy a bajba jutott családok gazdálkodásuk újraszervezésével kijussanak az adósságspirálból.

Martin Kastler EP-képviselő a keresztény politikus feladatairól

Újra és újra felvetődő téma: Mit jelent az, hogy keresztény politikus? Azt, hogy ez a személy rendre felszólal az azonos neműek házassága, az abortusz, a válás és az eutanázia ellen? Vagy esetleg valami mást? Többet? Nem félő, hogy ez a személy előbb-utóbb egyedül marad meggyőződésével, s nem lesz népszerű mai, szekularizáltnak nevezett Európánkban? Martin Kastler bajor európai parlamenti képviselőt kérdeztük, Strasbourgban, a novemberi plenáris ülés alkalmával.
„Keresztény politikusként sohasem valami ellen lépünk fel, hanem mindig valamiért – az élet kultúrájáért, a kezdetektől mindvégig – vallja a harmincnyolc éves képviselő. – Számunkra nyilvánvaló, hogy senkinek sincs joga bárkit is megfosztani az életétől, sem a kezdetén, sem a vége előtt. Ám ezzel kapcsolatban eltérő felfogások uralkodnak Európa-szerte. Vannak, akik meglehetősen liberális álláspontot képviselnek – liberálist, ahogy ők mondják, én azt mondom, helytelent, egy európai keresztény politikus számára ugyanis nem lehetséges, hogy ossza ezt a véleményüket. Megítélésem szerint nem tartozik az Európai Unió kompetenciájába, hogy döntsön ez ügyben, minden nemzetnek, államnak magának kell mérlegelnie, mit engedélyez, s mit nem. Mi, keresztények pedig harcolunk az élet védelmében.”

A hét kérdése

A Sant’Egidio közösség karácsony napján terített asztalnál látja vendégül mindazokat, akiknek nem jut család, nem jut ünnep: az utcára kényszerült, illetve szociális otthonokban élő rászorulókat. A Karácsony másképp… Hívj meg egy szegényt karácsonyi ebédre! elnevezésű jószolgálati akció részleteiről az egyik szervezőt, Szőke Pétert, a jellemzően világi híveket tömörítő Sant’Egidio közösség budapesti felelősét kérdeztem, aki „civilben” a Külügyminisztérium Miniszteri Kabinetének munkatársa.

– Milyen helyszíneken és időpontokban lesznek a szeretetvendégségek?

– December 25-én, kedden, vagyis karácsony napján a budapesti Jézus Szíve-templomban (VIII., Lőrinc pap tér) találkozunk a 12 órakor kezdődő szentmisén, amelyet Székely János esztergom–budapesti segédpüspök mutat be. A szertartást követően, 13 óra körül lesz az ebéd a templom mellett található Párbeszéd Házában (Horánszky utca 20.). Monoron a katolikus plébánia (Kossuth Lajos út 83.) lesz a helyszín, ahol szintén délben kezdődik a program. Pécsett is azonos időben, a Nagy Lajos Gimnázium dísztermében tartják az ünnepi ebédet.

Teremtésvédelem

Advent harmadik vasárnapja az öröm napja. Örvendjünk! Harmatozzatok, egek! Készítsük az Úr útját, és örvendjünk! Van miért, hiszen biztos alapokra építünk, ha ezt tesszük. Andorka Rudolf szavaival élve azok a normák, amelyeknek nincsen transzcendens alapjuk, gyenge lábakon állnak.

A hagyomány csupán néhány olyan alapvető normát ismer, amelyeknek nincs gondjuk a talpon maradással: ilyenek – a teljesség igénye nélkül – Lao-ce, Buddha és Mohamed tanításai keleten, vagy akár a quiché-mayák szent könyvének (Popol Vuh) tanításai Kukulcánról (a tolték Quetzalcoatlról) az amerikai kontinensen.
Szerencsére nekünk sem kell keresgélnünk, hiszen ott van a kezünkben a Biblia. Az Ószövetség adta a tízparancsolatot, s az Újszövetségben (Máté evangéliumában) a hegyi beszédet megnyitó szövegrész a „nyolc boldogságot”, amelynek szilárd alapjára helyezhetők volnának jelen világunk szabály- és normarendszerei. A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete a következő jövendölés, boldogságmondás: „Boldogok a szelídek, mert ők bírják majd a Földet.” Ugyan hogyan is gondolhatnánk másként, hogy képesek lennénk birtokolni a Földet, ha nem vagyunk szeretetadóan szelídek és szeretetre méltók?

Az újraevangelizáció útjai

Nyolcadik kerületi kis lelkészségünkön néhány héttel ezelőtt Alpha-kurzust kezdtünk. Azzal a céllal, hogy új embereket, családokat vezessünk el – Szent Pál szava szerint – „Jézus Krisztus fölséges ismeretére”. Áldott az a helyzet, amikor a közösség minden munkatársa, a lelkipásztor, a diakónus és a sok-sok laikus segítő is ezt tekintik legfőbb feladatuknak, és ég bennük – ahogy Boldog II. János Pál pápa fogalmazott – „a lelkek iránti buzgóság”.

Az Alpha-kurzus a világ talán legsikeresebb missziós módszere. Az elmúlt évtizedekben mintegy húszmillió ember végezte el világszerte. Egy londoni anglikán egyházközségben fejlesztette ki Nicky Gumbel plébános, azzal a céllal, hogy a templomba nem járó, hitbeli ismeretekkel nem rendelkező emberek számára megteremtse a Jézus Krisztussal való találkozás egy egészen új lehetőségét. A módszer neve ezért Alpha – ami a görög ábécé első betűje –, mert a kurzus egészen az alapoktól indul, nem kell hozzá beavatottnak lenni.