A Biblia üzenete

A múlt vasárnapi evangéliumi szakasz folytatását olvassuk Lukács 4. fejezetéből. Az evangélista összekapcsolt két mozzanatot, amelyek minden bizonnyal más-más időben és helyzetben történtek. A logikai kapcsolat azonban világos. Jézus fellépése a zsinagógában meghökkenti a názáretieket: az ács József fia – akit jól ismernek, hiszen ott nevelkedett – a zsinagógában önmagára alkalmazza Izajás jövendölését a Messiásról, amikor kijelenti: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.” Következik a most vasárnapi szakasz: a názáretiek nem fogadják el Jézust messiás-prófétának, esztelen haraggal kiűzik a városból, és meg akarják ölni.

Szerzetesség és liturgia

A gyülekezetet, egyházat – ecclesia – befogadó épületet az ókeresztény korban domus ecclesiae-nek, a gyülekezet otthonának, házának nevezték. Az épület tehát másodlagos: a keresztény közösségnek ad otthont, tőle kapja nevét és formáját. Az emmauszi tanítványok történetében világosan látszik, hogy az Eucharisztia ünneplésére összegyűlt közösség lesz a feltámadt Krisztus jelenlétének kiváltságos helyszíne, ez a közösség alkotja „Isten házát”.

A hét szentje

Boldog Emmerich Anna Katalin neve A passió című film nyomán vált világhírűvé. Mel Gibson azt a könyvet használta fel a szenvedéstörténet evangéliumokban nem szereplő részleteinek bemutatásához, amelyet Clemens Brentano író szerkesztett az ő látomásai alapján. Katalin elragadtatások során találkozott a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel, színről színre megtapasztalta a Szentháromságot, illetve szem- és fültanúja lehetett Jézus nyilvános működésének, és ezen kívül is átélt bibliai jeleneteket. A könyvről Katalin boldoggáavatási eljárása során bebizonyosodott, hogy nem hiteles leírása misztikus élményeinek, nagyobbrészt Brentano képzeletének szüleménye. Ugyanakkor a Vatikán elismerte: a könyv összességében a megváltás művének kiemelkedő hirdetője.

Görögkatolikus lelkiség

Mi más lehet az ember végső és legnagyobb célja, mint az örök üdvösség elnyerése, illetve az örök kárhozat elkerülése?! Íme, a nagyság és kicsinység témája a nagyböjti felkészülés útjának negyedik vasárnapján is előttünk áll. Görögkatolikus egyházunk a húshagyó vasárnapon – amely után már mellőzzük a húst az étkezésünkben – az utolsó ítéletről szóló példabeszédet (Mt 25,31–46) olvastatja fel a szent liturgián. Ez bemutatja, hogyan lehet az ember – nem csupán egy földi, hanem egy örök életre szólóan – nagy az üdvösségben, illetve hogyan lehet végérvényesen kicsi a kárhozatban.