Brüsszel – Egyszerű freskók
(2.)
Végtelen fasor…
Fölébe hajol
sápadtan az ég.
Érzed-e, be jó
e ránkboruló
lombos menedék.
(2.)
Végtelen fasor…
Fölébe hajol
sápadtan az ég.
Érzed-e, be jó
e ránkboruló
lombos menedék.
Új-Zélandon
A szigetországot hat hónapon belül másodszor sújtotta földrengés február 21-én. A6,3 erősségű rengés az ország második legnagyobb városában, Christchurchben sok épületet és az anglikán székesegyházat is romba döntötte. Egy február 23-i jelentés szerint hetvenöt halálos áldozatot emeltek ki a romok alól, és háromszáz személy sorsa még ismeretlen. A miniszterelnök Új-Zéland történelme legsötétebb napjának nevezte a földrengés idejét. – Új-Zéland több mint négymillió lakosának tizenöt százaléka katolikus. A szentatya fájdalommal értesült a Christchurch városát megrázó földrengés híréről és az áldozatok nagy számáról. Barry Philip Jones püspöknek címzett táviratában a pápa együttérzéséről és imádságáról biztosította a lakosságot.
Tiltakozás az erőszak ellen
Az indiai Bangaloréban február 21-én több mint százezer keresztény tüntetett a kormány elfogult vizsgálata miatt a keresztényellenes erőszak ügyében. A január végén nyilvánosságra hozott jelentés eltussolta a radikális hindu csoportok 2008-as támadásait. A tüntetők tárgyilagos vizsgálatot követeltek. (KAP)
Május 7-e legyen a keresztény vértanúk emléknapja
Massimo Introvigne, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) képviselője a CCEE és a CEC belgrádi konferenciáján február 18-án elhangzott előadásában szólt a vallásszabadságot századunkban fenyegető veszélyekről. Az olasz vallásszociológus idén január 5-én kezdte meg tevékenységét az EBESZnél, mint a faj- és idegengyûlölet, a keresztények és más vallások hívei elleni diszkrimináció és üldöztetés elleni küzdelem referense. Javasolta, hogy a II. János Pál által 2000-ben a Colosseumnál kezdeményezett ökumenikus találkozó emlékére május 7-én tartsák meg világszerte a keresztény vértanúk emléknapját. (VR)
Világ-nézet katolikus szemmel
Bocsánatot kérni nem könnyű dolog. Sokszor a keresztény embernek sem. És minél nagyobb a vétek, annál nehezebb a bocsánatkérés és a megbocsátás is.
Családban, barátok, közvetlen ismerősök között, ha nem is könnyebb, de „technikailag” talán mégis kivitelezhetőbb, mint a nemzetek esetében. Mert nép és nép között is van, volt és lenne még most is mit kiengesztelni. Akár utólag is.
„Hadd rétegződjön ránk a por tapasztalata.”
(Kollár Árpád)
Mennyi por! – húzod végig vállamon ujjad.
Mindenütt csak por.
Ablakpárkány vékony sávján,
könyvespolc sarkában,
Az ágy helyén, ahol megfogant,
ölelkezik két ember,
egymásba nyíló üres szobák.
Hiszen maga még olyan fiatal,
nyílik egyikük fogatlan szája,
mit tud maga az igazi télről,
mikor bakancsokkal fűtöttünk
Ha költenék van rá költség
valék víz alatti ember
az elme vágyja ódon zöldjét
telis-tele szerelemmel