Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1501 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Mikortól apa egy apa?

2013-02-182013-02-03 Szerző: Hortobágyiné Nagy Ágnes

Felkészülő

Tibor: Nagyon aktívan részt vettem a gyermekvárásban, ennek ellenére kicsit irigykedtem Ágira: mennyivel könnyebb egy nőnek megérezni és megélni az anyaságát! Izgatottan figyeltem magamon, mikorra alakul ki bennem az érzés, hogy apa vagyok.

Amikor Tibor fiunk megszületett, örültem, hogy Ági is, ő is egészségesek. Büszke voltam, hogy én is fiús apuka lettem, de nem éreztem magamon az apaságot.

Onnantól kezdve, hogy hazajöttek a kórházból, én fürdettem a kicsit. Délután öt óra körül értem haza a munkából, és mindig egy kis játék következett. Sokat foglalkoztam a fiammal, de négy-öt hónap is eltelt, mire feltűnt, hogy az egyébként rendkívül jól alvó gyermekünk délután négytől hétig szinte mindig ébren van. Vár, engem vár: az apukáját. Ha kivettem a kiságyból, már nevetett. Szerette a gyömöszölést, a csiklandozást, nagyokat kacagott közben. Tudatának fejlődése és az erre való ráeszmélésem hozta ki belőlem a tényleges érzést: apa vagyok. Lehet, hogy kicsit sok idő kellett hozzá, de nagyon jó érzés volt.

Hetilap 2013.02.03.

2013-02-03 Szerző:

Arctalan vándorok

2013-02-182013-02-01 Szerző: Kály-Kullai Károly

Felkészülő

Magda nővér közel lakott hozzánk. ’89 után nem költözött be rendje újjáalakult központjába, hanem maradt saját egyszerű, de praktikusan berendezett házacskájában, s később ott is hunyt el. Amikor reggelente munkába indultam, ő már rendszerint hazafelé tartott a hajnali szentmiséről.

„Szegény fiatalok! Mi van a fiataljaival?” – kérdezte gyakran. Soha nem volt egyetlen ítélkező szava sem, csak aggódás és féltés élt benne a szenvedélybetegek iránt. Néhány rövid esetismertetés után általában könnyezve engedett utamra.

Jókedvre hangolva

2013-02-182013-02-01 Szerző: Lengyel Erzsébet

A szalézi rend centenáriumi évének megnyitóján

A Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, az eseménysorozat fővédnöke nyitotta meg a centenáriumi évet. Az ünnepi alkalmon közreműködött az Egyetemi templom Don Bosco ének- és zenekara. Az esemény díszvendége Adriano Bregolin rendfőnöki vikárius volt, Rómából.

A megnyitóra Kazincbarcikáról különvonat érkezett, amelynek első nyolc kocsijában a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, az utolsó háromban pedig a Don Bosco Szakiskola diákjai és tanárai ültek.

Kiállítás a szaléziakról a budai Várban

2013-02-182013-02-01 Szerző: Lengyel Erzsébet

Ugyanezen a napon Erdő Péter megnyitotta A jókedv rendje – Szaléziak című kiállítást, amely a szalézi szerzetesrend magyarországi letelepedésének 100. évfordulója alkalmából a Budavári Palota E épületében, a Budapesti Történeti Múzeumban látható.

B. Varga Judit történész-muzeológus, a kiállítás rendezője hangsúlyozta: a tárlat igyekszik visszaadni a szerzetesrend vidám életszemléletét, valamint bemutatja lelkigondozói és oktatói tevékenységét.

A szerzetesrendek közös jövője

2013-02-182013-02-01 Szerző: Új Ember

A Szív Lelkiségi Központban a múlt hétvégén megbeszélést tartott a Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciája (FSZK) és a Magyar Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) elnöksége, azzal a céllal, hogy hosszú távú tervet készítsenek, és számba vegyék a további feladatokat. A tanácskozás illeszkedett az eddigi együttműködések sorába, de ebben a formában most rendezték meg először.

A szerzetesrendek együttműködése társadalmi üzenet

2013-02-182013-02-01 Szerző: Baranyai Béla

Reményteli realizmussal

Elöljárók a szerzetesi hivatás jövőjéről

A Diognétoszhoz írt levél, mely a II–III. század fordulóján keletkezett, azt írja, hogy olyan a keresztény ember a világban, mint a lélek a testben. Talán nem túlzás úgy tekinteni a szerzetességre, mint akik ugyanezt a lélekhordozó szerepet testesítik meg, csak az egyházon belül. A szerzetesi hivatások napját minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án tartjuk. Ez alkalomból kérdeztük Labancz Zsolt piarista tartományfőnököt, a Férfi Szerzetesrendek Konferenciájának elnökét és Deák Hedvig domonkos nővért, a Női Szerzetesrendek Konferenciájának elnöknőjét a szerzetesség küldetéséről, feladatairól.

Labancz Zsolt piarista tartományfőnökkel beszélgettünk

– Magyarországon harmincnál is több férfirend van, egymástól sokban eltérő küldetéssel. Hogyan lehet mégis összefogni őket?

– Valóban, életformájukat – monasztikus, kolduló, illetve apostoli – vagy történetüket tekintve is sokféle rend létezik ma Magyarországon. A Férfi Szerzetes-elöljárók Konferenciájának két célja van. Egyrészt összefogni a különböző szerzetesrendekben meglévő erőforrásokat és elkötelezettségeket, másrészt elősegíteni a rendek közötti együttműködést. Hisszük, hogy az összefogással nagyobb energiákat mozgósíthatunk, mint külön-külön. Ez persze visszahat majd az egyes közösségekre is.

Isten valósít meg minket, nem mi magunkat

2013-02-182013-02-01 Szerző: Nagy Enikő

Reményteli realizmussal

Elöljárók a szerzetesi hivatás jövőjéről

Deák Hedvig, a domonkos nővérek általános főnöknője a szerzetesnői hivatás szépségéről

– Mit keresnek a lányok a rendekben? Miért lehet számukra vonzó az egyik, s miért kevésbé a másik? Egyáltalán mennyire jelentkeznek a fiatalok szerzetesnőnek?

– Jelentkezhetnének többen is… Azt látom, hogy a belépők olyan közösségeket keresnek, amelyek segítenek az Istentől kapott hivatás kibontakoztatásában, persze nem karrierépítésként értve ezt. Aki belép egy rendbe, általában komoly elhatározással teszi, mindenekelőtt azért, hogy közelebb kerüljön Istenhez. Ezért fontos, hogy a rendben olyan élő közösség fogadja, amely segíti, támpontokat nyújt számára az Úrhoz vezető úton. Általában azokba a rendekbe jelentkeznek a fiatalok, amelyekről tudni lehet, hogy ott erős a szerzetesi közösség. Érdekes például, hogy a szemlélődő életformának különös vonzása van. Az is fontos szempont, hogy az adott rendben legyen egyfajta generációs folytonosság, legyenek fiatalok. A szerzetesi életre vágyók kitűnően ráéreznek arra is, hogy milyen a kapcsolat a rendtársak között, a közösség ugyanis ezen keresztül hat kifelé. Szintén lényeges szempont lehet a láthatóság is. Bár akadnak a megszentelt életet élők között olyanok, akik a világban élve, láthatatlanul akarnak kovásszá lenni, a szerzetesi identitás egyéni és közösségi dimenzióját erősíti, ha a rendhez tartozásnak van látható megnyilvánulási formája is, például a szerzetesi ruha, amely jel lehet mások számára, megszólíthatóvá teszi az embert. S a liturgia szépsége is hívogathat.