A várakozás zsoltára

Várni. Várni, amikor úgy tűnik, hallgat az Ég. Várni a pusztában, a lélek sötét éjszakájában, megtanulni a csendet, a türelmet. Várni teljes lélekkel és hittel. – Ezek a gondolatok hangzottak el advent első vasárnapján, a pilisszentkereszti templomban, Sudár Annamária és a Misztrál együttes műsorára hangolódva az esti szentmise után, miközben odakint a Pilist elérte a tél.

A költői-zenei összeállítás bevezető része a fény – bűnbeesés – sötétség gondolati ívet követte: ahová – nyomorúságára – eljutott az ember, eljutottunk mi, s itt állunk, dideregve, bizonytalanul, mihez is kezdjünk, s hol, merre találjuk az egykorvolt, de elveszített Fényt? Mert erre figyelmeztet minket Advent. Ismerjük föl a születés, a Születés igazi tartalmát, nekünk szóló üzenetét, a reményt.

Budapest a legjobb téli úti cél

Van még jó hírünk

A világ leghíresebb útikönyvkiadója és legnagyobb turisztikával foglalkozó médiacége, a Lonely Planet novemberben listát állított össze a legjobb téli úti célokról, a sor élén Budapest áll. Fővárosunk olyan gyönyörű helyeket utasított maga mögé, mint Québec, Lappföld vagy Dubai. A dolog szépséghibája, hogy a lista összeállítói Kelet-Európába helyezik hazánkat: mint írják, itt igazán tudják az emberek, hogyan vészeljék át a hideg hónapokat. Budapest mesebeli városképével, amely havasan különösen elbűvölő, legendás kávéházaival, ahova betérhetünk egy finom kávéra és süteményre, illetve természetesen meleg gyógyvizű fürdőivel érdemelte ki a megtisztelő első helyezést. A Lonely Planet azt ajánlja az utazóknak, töltsenek el egy napot a városban úgy, ahogyan a magyarok – no nem munkába sietve, hanem letelepedve az egyik hívogató fürdőben.

Mesével a beteg gyerekekért

Bartos Erika Bátorságpróba című könyvéről beszélgettünk a szerzővel

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy beteg kislány. A szülei rendelőből rendelőbe jártak vele, orvosok vizsgálgatták, hatalmas műszerekkel nézegették. A kislánynak többször is fájt a kezelés, már szeretett volna otthon lenni, játszani a barátaival, a saját ágyában aludni. Sok furcsa, felnőtt dolog történt vele, de ő mégsem félt. Az anyukája ugyanis esténként elővett egy könyvet, és abból mesélt neki, s így megértette, mi fog történni vele a következő napi vizsgálatokon.

Akár így is kezdődhetne Bartos Erika Bátorságpróba című könyve, amely daganatos és leukémiás gyerekeknek készült. Az Őrzők Alapítvány támogatásával létrejött hiánypótló kiadványról a szerzővel beszélgettünk.

– 2011-ben jelent meg a Szívkatéterezésre várok című könyve. Miért érezte fontosnak, hogy ismét a beteg gyerekek felé forduljon?

– A szívkatéterezéssel foglalkozó kiadványt a Gottsegen György Kardiológiai Intézet megrendelésére készítettem. Nem sokkal a megjelenés után kaptam felkérést a Tűzoltó utcai Gyermekklinika Őrzők Alapítványától a most született könyvre, amely daganatos és leukémiás gyermekeknek szól. A legszebb kezdeményezések mögött gyakran állnak anyai érzelmek, így van ez most is. A kötet ötlete egy édesanyától származik, aki a könyvben bemutatott utat saját gyermekével járta végig. Ő írta a könyv kerettörténetét is, amely számtalan kedves, gyermeklelkű részlettel gazdagítja az orvosi szakszöveget. Ezen a két megjelent köteten túl is folyamatosan része az életemnek a fogyatékos vagy súlyos betegséggel küzdő gyermekekkel való törődés. Gyakran tartok meseprogramot különböző nehézségekkel élők közösségeiben.

