Könyvespolcra

A parainézis ősi műfaj, Platón feljegyzései alapján Szókratész óta tartja számon az európai kultúra, és rendszerint meghatározott személyhez intézett levél, beszéd, tartalmát tekintve pedig szellemi-erkölcsi végrendelet. A műfajban talán a legértékesebbnek tartott magyar nyelvű alkotás Kölcsey Ferencé, amelyet unokaöccsének címzett.

Az a parainézis, amelyre most fel szeretném hívni a figyelmet, 2008 óta két utánnyomást ért meg, és nem véletlenül. Tánczos Vilmos néprajztudós, kolozsvári egyetemi docens Elejtett szavak címmel ezúttal olyan elbeszélést ad közre, amelynek hatása vetekedik legjobb mai prózaíróink alkotásaival. A könyv néprajzi munka is egyszersmind, alcíme: Egy csíki székely ember nyelve és világképe, és harmadik fejezetként olyan szótárt kínál, amely az elbeszélő „nyelvi képeiből és proverbiumaiból” áll össze. A néprajzban oral historynak nevezett élő műfaj e könyv esetében olyan narratívát teremt, amelynek értékrendszere, képekben is gazdag nyelvezete egyedi kincsként épülhet be lelki könyvtárunk darabjai közé.

Világ-nézet katolilus szemmel

Írásomat kezdhetném úgy is, hogy „az utóbbi időben”… De nem volna igaz, ugyanis sokakból már régen kiveszett a becsület és a hitelesség. Szertenézve a világban számtalan esetben hitelességvesztést, becstelenséget tapasztalunk. Legyen szó politikusról, a médiában dolgozóról, bolti eladóról, taxisról vagy állami alkalmazottról…

A brit Shirley Chaplin kórházi ápolónőt évekkel ezelőtt arra kérték a munkahelyén, ne viseljen keresztet a nyakában, mert ha egy beteg megragadja a nyakláncot, az megsértheti őt vagy akár a lánc viselőjét.

Bevallom, eddig eszembe sem jutott, milyen veszélyes is lehet egy nyakláncon függő kereszt. Shirley Chaplin asszony is harminc éven át tette ki „felelőtlenül” a betegeket ennek a veszélynek. Eddig csupán arra gondoltam, milyen erős „kapaszkodó” lehet egy súlyos beteg számára Krisztus keresztje.