A hatályos Egyházi Törvénykönyv kifejezetten kitér arra az esetre, ha a pápai hivatal lemondás útján ürül meg. Ezt a lemondást a római pápának szabadon, egyértelmű formában és minden külső kényszertől mentesen kell megtennie. XVI. Benedek pápa bejelentése 2013. február 11-én mind szóban, mind pedig írásban nyilvánosan megtörtént. Ebben a szentatya rögzítette, hogy lemondása 2013. február 28-án este 8 órától hatályos, ettől az időponttól kell datálni tehát a pápai szék megüresedését. Nemcsak az Egyházi Törvénykönyv, hanem az apostoli szék üresedéséről és a római pápa megválasztásáról szóló, 1996-ban kiadott, 2007-ben és 2010-ben módosított, Universi dominici gregis kezdetű apostoli konstitúció is utal arra, hogy az apostoli szék vagy a pápa halálával, vagy pedig hivataláról történő lemondásával ürül meg.

A szentatya tanítása az úrangyala imádság alkalmával

Máté és Lukács evangélista Jézus három megkísértését mutatja be – kezdte február 17-ei úrangyala imádság alkalmából mondott beszédében a pápa a Szent Péter téren egybegyűlt híveknek. – E kísértések központi magva minden esetben Isten manipulálása saját céljaink érdekében: az, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a sikernek vagy az anyagi javaknak. A kísértő alattomos: nem taszít közvetlenül a rossz irányába, hanem egy látszólag jó cél felé irányít. Elhiteti, hogy az igazi valóság a hatalom és mindaz, ami kielégíti elsődleges szükségleteinket.

Az élet döntő pillanataiban, de végső soron minden pillanatban válaszút előtt állunk: önmagunkat vagy Istent akarjuk-e követni? Egyéni érdekeinket vagy az igazi Jót, amely valóban jó? – tette fel a kérdést beszédében XVI. Benedek pápa.

Joseph Ratzinger bíboros hetvennyolc éves volt, és már huszonnégy éve dolgozott II. János Pál legfontosabb munkatársaként, amikor 2005. április 19-én pápává választották. Különben egész papi életében teológiatanár volt. 1981-ben került a vatikáni Hittani Kongregáció élére.

Négyszáznyolcvankét év után ő volt az első német (bajor) nemzetiségű pápa, a 265. az egyházfők sorában. A Benedek nevet vette fel, XV. Benedek, az első világháború idején a békéért szót emelő pápa és az európai kultúrát megalapozó Nursiai Szent Benedek iránti tiszteletből.

„A II. vatikáni zsinat az egyház iránytűje a XXI. századra” – mondta Boldog II. János Pál pápa a harmadik évezred küszöbén. Aki Szent Péter utódjaként 2013-ban átveszi az egyház kormányzását, biztosan a zsinat hagyományát fogja követni a „folytonosság és reform” jegyében.

Átveszi XXIII. János pápától az ökumenikus szellemet, az egyház megújításának feladatát, a világra való nyitás, az aggiornamento programját, ami nem a világhoz való elvtelen alkalmazkodás, hanem a „forrásokhoz visszanyúlva” az egyház kétezer éves hagyományából szólítja meg a mai embert.

Nem csupán arra gondolok, hogy gyerekkoromban a Nagykörút macskakövein még muraközi lovak húzták a fából ácsolt söröshordókat szállító stráfkocsikat. Nem is csak arra, hogy elektromos hűtőszekrény híján ugyancsak ló vontatta kocsiról árulták nyaranta a jeget.

Inkább arra, milyen hatalmas fejlődés ment végbe az orvostudományban. Meghosszabbodott az emberi élet tartama, bár a magas életkorral sajnos nem mindig jár együtt az emberhez méltó élet.