Egyedül Isten
Soha nem szerettem semmit fél szívvel csinálni. Mindig úgy gondoltam, hogy ha valami fontos a számomra, azzal a hozzá illő komolysággal és alapossággal kell foglalkoznom. A mindenkiben felmerülő nagy kérdésekkel ugyanígy voltam. Huszonéves koromban jutottam arra a következtetésre, hogy nincs idő a világ összes problémájának átgondolására, meg kell találnom azt, amelyben – mint egy esszenciában – valamiképpen minden benne foglaltatik. Így jutottam el Istenhez.
Nemeshegyi Péter SJ kilencvenéves
Mosolya emberszeretetét tükrözi, de istenszeretetéből fakad. Jellemző módon kedvenc zeneszerzőjéről, Mozartról is azt tartja, hogy Isten szeretetének muzsikusa. Mozart vallomása szerint: „Nem a kiváló értelmi képesség tesz valakit zsenivé. Nem is a mély érzelmi gazdagság. A szeretet, a szeretet, a szeretet: ez tesz zsenivé!”
Egy varsói kórházban nyolcvanhárom éves korában január 23-án elhunyt Józef Glemp bíboros. A lengyel főpásztor régóta betegeskedett, márciusban tüdőrákkal operálták. XVI. Benedek egy hosszú üzenetben adott hangot gyászának. Úgy fogalmazott: a bíboros egy nehéz történelmi időszakban az emberi méltóság védelmezője volt. Varsó nyugalmazott bíboros-érsekének gyászszertartását január 28-án délelőtt tartották a lengyel főváros székesegyházában. Erdő Péter bíboros is részt vett a temetésen.
Nemrég még szinte alig tudtunk Mali létezéséről. Az „arab tavasz” azonban messze ható változásokat okozott Afrikában, ahol egyelőre nem tudni, egy újabb tartós, sok résztvevős háború folyik-e. Nemigen hallunk az ottani keresztényekről sem. Vessünk hát egy pillantást a kialakult helyzetre!
A nyugat-afrikai Mali a világ egyik legszegényebb országa. A közel tizenötmilliós lakosság fele a nemzetközi szegénységi szint (napi 1,25 US-dollár) alatt él. A gazdasági helyzeténél fogva csupán gyenge hadsereggel rendelkező ország nem tudta megállítani a nomád tuareg harcosokat, akik Kadhafi szolgálatából modern fegyverekkel felszerelve érkeztek haza Líbiából.
Balassi-misére, a Balassi-érem átadására és magyar kardok megszentelésére került sor január 25- én Bécs városában, a Szent István-dómban. Az ünnepélyes eseményen részt vett Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű nemzetközi irodalmi díjat Molnár Pál alapította. A kardokat idén Bécsben, a Balassi-misén Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök szentelte meg.
Menekültek templomi éhségsztrájkja
Aki a bécsi Ring (körút) látnivalóit csodálja, felfigyel a neogótikus stílusban épült Votiv-kirchére, a Fogadalmi templomra. Ma már nem közismert építésének magyar vonatkozása: 1853-ban a csákvári Libényi János szabólegény itt követett el merényletet Ferenc József császár ellen, akit a nyakán sebesített meg. A templomot a merénylet helyszínén adományokból építették a császár felépülésének emlékére.
Orosz Atanáz szerzetes, görögkatolikus püspök áthoszi emlékei
A szerzetesi életállapot – bár egészen eltérő formában és tartalommal – minden korban és minden kultúrában megjelenik. Gondoljunk például a buddhista szerzetesekre vagy a muszlim dervisekre. A szerzetesi lét hozzátartozik az ember teremtett természetéhez. A keresztény szerzetesség az evangéliumi tanácsokból kiindulva a krisztusi teljességre törekszik. S ebből máris megérthetjük, a szerzetes nem valami különc, netán csodabogár, aki hátat fordít a világnak; a keresztény szerzetes sokkal koncentráltabban irányul életével az emberi lét Isten adta teljességére – amire egyébként a más életállapotban élő ember igazi hivatása is szól.
Az Orosz Atanáz görögkatolikus püspökkel, szerzetessel folytatott beszélgetés könyv formában tavasszal jelenik meg a Szent István Társulatnál. Az alábbiakban ebből közöljük azt a részletet, amikor Atanáz püspök – római ösztöndíjas diákként, de már felszentelt papként – látogatást tett az áthoszi kolostorállamban. Említést tesz szerzetestársáról, Kocsis Péterről, később szerzetesi nevén Kocsis Fülöpről, aki ma szintén görögkatolikus püspökként szolgál. Dámócon évekig éltek szerzetesi közösségben, püspöki kinevezésükig. Kocsis Fülöp könyve tavaly jelent meg, Keleti lélekkel a Kárpát-medencében címmel. Ebben a szerzetessé válásról és a szerzetesi életről részletesen vall. Megragadó és tanulságos a két kiemelkedő személyiség életútja, elgondolkodtató és fölemelő „sorvezető” annak az egyszerű kérdésnek a megválaszolásához: hogyan is éljünk? Függetlenül attól, hogy valaki nem szerzetesi, hanem házas életállapotban morzsolja életét. A szerzetesi lét egyetemes üzenete a leginkább természetes, mert az ember és a világ természetéhez legközelebb álló: Isten-arcúan, Isten-képiségben élni jó – és csak így jó!
Fogyasztóvédelemről gyerekeknek
Ha belépünk egy élelmiszerboltba vagy egy nagyáruházba, már meg sem lepődünk azon, hogy a pénztár közelében helyezték el a csábító csomagolással ellátott, ám a fogakra rendkívül káros cukorkákat, nyalókákat. Apró ajándék az üdítősüvegen, s a gyerekek természetesen azt szeretnék megvenni, nem a százszázalékos gyümölcstartalmú, jóval szürkébb kinézetű palackot. A marketing tudorai elsősorban a profit nagyságával törődnek, őket az eladási statisztikák érdeklik, nem az, hogy egy termék mennyire egészséges vagy biztonságos. A kevésbé rutinos, jóhiszemű emberek pedig gyakran belesétálnak az alig észrevehető csapdákba. Hogyan lehetne ezen változtatni? Miként volna elérhető, hogy gyerekeinkből tudatos vásárlók legyenek, s hogy felnőve saját maguk és majdani családjuk egészsége érdekében ne vásároljanak cukros üdítőket, ízfokozóval dúsított félkész ételeket, olcsó, ám sok esetben életveszélyes elektronikai eszközöket?