A Biblia üzenete

A vasárnapi evangéliumi szakasz a naimi ifjú feltámasztását mondja el. Jézus számtalan csodát tett nyilvános működése során: betegeket gyógyított, a vakoknak visszaadta a látást, talpra állította a bénákat, megnyitotta a süketek fülét, és néhány halottat is életre keltett. Legtöbbször a beteg vagy hozzátartozói könyörögtek a gyógyításért. A naimi ifjú életre keltése sajátságos. A halott fiát sirató özvegy észre sem veszi, hogy a tömegben megjelenik egy idegen, Jézus.

A liturgia alapelemei

A görög laósz (nép ) szóból származó laikus kifejezéssel illetjük általánosságban azokat a Krisztus-hívőket, akik nem kaptak meghívást az Úrtól, hogy sajátos módon szenteljék életüket az ő üdvözítő szolgálatának (az egyházban ez utóbbiak a klerikusok). Manapság a profán szóhasználat is él a laikus kifejezéssel, s olyasvalakit ért alatta, aki egy bizonyos tárgyhoz nem ért, laikus azzal kapcsolatban.

Görögkatolikus lelkiség

Jézus Krisztus megtanította, hogy mindenütt lehet imádkozni, hiszen „lélek az Isten, lélekben és igazságban kell őt imádni” (Jn 4,24). Tehát nem a hely számít, mert gondolatban, szóban és cselekedettel bárhol lehet imádkozni. Aranyszájú Szent János sokat írt arról, hogy minden hely alkalmas az Istenhez fordulásra, az imádságos kérésre, a hálaadásra. Kifejezetten tanította, hogy „nem szégyelli Isten a helyet; csupán egyet kér: lángoló értelmet és nyugodt lelket”. Vagyis igazából nem az imádság helye számít, hanem az, hogy tudatosan és jó lelkülettel végezzük az Istenhez fordulást.

A hét szentje

A XII. században egyre több lelkiségi mozgalom hirdette az evangéliumi szegénység, a földi hatalomról és vagyonról való teljes lemondás és a szenvedők segítésének eszményét. E közösségek eleinte eretneknek számítottak, hiszen szemben álltak a kor társadalmi és egyházi rendjével. Ám III. Ince szerette volna az egyház szolgálatába állítani az új eszméket, ezért szabaddá tette az utat Assisi Ferenc előtt, aki katolikus szegénységi mozgalmat teremtett.