Adjunk hangot érzéseinknek

Csillag Gabriella szerzetes nővér a kármeliták díjnyertes CD-jéről

Múlt heti lapszámunkban írtunk arról, hogy a francia spirituális zenei díjat a magyarszéki sarutlan kármelita nővérek Mária, Kármel virága című albuma kapta. A Jade Music kiadásában megjelent lemez a Pèlerin francia hetilap, valamint a La Procure könyvesbolthálózat közös díját érdemelte ki. A rangos elismeréssel kapcsolatban Csillag Gabriella Veronika OCD nővért kérdeztük.

– Miben erősítette meg Önöket ez a díj?

– Mindenekelőtt jó volt rálátni arra, milyen sok szerzetesközösség próbálja a maga módján megosztani az emberekkel istenkeresését és istendicséretét. Reméljük, hogy a mi lemezünk is hozzájárulhat ahhoz, hogy átmelegítse és Isten felé fordítsa az emberek szívét.

A püspöki konferencia üléséről

Küszöbön az erkölcsés hittanoktatás

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) december 4. és 5. között megtartotta téli rendes ülését.
Az aktuális témák között szerepelt a várhatóan jövő szeptemberben bevezetendő kötelező erkölcs- és hittanoktatás is. Sajnos még várat magára a szükséges rendelet megszületése, amely a gyakorlati kérdéseket szabályozza majd. A püspökök testülete fontosnak tartja, hogy a vallásszabadság elvével összhangban mindenütt biztosítva legyenek azok a személyi, tárgyi és anyagi feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek a katolikus hittanoktatáshoz.

Erdő Péter bíboros az ülésen kiemelte: alaposan végig kell gondolni az erkölcs- és hittanoktatással kapcsolatos kérdéseket, így foglalkozni kell a hitoktatásra jelentkezés megszervezésével is. Mint elmondta, jelenleg a tanulók mintegy harminc százaléka vesz részt hittanórákon, sok esetben egyházi épületben, az órarenden kívül, s egy-egy hittancsoport általában több osztály tanulóiból tevődik össze. Felmenő rendszerben vezetik majd be a hitoktatást – fejtette ki –, így éveken keresztül még párhuzamosan fog működni a régi és az új rendszer.

Gyertyaláng a hidegben

Erdő Péter bíboros mutatta be a hajléktalanok szentmiséjét

Sietünk a karácsonyi bevásárlásból, behúzzuk a nyakunkat a metsző szélben – és hálát adunk, hogy van hová hazamennünk. Ilyenkor, a hideg hónapokban és főleg advent idején talán nagyobb figyelmet szentelünk hajléktalan embertársainknak. Budapest VIII. kerületében, a józsefvárosi Szent József-plébániatemplomban minden vasárnap délután, az irgalmasság órájával egybekötve misére várják az utcán élőket. Csupán egy óra, a hajléktalan emberek számára azonban a remény gyertyalángja. Advent második vasárnapján, december 9-én a plébániai vizitáció keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek mutatta be a hajléktalanok szentmiséjét.

Gyerekszáj

Nem vagyok én irigy!

Danikánk hároméves volt, amikor arról beszéltünk neki, hogy a Kisjézus szereti, ha nem vagyunk irigyek, és mindent megosztunk egymással. Keresztapja a fürdőszobában borotválkozott, amikor Danika berontott hozzá, és sikerült felülnie a felnőtt WC-re. A keresztapja hátrapillantott, elhúzta az orrát, és máris indult kifelé. Danika erre azt mondta neki: „Maradj nyugodtan, nem vagyok én irigy!”

Gyenis Antalné,
Pécs

Bújócska egy ökörszemmel

Legutóbb április 2-án jártunk Budai Tibor barátommal Martonvásáron. Akkor az éppen ébredező, zöldellni kezdő, most a borongós, kissé párás reggelen a pazar őszi színekkel búcsúzó arborétum fogadott minket. Az első látogatók voltunk, pár percre magunkénak érezhettük a gyönyörű parkot. Elindultunk a tóparton, aztán amikor Tibor a festéshez megfelelő helyet találva lemaradt, és dolgozni kezdett, én többször is körbejártam a lombos és tűlevelű fákban gazdag, nyolcvanhektáros területet. Áprilisban madárdaltól volt hangos a tó környéke, erdei pintyek csattogtak, barátkák énekeltek, most csak a hulló levelek finom zizegését hallgattam. A vízen tőkés récék úsztak, gácsérok és tojók vegyesen.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.