és lovak húsát véstük a hóból?
Ez már csak ilyen, legyint a másik,
valamit minden ősszel elvesz,
de tavasszal nem adja vissza.
Az akkor most van, jobb, ha megszokja,
és nevetnek, hogy a könnyük folyik,
rázkódnak belé az ablakok, a falak,
roppan a test, üres csigaház.
