Világ-nézet katolikus szemmel

„A gondolat végül széttör minden káprázatos formát, – keserves út ez az egyszerűség felé. Keserves és hosszú az út a bizonyítástól a kinyilatkoztatásig, az okolástól az axiomatikáig, – keserves, hosszú út, mert: élet. S az élet a bizonyíték. Lehetnek szégyenei a logikának az axiómák. De az igazságnak remekei. Keserves és hosszú az út a léttől a megismerésig, a megismeréstől a fölismerésig. A megismerés üdvözítő módja nem a megfogalmazás, hanem a teremtés. A fölismerésé a küzdelem. Így születik a nyugalom: nyugtalanságok egyensúlya.”

(Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában)

Cigányokhoz került a keresztút másolata

Tíz cigány közösség kapta meg Bada Márta roma festőművész Jézus szenvedéstörténete című képsorozatának másolatát május 24-én, Budapesten, a Párbeszéd Házában. Az eredeti képeket a festő az Ars Sacra Alapítványnak adományozta, s reméli, hogy egyszer egy cigány templomba kerülhetnek majd.

Ezúttal a vanyarci, kállói, mátraverebélyi, esztergomi, alsószentmártoni, pécsi, váci, valkói, tuzséri és nyíregyházi cigány közösségek kapták meg a keresztút másolatát, korábban pedig a Jezsuita Roma Szakkollégium gazdagodott vele. Voltaképpen hogyan is kerültek hozzájuk a képek? Néhány éve Szekeres Erzsébet textilművész ajánlotta Bada Mártának, hogy készítse el a keresztutat. „Hazamentem, rajzolgattam, egy évig dolgoztam, és aztán szóltam Erzsébetnek, hogy nézze meg, jó-e, amit csináltam” – mondta el a képek átadásakor a művésznő. Jó lett, s a cigány közösségek maguk jelentkeztek az Ars Sacra Alapítványnál, hogy szívesen befogadnának egy-egy alkotást.

Az új evangelizáció útjai

Csendben elsiklottunk egy fontos évforduló felett: II. János Pál pápa harminc esztendeje hirdette meg az új evangelizáció lelkipásztori programját. 1983. május 9-én Haitin, Port-Au-Princben egy olyan missziós munka megkezdésére szólított fel, amely új lesz lelkesedésében, módszereiben és kifejezésmódjában. Célja, hogy a hagyományosan keresztény országok lakóit újból elvezesse a Jézus Krisztussal való személyes találkozásra.

Az első, amit meg kell állapítanunk, hogy a globális Nyugat, amelynek missziójára az új evangelizáció elsősorban irányul, még nem tért meg. Sőt, az egyre szélesebb körű szekularizáció jeleit mutatja, gyakran az államhatalom segítségével, bizonyos – rosszul értelmezett – emberi jogokra is hivatkozva. Neves szerzők, például George Weigel és Henri Boulad Európa „krisztofóbiájáról” beszélnek, egy olyan magatartásról, amely tudatosan fordul szembe a kontinensünk szellemi és kulturális identitását meghatározó keresztény hittel. „A múltat végképp eltörölni” jelszavának jelentését, az „ezentúl minden másképpen volt” kiszólás tragikus értelmét sajnos jól értjük és ismerjük ezen a tájon.

Elmélet vagy élet

Dóra már két éve egyedül nevelte Rékát. Házassága Attilával zátonyra futott, amikor a kislányuk még csak egyéves volt. Igaz, a „hajó” az évek során már többször megfeneklett. De a gyermek jövetele, mint a jó szél a tengeren, lendületet adott a két fiatalnak. Később derült ki, a lendület csak arra volt elég, hogy még gyorsabban ütközzenek a sziklának.

Dóra a süllyedő hajót szinte azonnal elhagyta az akkor éppen tipegő Rékával. Férje némán nézte végig az elköltözést. Hangos szó akkor már nem volt köztük. Attila csak később ocsúdott a fájdalomból, s mint a megsebzett oroszlán lendült támadásba: a gyerekért. Mindent megpróbált, hogy a kislányt neki ítélje a bíróság. Hamis vádakkal, botránnyal is fenyegetőzött. Sztárügyvédet fogadott, és egy ízben még a gyerek elrablásával is megpróbálkozott. Mondják: egy válás mindig csúnya, de vannak fokozatai. Ez a válás a skála felső határát súrolta.