Évkezdés, számok nélkül

Keretszámok, normatívák, összehasonlító statisztikák szegélyezik az életünket, amelyek arról tájékoztatnak, hány százalékkal nő az idén a gazdaság, lesznek-e új munkahelyek, romlik-e a nyugdíjak vásárlóértéke, mennyi marad a zsebben az adóbevallás után.

Mindez cseppet sem új számunkra, hiszen ebben cseperedtünk fel, mai kifejezéssel élve: így szocializálódtunk, a szónak abban az értelmében is, hogy a mögöttünk hagyott rendszerben pártkongresszusok döntöttek arról, mennyi szénre, acélra, új lakásra, és még ki tudja, mi mindenre lenne szükség egy-egy három- vagy ötéves terv alatt. Sokan hitték, hogy ha az előirányzatok maradéktalanul teljesülnek, boldog jövő köszönt majd ránk.

Egymillió aláírás az élet védelmében

Az életet védelmezni Európában a fogantatástól kezdve – ezt a gondolatot tűzte zászlajára az Egy közülünk (One of Us) elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amelyet az olasz életvédő mozgalom hívott létre, és amely az Európai Unió huszonhét országában talált követőkre. A cél, hogy novemberig több mint egymillió európai polgár aláírását összegyűjtve ösztönözzék az Európai Unió törvénykezését a születendő élet védelmére.

Mihez van joga az újszülöttnek?

A hét kérdése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főportája előtt elhelyezett csecsemőmentő inkubátorban a napokban egy 3150 gramm súlyú újszülött kisfiút találtak. A baba egészséges, életfunkciói jól működnek. Ő a tizedik csecsemő, akinek az életét megmentette az inkubátor, amelyet 2001-ben helyeztek el az intézmény bejáratánál. Egy európai uniós tanulmány szerint – melynek egyik szerzője Herczog Mária szociológus – a Magyarországon működő inkubátorok gyermek- és nőellenesek. Csiba Gábort, a miskolci kórház főigazgató főorvosát ezekről a vádakról kérdeztük.

Érdekes kérdések az igazságról

Világ-nézet katolikus szemmel

„Melyik a valószínűbb: hogy létezik Isten, vagy hogy nem? Isten hímnemű? Hogyan kell értenünk, hogy Isten hat nap alatt teremtette a Földet? Ki az a Szentlélek? Miért van szükség a Szentháromságra, és miért nincs Szentnégység? Miért nem kérdés, hogy az Atya várt-e vagy sem, hogy létrehívja a Fiút? Mária tényleg szűz volt, vagy ezt nem úgy kell érteni? És azután is szűz maradt, hogy megszülte Jézust? Nem fárad el Jézus, hogy egész nap »ott ül az Atya jobbján«? Hogyan kell érteni azt, hogy Jézus megszabadított minket bűneinktől? Mi lesz velünk a végítéletig?”

A Himnusz margójára

Világ-nézet katolikus szemmel

Az idén százkilencven éve öntötte végleges formájába Kölcsey Ferenc a Himnuszt – a keltezés napja, január 22-e méltán lett a magyar kultúra napja. Sokan és sokféleképpen vonják kétségbe az ilyen jeles dátumok megünneplésének értelmét, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy – lassú víz partot mos alapon – a megemlékezés olykor valóban ráirányítja a figyelmet a kiemelt eseményre, társadalmi jelenségre, klasszikus alkotásra. Különösen így van ez, ha viszonylag kerek az évforduló, amely a szokásosnál is tartalmasabb megemlékezésre adhat alkalmat. Most is ennek lehetünk tanúi. S akár részesei, közreműködői is, ha elolvassuk, netán versszakról versszakra (újra) megtanuljuk, de legfőképpen alaposan végiggondoljuk nemzeti imánkat. Bízzunk abban, hogy egyre többen vélekednek úgy: mindez nem felesleges időpocsékolás, mert épülhetünk általa, személyesen és közösségi értelemben egyaránt.

Hírek

Elismerték a szolgálatot Kaposváron

A Kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezték meg január 23-án a város napját. Az ünnepi közgyűlésen a teljesítményt és a városért alázattal végzett szolgálatot ismerték el. Szita Károly polgármester számos kiválóságnak adott át kitüntetést, köztük több, a katolikus egyház szolgálatában tevékenykedő személynek is. „Kaposvár Városért” kitüntetést vehetett át a Szent Imre plébánia szeretetszolgálata nevében Varga László plébános és Brolly Gáborné.

Szeretettel a békétlenség ellen

Keresztény–zsidó imaóra az ökumenikus imahét végén

Különböző keresztény közösségek képviselői imádkoztak együtt január 27-én, az ökumenikus imahét záró ünnepségén, hogy ily módon is elősegítsék összetartozásuk felismerését. A budapest-terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban megtartott keresztény– zsidó imaórán igét hirdetett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, valamint Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi. Az ünnepi alkalmon részt vettek a katolikus, az ortodox, a református, az evangélikus, a baptista, a metodista, az adventista és a pünkösdi egyház képviselői is.

A médiában dolgozókért

Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 24-én szentmisét mutattak be a médiában dolgozókért a budapesti Egyetemi templomban. Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, bíboros, prímás homíliájában rámutatott: a keresztények a kezdetektől fogva úgy érezték, hogy közlendőjük van, üzenetüket „tovább kell adniuk minden rendelkezésre álló úton és módon”. A tanítványok ezért igyekeztek nemcsak a saját népük nyelvén szólni, hanem „odafordultak a többi ember felé is, és eljutottak az akkor ismert világ határáig” – fogalmazott a főpásztor.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.