Párbeszédben a világgal

Szerző:

Gianfranco Ravasi bíboros a Népek udvaráról

Még XVI. Benedek pápa kezdeményezésére indult nemzetközi rendezvénysorozat Népek udvara néven. E találkozókon a Szentszék lehetőséget kíván biztosítani a hívők és nem hívők párbeszédének elősegítésére. Az események szervezője a Kultúra Pápai Tanácsa, melynek elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros a sorozat „nagykövete”. Ő vezette idén a Vatikánban a római kúria nagyheti lelkigyakorlatát is. A Szent István Könyvhét ünnepélyes megnyitóján ő kapta teológiai munkásságáért az idei Stephanus-díjat. Az átadáson nem tudott jelen lenni, mert épp Mexikóban volt, a Népek udvara ottani eseményén. Visszatérése után, a Vatikánban beszélgettünk vele az általa képviselt programsorozatról.

– A Népek udvaráról szóló magyarországi hírek legtöbbször a hívők és nem hívők dialógusáról szólnak. Kikkel kívánnak párbeszédet folytatni? Csupán az ateistákat akarják meggyőzni tévedéseikről?

– A Népek udvara a heródesi jeruzsálemi zsidó templom melletti egyik térről kapta a nevét, ahol Jézus is megfordult. Ez a tér mindenki előtt nyitva állt. A templom körül találkozott a zsidó és a pogány világ. Akik odamentek, nem a zsidó hitet, hanem más vallásokat követtek – az akkori szóhasználat szerint tehát pogányok voltak –, más istenségben hittek. Ezért használta XVI. Benedek pápa a hívők és nem hívők találkozójának megnyitóján a Népek udvara (atrium gentium) kifejezést. A világ számos országában, legutóbb Mexikóban jártunk e párbeszéd jegyében. A beszélgetések témái az élet alapvető kérdései: a létezés és a tudományos kutatások, a művészetek és a transzcendens kapcsolata. Minden találkozó más. Volt, ahol főként katolikusok beszélgettek a nem hívőkkel, de Stockholmban például a lutheránusok, Bukarestben pedig javarészt az ortodox hívek. A Népek udvara nem csupán hívők és nem hívők párbeszéde. Persze vannak meggyőződéses ateisták, s velük is próbálunk kapcsolatot teremteni. Ugyanígy teszünk az érdektelenekkel és a keresőkkel is. Szeretnénk olyan helyet biztosítani a párbeszédnek, ahol a mai művészet és társadalom ismét megtalálhatja igazi értékeit. Ez természetesen megengedi a különböző kultúrák egymás mellett élését is. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai világban „kultúrája” van az erkölcs nélküli, közömbös életnek. Arról van szó, hogy hívők és nem hívők számára egyaránt igazságosabb társadalmat építsünk. Sokszor érzékeny kérdéseket is felvetünk: az életről és a halálról, a fájdalomról, a rosszról, de akár a szerelemről is, amelyet sokszor nagyon felszínes módon élünk meg. A Népek udvara tehát a párbeszéd helye, nem térítés, de tanúságtétel a hitről, azaz evangelizáció.

Nagymaros, avagy a tanúságtevők öröme

Szerző:

Krisztushoz tartozni öröm, nem pedig valamiféle feladat, s evangelizálni is csak hitünket önfeledt örömmel megélve tudunk. Nem arra kell készülnünk, hogy mit tegyünk majd a tanúságtétel során, hanem arra, hogy kivé kell válnunk – fogalmazta meg előadásában Pál Ferenc atya az evangelizációt középpontba állító nagymarosi találkozó üzenetét.

A negyven évvel ezelőtt útjára indult találkozó eredetileg az ifjúság rendezvénye volt. Bár az eseményen a fiatalok részaránya ma is meghatározó, a résztvevők között szép számmal találni a szülők, a nagyszülők és az unokák korosztályához tartozókat is. Nagymaroson a nemzedékeket nem választja el egymástól mély szakadék, sőt, örömmel fogadják a különböző generációk jelenlétét. Az örömhír ugyanis nincs korhoz kötve, benne mindenki az újjászületésre kap meghívást – fogalmazott a Nikodémussal beszélgető Jézus szavait idézve Hadi Ferenc, a találkozó egyik szellemi atyja és fő szervezője.

