Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld (Mt 5,5) – áll a Szent István Társulat biblia-fordításában. Mivel különböző fordításokban eltérő szavakat, kifejezéseket olvashatunk azonos szöveghelyeken, így eszembe ötlött: vajon valóban a szelídekről van-e itt szó, vagy létezik esetleg lényegre törőbb, számomra beszédesebb kifejezés is valamely más fordításban?
Egy texasi milliárdos a múlt évszázadban egy érdekes projektet finanszírozott, amelynek a Bioszféra 2 nevet adták megálmodói. Azért éppen ezt, mert a Bioszféra 1 nem más, mint a Földet benépesítő élővilág, a mi élőhelyünk. Arizonában, a sivatagban egy 12 700 négyzetméteres (mintegy két és fél futballpálya méretű), 180 000 köbméteres, hatalmas üvegházat létesítettek. Az üvegházon belül kialakították mindazokat az ökoszisztéma-típusokat, amelyek a Földön nagy gyakorisággal fordulnak elő. Volt ott kicsiben óceán és sivatag, trópusi esőerdő, szavanna, mocsár, mezőgazdasági terület, és persze megfelelő kutató- és pihenőhely is a majdan beköltöző lakók számára.
Teremtésvédelem
Földi vagy legalábbis annak látszó témákról szoktam írni
ebben a rovatban. Most azonban a teremtésvédelem egy közvetlenül égi
vonatkozásáról lesz szó. Úgy, ahogyan ezt én képzelem. E rövid szöveget inkább
gondolatindítónak szánom, mint megoldást kínálónak. Lehet, hogy egyeseknek
szokatlan lesz ez a megközelítés. Másoknak talán szamárságnak tűnik. Még azt
sem tartom elképzelhetetlennek, hogy valaki bántónak érzi majd. Nem baj, ha
megérint minél több olvasót. Megírásának időpontja sem véletlen. Halottak napja
táján talán érzékenyebbek vagyunk egy ilyen téma átgondolására.
Teremtésvédelem
Valószínűleg nem mindenki számára érthető a címben olvasható „csővégi” kifejezés. Lássuk csak a magyarázatát, mert szakmai szövegekben gyakran előforduló kifejezésről van szó. A környezetvédelmi szóhasználatban ez egy még meglévő, de változtatásra szoruló gondolkodásmódot jelent. Amikor a problémákat létrejöttük után úgy kívánjuk megoldani, hogy azzal hasonló problémákat hívunk életre. Jó példa erre a csővezetékek végén kifolyó szennyvíz esete. A szennyvizek tisztítására újabb iparágakat hoztunk létre. Ezek azonban további környezeti problémák forrásai.
Teremtésvédelem
A marslakó nem kicsi zöld manó, hanem olyan ember, aki a Marsra költözik. Állítólag nemsokára. Nem is kell nagyon toborozni a jövendő marslakókat, tódulnak a jelöltek maguktól. Nemrég egy holland cég felhívására hetvennyolcezer ember jelentkezett, aki szívesen részt venne ezen az egyirányú utazáson. Mert természetesen visszajönni onnan nem lehet, pillanatnyilag nincs retúr járat. A tervek szerint a Marson létrehozandó telepen először csak négy személy, majd miután mások számára is kiépítették az életfeltételeket, egyre több ember élne. A hosszú távú tervek szerint azután a földihez hasonló társadalom jöhetne létre ott is, más bolygókon is.
Teremtésvédelem
„Az Úristen kezdetben vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze” (Ter 2,15). Sokat idézett, jól ismert szöveg, ennek ellenére nem árt újra és újra elővenni, és végiggondolni, elmélkedni, tűnődni rajta, hogy tartalmát egyre jobban megértsük.
A két idézett szó jelentése egymásnak ellentmondó. Kétségeket ébreszthet bennünk arra vonatkozóan, hogy mit is kell tennünk. A művelésre szólító parancs mindenképpen beavatkozásunkat, a Kert – vagyis Földünk – szépítését és jó gazda módján történő fejlesztését kívánja tőlünk. Az őrzés azonban inkább a pillanatnyi állapot fenntartásának, a Föld változásoktól való megóvásának parancsa.
Teremtésvédelem
Sokan és sokat írtak már az emberiség élelmiszer-problémáiról. Késhegyre menő viták folynak arról, vajon lehet-e a Föld valamennyi lakója számára elegendő, megfelelő minőségű és mennyiségű ennivalót termelni. Érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Adatok tömege, statisztikák, logikus érvelések sokasága hangzik el pró és kontra, tanulmányok, konferenciák, könyvek jelentek meg erről a mindannyiunkat érintő, nagyon fontos kérdéskörről.
Az alultáplált, éhező, éhen halt emberek százmilliói keservesen bizonyítják, hogy nagyon sokan nem jutnak hozzá a mindennapi betevő falathoz. A csontsovány afrikai kisgyerekekről, szüleikről, családjaikról hozzánk eljutó képektől elszorul a szívünk.
Teremtésvédelem
Az ENSZ 1972-ben nyilvánította június 5-ét környezetvédelmi világnappá. A cél az volt, hogy felhívják a kormányok és az emberek figyelmét a környezetszennyezés fokozódó veszélyeire, és cselekvésre sarkalljanak.
Talán nem felesleges a folyamatos figyelemfelhívás, hiszen a feladat – minden eddigi sikeres erőfeszítés ellenére is – ugyanolyan nagy maradt, mint negyven évvel ezelőtt volt. A régi kihívások mellett ugyanis folyamatosan újabbak jelennek meg. Ezek közül kétségtelenül az egyik legégetőbb probléma a mindenütt jelen levő rengeteg vegyszer.
