Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Országjáró

„Felkiáltójel”

Év végére tornyot kap a budapesti Bosnyák téri templom

Templom, torony nélkül? Van olyan! Néhány európai templomunknak csak a XIX. század végén készült el a tornya, így például az ulmi székesegyháznak vagy a kölni dómnak. Sőt, a párizsi Notre-Dame-on ma sincsenek toronysisakok. A budapesti Bosnyák téren álló Páduai Szent Antal-templom ugyancsak „tornyatlan”. De már nem sokáig! Mintegy hetven év után 2013 végére felépül csonkán hagyott tornya.

Kezdetben vasbetonból készült templom állt a budapesti Bosnyák téren. A most látható templom alapkőletétele 1941 decemberében volt, falait 1946-ra húzták fel. Mindszenty József hercegprímás áldotta meg az épületet, mielőtt vásárcsarnokká alakíthatták volna. Rimanóczy Gyula terveivel ellentétben azonban a torony nem készülhetett el, csonkán maradt, elfogyott ugyanis a plébánia pénze.

Sirató és vigasz

Országjáró

Krisztus szolgája Vigyázó Miklós halálakor

Fekete vánkos – tél ege. Körben koporsószegek.

Idejő mindig a Bíró. Nagyfejedelem tégy az én lelkemben titok áldozatot. Eleven ostya Úr Jézus! Néked adom lelkemet, földnek adom testemet.

Siratnak a fehér fák, sír a Börzsöny, a Pilis, s a nógrádi dombvidék, város peremén sugalmas kéttornyú (száztornyú) úrhajlék.

Szellem és lélek találkozása Szeged szívében

Országjáró

A dóm felújításáról és turisztikai fejlesztéséről

A szegedi székesegyház és a környező Dóm téri épületegyüttes kiemelkedő építészeti és kulturális kincs. Az 1930-as átadással az akkori világgazdasági válság közepette valósult meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Glattfelder Gyula püspök máig példát mutató koncepciója, mely szerint: a mindennapokban a legtermészetesebb egységben éljenek együtt a hitet és a tudományt szolgáló intézmények, és hozzák meg közösen érlelt lelki és szellemi gyümölcseiket. Voltak azóta korszakok, amelyek igyekeztek tönkretenni e „legnapfényesebb magyar táj” kisugárzását, napjainkra azonban a dóm és árkádsoros környezete újra a legteljesebb lelki-szellemi megújulás színterévé vált.

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Országjáró

Ökoszociális program Mezőtúron

A mezőtúri városvezetés 2011 májusában kérte fel a Szeged–csanádi egyházmegyét a korábban megszűnt helyi felsőoktatás újraindítására. A felkérés nyomán az egyházmegye felsőoktatási intézménye, a Gál Ferenc Főiskola 2011 decemberében megalapította a mezőtúri Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, majd a következő év szeptemberében létrehozta a Térségfejlesztő Innovációs Központot. A két intézmény összehangolt működéssel ugyanazokat a helyi célokat szolgálja: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési képzési és információs szolgáltatások fejlesztését, az élelmiszertermelés programjának módszertani és képzési támogatását, a közösségfejlesztési és térségi gazdaságfejlesztési programok módszertani, oktatási és kommunikációs támogatását.

Térdig hóban – áldás után loccsan a bor

Országjáró

A csapat, lehetünk vagy harmincan-negyvenen, letér Széldomb felé, csapást vág a fehér mezőben. Pottyondy Ákos, a pannonhalmi gyógynövénykert vezetője halad az élen, mutatja az irányt, diktálja a tempót. Az apátsághoz tartozó elegáns Viator étteremtől indultunk, kupica pálinkával és frissen sütött pogácsával bocsátották útra a Vince-napi ültetvényjárókat. Sokan visszariadtak idén a járhatatlan utak hallatán – később kiderül, a riadalom volt nagyobb január 19-én –, mégis elegendően vagyunk, már ami a lelkesedést és a hagyományos népi szokással egybeölelkező szakrális esemény lelki örömét illeti.

A Viator étteremtől leereszkedünk a Csejder-völgybe. Régen itt volt az apátság víznyerő helye. A régi kútházból eleinte szamarakkal, később villanymotor segítségével pumpálták föl a vizet az apátságba. A kút ma is megvan. Mellette épült meg a Szent Jakab Zarándokház, ahol a Vince-napi járás néhány résztvevője is megszállt.

Pannonhalmi Területi Apátság

Országjáró

A pannonhalmi bencés közösség éves lelkigyakorlatára január 30. és február 2. között kerül sor, Philippe Vanderheyden chevetogne-i apát vezetésével. A szerzetesközösség minden év elején lelkigyakorlatot tart, amelyet különböző, a teológiában és a spiritualitásban jártas, többnyire külföldi bencés apátságokból meghívott személyek vezetnek.

Tábori püspökség

A honvédelemről a Mária Rádióban

A honvédelem, a hazaszeretet és a katonai hagyományok köré szerveződik az a rádióadás, amelyet a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség közösen indít útjára. Bíró László tábori püspök az új műsorral kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Úr Jézus hasonlata – „ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13) – egyben felszólítás is. A só ugyanis csak akkor tudja kifejteni hatását, ha elvegyül a levesben. E szemléletes kép arra utal, hogy az egyháznak mindenütt jelen kell lennie.

Lelkészi szolgálat a fegyverek között

Beszámoló a Katolikus Tábori Püspökség elmúlt évi munkájáról

Berta Tibor ezredes, a tábori püspökség általános helynöke az elmúlt év eseményei közül legfontosabbnak a külszolgálatban levő katonáink lelkipásztori ellátását tartja, különösen Takács Tamás alezredes kiemelt vezető tábori lelkész, Rácz István főhadnagy és Markovics Milán Mór főhadnagy tábori lelkészek az ISAF (Afganisztán), a KFOR (Koszovó) és az EUFOR (Bosznia-Hercegovina) missziókban teljesített lelkipásztori szolgálatát. „A katonák világában a tábori lelkész legalapvetőbb feladata, hogy világosság és kovász legyen, ahogy Krisztus Urunk mondta. A Magyar Honvédségnél folyó lelkipásztori munka minden tekintetben különlegesnek mondható, hiszen a katonák tevékenysége megannyi veszéllyel és személyes kockázattal teli, a lelkésznek pedig ott kell lennie velük a mindennapjaikban, kísérve őket az életben és a szolgálatban is” – hangsúlyozta a helynök.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.