Mo­to­ros za­rán­dok­la­tot ren­dez­tek a pá­lo­sok au­gusz­tus 28-a és szep­tem­ber 1-je kö­zött Észak­ke­let-Ma­gyar­or­szá­gon. En­nek csúcs­pont­ja a mo­to­ro­sok bú­csús szent­mi­sé­je volt Mát­ra­ve­re­bély-Szentkúton az ősz első napján. Bá­tor Bo­tond tar­to­mány­fő­nök, aki a szer­tar­tás főcelebránsa volt, ma­ga is mo­tor­ral ér­ke­zett.
A Pá­lo­sok nyo­má­ban el­ne­ve­zé­sű za­rán­dok­lat Bu­da­pest­ről in­dult, és Tel­ki­bá­nyát, Gön­cöt, Martonyit, Kurityánt, Rozs­nyót, Kas­sát, Tő­ke­te­re­best, Sá­tor­al­ja­új­helyt, Fü­zért érint­ve ér­ke­zett Mátraverebély-Szentkútra. A Bá­tor Bo­tond kö­rül szer­ve­ző­dő mo­to­ros ba­rá­ti kört ne­ve­zik motorkerékpálosoknak, amely min­den év­ben szer­vez ha­son­ló za­rán­dok­tú­rát.

A püs­pö­ki kar ülé­se. A Ma­gyar Ka­to­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia őszi ren­des ülé­sét szep­tem­ber 3-a és 4-e kö­zött tar­tot­ták Bu­da­pes­ten.

Saj­tó­apos­to­lok or­szá­gos ta­lál­ko­zó­ja. Márfi Gyu­la ér­sek meg­hí­vá­sá­ra Veszp­rém­ben, szep­tem­ber 27-e és 29-e kö­zött ren­de­zi meg a MAKÚSZ az egy­ház­köz­sé­gi la­pok és hon­la­pok szer­kesz­tő­i­nek ta­lál­ko­zó­ját. A szak­mai prog­ra­mok mel­lett esz­me­cse­ré­re és az ér­se­ki szék­vá­ros meg­is­me­ré­sé­re is le­he­tő­ség nyí­lik. A ren­dez­vény há­zi­gaz­dá­ja a Szaléziánum Kom­mu­ni­ká­ci­ós Köz­pont. Rész­vé­te­li díj 9000 Ft/fő, je­lent­kez­ni a sajtoapostol@gmail. com cí­men le­het. Ha­tár­idő: szep­tem­ber 15-e. (RB)

Han­gos, fel­sza­ba­dult, jó­ked­vű „ke­le­pe­lés­re” let­tek fi­gyel­me­sek a haj­nal­ban mun­ká­ba in­du­lók szep­tem­ber 2-án a Dé­li pá­lya­ud­var kör­nyé­kén. Több mint négy­száz if­jú gó­lya, az­az a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Jog- és Ál­lam­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak el­sőéves hall­ga­tó­ja gyü­le­ke­zett a vas­út­ál­lo­má­son, ahon­nan négy­na­pos tá­bo­ro­zás­ra Sió­fok­ra re­pí­tet­te őket a vo­nat.

Szent Ist­ván-em­lék­év

Szé­kes­fe­hér­vá­ron, az Egy­ház­me­gyei Mú­ze­um­ban tör­té­nel­mi je­len­tő­sé­gű ki­ál­lí­tás nyílt au­gusz­tus 31-én: most elő­ször lát­ha­tó együtt Szent Ist­ván há­rom leg­na­gyobb – zág­rá­bi, szé­kes­fe­hér­vá­ri és ka­lo­csai erek­lye­tar­tó her­má­ja. A tör­té­nel­mi je­len­tő­sé­gű „ta­lál­ko­zást” hos­­szas tár­gya­lá­sok előz­ték meg. A fel­be­csül­he­tet­len ér­té­kű ezüst mű­tár­gyak tu­laj­do­no­sai – a zág­rá­bi és a ka­lo­csai ér­sek­ség – Szent Ist­ván ha­lá­lá­nak 975. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból vé­gül en­ge­dé­lyez­ték a köl­csön­zést.

Szent Lász­ló pél­dá­ja nyo­mán a ka­to­li­kus kol­lé­gi­um­ban

Meg­nyílt a Szent Lász­ló Ka­to­li­kus Szak­kol­lé­gi­um Deb­re­cen­ben. Az­az va­ló­já­ban meg­újul­va is­mét meg­nyi­tot­ta ka­pu­it. Mert­hogy sok-sok év­vel ez­előtt is lé­te­zett itt ha­son­ló in­téz­mény, a Szent Lász­ló Kol­lé­gi­um, ame­lyet 1916-ban ala­pí­tot­tak a deb­re­ce­ni ka­to­li­ku­sok. In­ter­ná­tus volt ez a sze­gé­nyebb sor­sú egye­te­mis­ta fi­úk szá­má­ra a Simonyi út 32. szám alatt. Fönn­tar­tá­sá­ra ado­má­nyok­ból tő­két gyűj­töt­tek, amely­nek ka­ma­tai a négy há­bo­rús tan­év­ben több di­á­kot is se­gí­tet­tek ta­nul­má­nya­ik foly­ta­tá­sá­ban.

Bechara Boutros Raï bí­bo­ros, li­ba­no­ni maronita pát­ri­ár­ka at­tól tart, hogy a je­len­le­gi egyip­to­mi, szí­ri­ai és ál­ta­lá­ban a kö­zel­-ke­le­ti hely­zet a ke­resz­tény örök­ség el­vesz­té­sé­hez ve­zet­het. „El­pusz­tul­hat mind­az, amit a ke­resz­tény­ség ezer­hét­száz esz­ten­dő alatt fel­épí­tett” – nyi­lat­koz­ta a pát­ri­ár­ka, aki az­zal vá­dol­ta a Nyu­ga­tot, hogy po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi ér­de­ke­it szem előtt tart­va igyek­szik meg­osz­ta­ni az isz­lám vi­lá­got, el­mé­lyít­ve ez­zel a szun­ni­ta-sí­i­ta szem­ben­ál­lást.
Az egyip­to­mi ka­to­li­kus egy­ház szó­vi­vő­je, Rafic Greiche sze­rint a ke­resz­té­nyek biz­ton­sá­gi hely­ze­te au­gusz­tus vé­gén át­me­ne­ti­leg ja­vul­ni lát­szott. Ám Gizeh és Mi­nya vá­ro­sá­ban nyo­ma sincs a vál­to­zás­nak. Eb­ben a ré­gi­ó­ban kü­lö­nö­sen erős a szél­ső­sé­ges isz­la­mis­ta erők je­len­lé­te. Egy kopt ko­los­tor meg­tá­ma­dott szer­ze­te­se­it kór­ház­ba kel­lett szál­lí­ta­ni.