Isten veled, Don Bosco!

Szerző:

Magyarországon járt a szalézi rend alapítójának ereklyéje

Kazincbarcikát elhagyva a határon át Lengyelországba indult május 26-án Don Bosco ereklyéje. Több mint egyhetes ünnepségsorozat zárult le ezzel. A zarándoklat első helyszíne Szombathely volt, ahol a szaléziak 1929-ben telepedtek le. Az ünnepi szentmisét itt Veres András megyés püspök mutatta be.

Útban Győr felé Don Bosco ereklyéje találkozott Szent Norbert ősi rendjének mai fiaival: Csornán a premontrei apátság temploma előtt egy rövid időre megállt, és a két szerzetesrend tagjai együtt imádkoztak azért, hogy a szerzetesi élet vonzó legyen a fiatalok számára. Győrben Pápai Lajos megyés püspök papjaival és kispapjaival rótta le tiszteletét az ereklye előtt. A következő állomás Veszprém volt. A börtönparancsnok, Németh Éva kérte, hogy az ereklyét vigyék el a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe is, ahol mintegy félszáz fogvatartott várta a különös látogatást.

Nagyvilág

Szerző:

A Szentszék pénzügyi átláthatósága

A Vatikánban május 22-én mutatták be a Pénzügyi Információs Hatóság (AIF) első évi jelentését. A hatóságot XVI. Benedek pápa hozta létre 2010-ben, elnöke Attilio Nicora bíboros. A 2012-es évre vonatkozó jelentést René Brülhart igazgató mutatta be. A dokumentum szerint az elmúlt évben hat gyanús pénzügyi tranzakciót jeleztek. A Vatikán egyre hitelesebb partner a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemben. A következő hónapokban a pénzügyek átláthatóságát biztosító újabb intézkedéseket hoznak. (VR)

Horvátország

Szerző:

Népszavazás a melegházasság ellen

A közel félszáz provokáció ellenére a rengeteg önkéntes több mint ötszázezer aláírást gyűjtött össze a szervezőbizottság jelentése szerint. A május 12. és 26. között megrendezett aláírásgyűjtés célja, hogy bekerüljön az alkotmányba is: a házasság egy férfi és egy nő közötti életközösség.

Keresztényellenesség – már megszoktuk?

Szerző:

Nem lehet megszokni. Pedig évtizedekig örülnünk kellett, ha nem szenvedtünk különösebb hátrányt hívő meggyőződésünk miatt. Persze óvakodtunk attól, hogy nagydobra verjük keresztény mivoltunkat. Ilyen „előgyakorlat” után ért minket napjaink úgynevezett liberális közszelleme, mely már nem idegen diktatúra eszközeként tört ránk, hanem egyenesen demokratikusnak hazudja magát, miközben az ember alapvető jogait éppúgy sérti, mint kommunista változata.

Irányváltás – nyugodt következetességgel

Szerző:

Több mint két hónapja ismerkedik az egyház és a világ Ferenc pápával. Eleinte a külső jelek, gesztusok vonták magukra a figyelmet, amelyek közül nem egy valóban „üzenetet” hordozó. Eltűntek például a csipkés liturgikus ruhák, karingek, a muzeális értékű, pompás miseruhák, süvegek.

Voltak, akik gyors változásokra számítottak, egyenesen a hatvanas évek „zsinati nyitásának” visszatéréséről beszéltek. Amikor a nyolctagú bíborosi csoportot arra kérte a pápa, hogy adjanak neki tanácsot a római kúria reformjához, egyeseknek elkerülte a figyelmét, hogy e testület először csak októberben fog összeülni. Mert Ferenc pápa Loyolai Szent Ignác követőjeként jól tudja: mindent megfontoltan, nyugodt következetességgel kell tenni.