Felkészülő
Ötödikeseimmel Arany János Családi kör című versét elemeztük. Az első órán a szövegre koncentráltunk, megnéztük a vers szerkezetét, rácsodálkoztunk a gyönyörű költői képekre, végigvettük a szereplőket, és jót nevettünk a „fiam, Sára” megszólításon. A házi feladat a versbeli családra kérdezett rá: Milyen a viszony a családtagok között, milyen a légkör a családban?
Mária a Gyermekkel Buda várfokán
A talapzat már készen áll. A négy méter magas bronzszobor öntésre vár, de a kisebb gipsz tanulmányszobor látható volt nemrégen – kiállításon.
Most is vár csöndes kerti házban a fehér Mária-anya, mint egy szál virág. Legszívesebben imádságra kulcsolnám a kezem. Mögöttem zongora, Liszt-partitúrával. Mellettem két zongoraművész: Klukon Edit és férje, Ránki Dezső, valamint a szobrászművész Mátyássy László. „Ave maris Stella – Üdvöz légy, tenger Csillaga, Isten Édesanyja” – ezek a sorok járnak a lelkemben Liszt dallamába öltözve. Micsoda nyugalom, egyszerűség, harmónia a szoboralak! Némán is énekel a szív, s amíg a messzeségbe tekintő Mária-arcot nézem, valamit megérzek abból, amit „örök nőinek” mond a költő, bölcsességnek az Írás, melyben ekként szól Sapientia: „Az Úr szerzett engem útjai kezdetén, mielőtt bármit is alkotott. Mielőtt a hegyek keletkeztek volna, a halmok előtt születtem. Ott voltam mellette, az ő színe előtt játszadoztam. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között.”
Őrsy László jezsuita Ferenc pápáról és a II. vatikáni zsinatról
Ismét Magyarországra látogatott Őrsy László, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora. A jezsuita kánonjogász a II. vatikáni zsinat idején Rómában, a Gergely egyetemen tanított. A zsinat ötvenedik évfordulója és Ferenc pápa megválasztása kapcsán kérdeztük a ma is aktív teológust emlékeiről, benyomásairól.
– Ferenc pápával egy jezsuita került az egyház élére. Mint rendtársának mi a véleménye róla?
– A pápai megbízatás minden előzőt felülír. Természetes, hogy jezsuita képzése szerepet játszik a személyiségében, de most az számít, hogy ő Róma püspöke, Szent Péter utódja és a püspöki kollégium feje.
A jövőben sok minden attól függ, hogy nagy kérdésekben miként fog határozni az új pápa. Neki döntő szava lesz abban, hogy az egyház inkább monarchikus szerkezetet tükröz majd, vagy elmozdul arra, amit a zsinat a communio kifejezéssel jelölt meg. Ez azért is fontos, mert hatása lesz a helyi egyházakra is. Ez adhat útmutatást abban, hogy milyen legyen a viszony a püspök és papjai, valamint a hívek között. Kulcskérdés lesz az is, hogy mi lesz a szerepe a római kúriának, és az milyen viszonyban áll majd a helyi püspökökkel. Melyek lesznek azok az ügyek, melyeket nem kell feltétlenül Rómában eldönteni, hanem lehet majd helyben is? A püspöki szinódus eredetileg arra lett tervezve, hogy a világban körülnézve megnevezze azokat a problémákat, melyekre aztán a pápával együttműködve dolgoz ki megoldási javaslatokat.
Interjú Spányi Antallal, a Székesfehérvári egyházmegye püspökével
Tíz éve iktatták be hivatalába Szent István és az első magyar szent család városának huszadik püspökét. Spányi Antal megyés püspök Szűz Mária, a keresztények segítsége ünnepén a székesegyházban bemutatott szentmisével adott hálát főpásztori szolgálatáért. „Hálásan köszönöm meg a szolgálatára meghívó Úrnak a számos kegyelmi értéket, az egyház szolgáló jelenlétét! Megköszönöm a szolgálókészséget a fehérvári papságnak, minden munkatársamnak!” – szóltak a hála szavai ünnepi beszédében.
– Püspök úrnak nincsenek fehérvári kötődései. Milyen érzésekkel a szívében érkezett meg a püspökségre tíz évvel ezelőtt?
– Egy olyan környezetből kellett kilépnem, amelyben már jól eligazodtam, és biztonságban éreztem magam. Nehéz volt megtennem az első lépéseket egy másik, számomra új világ felé, amelyben nagyon kevés ismerősöm volt, és ahol felelősségteljes munkát kellett megkezdenem. Amikor azonban átléptem ennek a háznak a küszöbét, hirtelen minden megváltozott. Elfogadtam a küldetést, és abban a pillanatban hirtelen itthon éreztem magam, szertefoszlott minden szorongásom, elmúlt minden félelmem és bizonytalanságom. Hálás vagyok a Jóistennek a feladatért, amely először inkább félelmetes volt és keresztnek látszott számomra, ám amint elfogadtam, megtapasztaltam, hogy valójában óriási ajándék és kegyelem.
Országjáró
Pannonhalmi Területi Apátság
Van egy kert – útikalauz monostori kertekhez. Ezzel a címmel mutatta be tavaly a pannonhalmi főapátság időszaki kiállítása a pannonhalmi, bakonybéli, zirci (ciszterci) és majkpusztai (kamalduli) monostorkerteket. Idén, a múzeumok majálisán a tavalyi év legjobb kiállításának járó díjat nyerték el ezzel a Pulszky Társaságtól. Nemrégen még térdig hóban jártunk Hortobágyi Cirill bencés perjellel a szőlődombokon Szent Vince napján, most, május végén a főapátság gyógynövénykertjében sétálunk.
Országjáró
Ikonfestőtábort tartanak a görögkatolikusok június 24. és 28. között a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszoboszlón. Mehet bárki, aki valaha festett már ikont, de az is, aki nem igazán konyít hozzá, ugyanakkor érdekli a dolog. Zolcsák Miklós parókust, a tábor szervezőjét kérdeztük.
Országjáró
Férjek – láncok nélkül
Férfiak zarándokoltak Pesterzsébetről Makkosmáriára május utolsó hétvégéjén. A pesterzsébeti, a gyáli és a dunaharaszti egyházközség férfi tagjai minden évben felkeresnek egy Mária-kegyhelyet, és egész napos zarándoklatukat feleségükért és gyermekeikért ajánlják fel. A Pest megyei Makkosmárián korábban fogolykiváltó szerzetesek szolgáltak, akik pénzt gyűjtöttek a törököknek a magyar foglyokért, de néha magukat adták cserébe. „Jó volt a kegyhelyen megrázni a láncainkat, amelyeknek nem akarunk rabjai lenni” – mondta Papp Miklós görögkatolikus pap, a zarándoklat vezetője, aki szerint, ha a férfiak lelke rendben van, azzal mindenki csak nyer: ők maguk, a feleségük, a gyermekeik, a munkahelyük, s persze az egyház is.