Bakonyi Gábor

Két szomszéd sétált Bowerchalke-ban, egy kis délangliai faluban, az 1960-as évek végén. Egyikük a Nobel-díjas író, William Golding, többek között a híres A legyek ura című könyv szerzője. A másik jó barátja, James Lovelock biofizikus és kémikus, aki ebben az időben a NASA-nál volt alkalmazásban, és a marsi élet lehetőségeit kutatta. Jól megértették egymást, mert fiatalkorában az író is tanult fizikát az Oxfordi Egyetemen, így konyított valamicskét ehhez a szakterülethez. Szokásos sétájuk közben Lovelock legújabb, meglehetősen bonyolult elméletét fejtegette.

Teremtésvédelem

A televízió egyik sportcsatornáján erőemberek küzdenek a győzelemért. Nagydarab, kigyúrt testű férfiak a versenyzők, hatalmasra duzzadó izmaik megfeszülnek. Százkilós, betonnal töltött hordókat hajigálnak, kamionokat vontatnak, óriási vasgolyókat emelgetnek. Teljesítményük lenyűgöző a nyápic néző számára. Az elképesztő mennyiségű izomtömeg taszít is, ugyanakkor el is gondolkodtat. Nyilván nem egyik napról a másikra erősödtek meg ennyire ezek az emberek. Sok időt tölthettek napi edzésekkel, medicinlabdázással, futással, speciális súlyzózással, hasonlókkal.

Teremtésvédelem

Ezt a kérdést olvastam valahol, és nagyon megtetszett a szójáték, ezért idézem itt a címben. Tapasztalatból tudom, hogy sokan nem ismerik azt az új eljáráscsoportot, amelyet teljes nevén nanotechnológiának neveznek. Egyesek még a szót sem hallották. Pedig az utóbbi évek, az elmúlt néhány évtized egyik legsikeresebb, legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető, új technológiai eljárásainak összefoglaló nevéről van itt szó.
Nézzük a dolgot kicsit közelebbről, mi több, nagyon közelről, hiszen igen apró termékekről beszélünk. Erre utal a „nano” előtag. Egy nanométer a milliméter milliomodrésze.

Teremtésvédelem

A Földön igen sok védelemre szoruló növény- és állatfaj él. A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) fokozottan védett növény Magyarországon, míg a mókás, fekete-fehér képű, bambuszrügyevő óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) sokfelé az állatvédelem jelképe. E szigorúan védett állatfajnak már mindössze csak néhány ezer példánya él három kínai tartomány sűrű erdővel benőtt, szubtrópusi hegyoldalain. Reméljük, hogy a megmentésére tett erőfeszítések, a faj élőhelyeinek védelmét célzó rendelkezések és a mesterséges szaporítás megkíméli a pandákat a kihalástól. Úgy tűnik, erre jó esélyeink vannak.

Teremtésvédelem

Varietas delectat. A változatosság gyönyörködtet – tartja a régi, állítólag Marcus Tullius Cicero, az író, filozófus De Natura Deorum (Az Istenek természetéről) című művéből származtatható mondás. Valóban így van. Szebbnek látjuk a tarka virágos rétet, mint az egyszínű, zöld kaszálót, a változatos házakkal és kertekkel mozaikos külvárost, mint az egyforma panelépületeket, a kreatív munkát a monoton szalagmunkánál, a sziporkázó rétort a fakó előadónál, a változatos tájat a kilométerekre nyúló kukoricatáblánál. Mi lehet az oka annak, hogy a sokféleséget szebbnek találjuk az egyhangúságnál? Nem tudom. Úgy tűnik azonban, hogy az életközösségek és az ökoszisztémák normális működéséhez a változatosság, például a fajok sokfélesége nagyon is szükséges.

Teremtésvédelem

De kenyérrel is! Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2010-es becslése szerint 925 millió ember éhezett ebben az évben (megjegyzem: ez alacsonyabb érték a 2009. évinél).

Teremtésvédelem

A rendszerváltozás után történt. Bevezető ökológia-előadásokat tartottam elsőéves egyetemi hallgatóknak. Mivel ebben az időben, a Trabant- és Wartburg-korszak után modern nyugati autókért rajongtak a hallgatóim, a Föld eltartóképességének korlátait az autógyártás segítségével illusztráltam, a következőképpen: „Ugye jó lenne, ha minden családban lenne egy Mercedes?” – kérdeztem. „Igen” – válaszolták. „Persze két autó sem árt, hátha különböző programjaik is vannak a család tagjainak” – hangzott a következő kérdés. „Hogyne!” – válaszolták lelkesen.

A püspöki konferencia Minden általa és érte teremtetett című körlevelében meghirdetett keresztény környezetvédelmi értékrend kifejtésére szervezett előadássorozatot az Országos Lelkipásztori Intézet és a Sapientia Szerzetesi Főiskola.