Pápai levél a sokkoló hírekre?
„XVI. Benedeket mélyen érintik a belgiumi egyház sokkoló pedofilügyei” – mondta Federico Lombardi szentszéki szóvivő szeptember 13-án adott tévényilatkozatában. „Nincs kizárva – tette hozzá –, hogy pásztorlevéllel fordul a belga egyházhoz. Nagy figyelemmel követi a belgiumi fejleményeket.” A vizsgálóbizottság szeptember 10-i jelentése az 1960-as és 1980-as évek több mint kilencven esetét tárta fel. (KAP)
Bodajk főbúcsúja
Bodajkon, a Segítő Szűzanya ősi zarándokhelyén szeptember 12-én, vasárnap, 10.30-kor Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök ünnepi nagymisét celebrál.
Moamer Kadhafi olaszországi kijelentéséről
Nagy visszhangot keltettek az észak–afrikai Líbia vezetőjének augusztus 29–én, a római Líbiai Akadémián mondott szavai, miszerint az iszlámnak egész Európa vallásává kellene válnia. Ehhez az első lépést Törökországnak az Európai Unióhoz csatlakozása jelenthetné – fogalmazott Kadhafi, aki az olasz–líbiai egyezmény második évfordulójának megünneplésére érkezett Rómába. Domenico Mogavero szicíliai püspök, az olasz püspöki konferencia jogi tanácsának elnöke provokációnak nevezte a líbiai elnök kijelentését. „De hordozzon az pozitív üzenetet az európaiak számára. Végre hagyjunk fel azzal a szemlélettel, amely a vallást önazonosságunk másodlagos szempontjának tekinti, és azzal a kísérlettel, hogy a vallást a privátszférába szorítsuk, mintha akadályozná az egyének fejlődését” – fejtette ki a főpásztor.
Beszélgetés Fenyő László gordonkaművésszel
Esti koncertre készülve ünneplőbe öltözik a test és a lélek. A legjobb ráérősen, kicsit már áthangolódva eljutni a helyszínig, ahol aztán minden megváltozik: a zene átlényegít, hátramaradnak a hétköznapok gondjai. „A színpadon azonban már nem a zenész a fontos, nem az előadó személye a lényeg, hanem a zene üzenete, és a közönség, a befogadó. A zenész feladata, hogy a fehér papírra fekete tintával leírt hangjegyekből történeteket, érzéseket, vágyakat jelenítsen meg. Azaz varázsoljon” – mondja Fenyő László Liszt-díjas gordonkaművész. A Németországban élő csellista a pódiumon egyszerre spontán és felkészült, játékos és fegyelmezett, határozott és kifinomult előadó – azaz varázsló.
Kezdődik az Ars Sacra Fesztivál
Hetedik alkalommal kerül sor az őszi Ars Sacra Fesztiválra. A 2007- es budapesti városmisszió gyümölcseként indult e kilencnapos programsorozat, amelynek keretében a nagy budapesti múzeumoktól a vidéki gyűjteményekig, a kis falusi kápolnáktól a Szent István-bazilikáig számos helyszínen több száz program várja az érdeklődőket: képző- és iparművészeti kiállítások, koncertek, színházi és irodalmi előadások, tárlatvezetések, tematikus séták, gyerekprogramok.
A fesztivál első estéjén, szeptember 14-én, a Templomok Éjszakáján közel száz templom nyitja ki kapuit. Sok vidéki templom mellett Budapesten is színes programmal, koncertekkel, templomtúrával, irodalmi estekkel, előadásokkal várja az érdeklődőket többek között a budai református gyülekezet, a Mátyástemplom, az alsó-vízivárosi plébánia, a kőbányai evangélikus templom, a Regnum Marianum plébánia és sok más fővárosi templom. Külön érdekesség, hogy a kezdeményezéshez már második éve csatlakozik a stuttgarti magyar közösség és több határon túli magyar templom is.
Kisléghi Nagy Ádám művészi közelmúltjáról és terveiről
Az önmagáról megfeledkező, nagyszívű Isten mozdulatát követve a művész saját emberi természete ellen fordul, hogy megnyissa a valódi létezés felé az Embert. Az ábrázolásban lemezteleníti, védtelenné teszi önmagát. Vállalja az önfeladást, az áldozatot, az egyenes és nyílt beszédet, kerül minden homályt és sötétséget. Csak így képes az alaktalant alakká, a dolgokat a láthatatlanból kiemelve láthatóvá tenni – vallja ars poeticájában Kisléghi Nagy Ádám. A visszahúzódó, ám festményei által kitárulkozó, a spiritualitásban kiteljesedő művész két munkájával most éppen itáliai tárlatokon „vendégszerepel”. A caravaggiói hagyományt követő, nemzetközi hírű alkotóval nyár végi ikonfestő tábora után beszélgettünk.
Műalkotások Kovács Gábor gyűjteményéből
Csók István ifjú feleségéről készített bűbájos képe néz le rám klasszikus blondelkeretben az Andrássy úti Kogart Galériában. A fehér bőrű, összekulcsolt kezű, mosolygós asszony piros szája és harmonikus derűje éles ellentétben áll a háttér sötét, barnás színeivel. A hatalmas váza a vén bútorok között egy letűnt kor, a századvég lakásbelsőinek hangulatát idézi.
Régi képeket nézegetni, múzeumokba, kiállítótermekbe járni mindig időutazást is jelent. Sűrű, nehéz brokátok, függönyök, szobabelsők; az egykor élt emberek intim környezete figyelhető meg a festményeken. A tájképeken láthatjuk, hogyan alakították át a természetet maguk körül – nem mindig előnyére. Szerencsére azért van, ami állandónak mondható; Csók másik képe, a Balatoni táj című, akár ma is készülhetett volna. Az alacsony horizontállású festményen a Balaton fölött messzire magasodik a bárányfelhők sokasága. Mennyire más megközelítése ez a magyar tengernek, mint Egry József napfénytől, párától átitatott festői világa…