Bingeni Hildegárd szeptember 17.

A hét szentje

A női karrier nem a modern kor terméke. A mai társadalmunk „ideális ellentéteként” elképzelt szigorúan keresztény középkorban számos lehetőség nyílt erre. Akkoriban a kolostorok sok esetben váltak a politikai és kulturális élet központjaivá, és a női rendházakban nemegyszer magasabb színvonalú oktatás folyt, mint a férfiakéiban. Igaz, ez leginkább az arisztokrácia lányai számára volt elérhető, hiszen akkor maga a szerzetesség is nemesi kiváltságnak számított.

Úszólecke

Amikor nem akar véget érni. Izzik a kifeszült nyár még szeptemberben is. Megmenekülni, megmenekülni. A tó vize néhány lépés, végre elnyeli és megmenti. Akkor vette észre. Éppen csak hátrafordult, mert zajt hallott. A ház árnyékában a fiúk felé tartott a férfi, meghízott, megereszkedett, még utcai öltözetet viselt, most érkezett. Mióta nem látták? Talán érettségi óta. Azt mondták, távol él, azért nem jön el közéjük. Minden évben, szeptember első hetében három napot együtt töltöttek.

Kárpátaljai gyerekek Kilitiben

A februári katolikus bál tombolafelajánlásai tették lehetővé, hogy tizenkilenc kárpátaljai diák és három kísérőjük egy hetet tölthessenek el a Balaton partján, a Szent Kilit római katolikus plébánia vendégeiként. A Gyertyánligeten és Nagybocskón élő fiúk és lányok nevelőikkel együtt csodálatos napokat kaptak ajándékba azoknak a Kilitiben és Siófokon élő embereknek a jóvoltából, akik segítették a szervezésben Gárdonyi Máté atyát, Takács Attila tanárt, és Danilás Lászlót.

Piarista óvoda épül Kecskeméten

Pályázat

A Piarista Rend Magyar Tartománya európai uniós pályázaton nyert forrásból háromcsoportos óvodát kíván indítani Kecskeméten a jövő év szeptemberétől. A rend célja egy komplex oktatási és gyermeknevelési folyamat kialakítása a városban.

Az óvoda a Czollner tér 3–5. szám alatti ingatlanon az erre a célra kijelölt épület átalakításával és kibővítésével jön létre. A beruházás mértéke 210,5 millió forint, amelyhez közel kétszázmillió forintos támogatást vesz igénybe az intézmény. Az építkezés a napokban indult el. A projektvezető tervezője Mészáros Erzsébet, a generálkivitelezést közbeszerzési eljárás keretében a CONFECTOR Mérnök Iroda Kft. nyerte meg.

Csöndes zóna

Az angol romantikus költő, John Keats kérdése: „Oh, tűnt zene: zengtél? vagy álmodom?” – csupán rá vonatkozik? A csalogányt hallja a költő az éjszakában, miközben átzenésülnek emlékei, álmai, melyek sohasem valósultak meg: huszonhat évesen római sírba tért. Ránk maradtak zene-sugallta megérzései. Amint muzsikája két évszak után: „Hol a tavasz nótái? van neked is zenéd…” (ősz). Idősíkoké ez, mindenkié, „míg esti felleg sző be halk napot.”

Az esti fellegek felettem tanyáznak, majd csillag somfordál, s végül fenti szántót szabdaló meteor húz csíkot nehéz ekékkel. Elgondolom, akik ebben az órában hallgatják Berlioz Faust elkárhozását, a drámai legendát, a gyönyörködésen túl fölismerik a túlvilági partitúra kézbesítőjét. Kora ifjúságomban hallottam először ezt a zenét.

A sánta dervis küzdelmei

Vámbéry Ármin önéletrajzi írásának bevezetőjében egy török példabeszédet idéz, amely szerint önmagáról csak az ördög szokott beszélni. A neves orientalista Küzdelmeim címmel mégis rögzítette gondolatait, élményeit, hiszen a fél évszázad során felgyűlt adatokat kár lett volna átengedni a feledésnek. Vámbéryt leginkább a példaadás ösztönözte írásra. Úgy képzelte ugyanis, hogy „A szegénység és elhagyatottság mindenféle nyomorúságával küzdő ifjúban (…) talán felébred az a gondolat, hogy az ernyedetlen és becsületes munkát végre mégiscsak siker koronázza.” A fiataloknak ráadásképpen még egy bölcs perzsa gondolattal is üzent: „Beszakhti sud pukhte merdi huner / Beates muszaffa seved szim u zer”, azaz „A nyomorban érik a férfi-erény, / A tűzben tisztúl az arany s ezüst.” Ady Endre a Budapesti Napló 1905. június 4-i számában elismerő szavakkal méltatta a könyvet: „Irodalmunknak is nagy nyeresége ez a ritka érdekességű önéletrajz.”

Kivirágzott a Duna

A tiszavirág neve mindenki számára ismerős. Sokan láthatták már a Tiszán megjelenő, rövid ideig élő kérészeket, amelyek nyár közepén tűnnek föl a folyón. A dunavirág neve azonban keveseknek cseng ismerősen. Nem csoda, hiszen négy évtizedet kellett várni arra, hogy e rovarfaj újra megmutassa magát. Először tavaly augusztusban „virágzott ki” a Duna. Valószínűleg a vízminőség javulásának köszönhető, hogy e kis teremtmények visszatértek a folyóhoz.

Lengyelország

A varsói fakereszt áthelyezése

A lengyelek háromnegyede megelégedéssel fogadta, hogy a cserkészek által az elnöki palota előtt állított emlékkeresztet, amelyet a tavasszal Szmolenszknél repülőgép–szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczyński elnök és kilencvenöt lengyel vezető személyiség emlékére emeltek, áthelyezték az elnöki palota kápolnájába – írja a Rzeczpospołita című lap egy új közvélemény–kutatás alapján. A megkérdezetteknek csak tizenhárom százaléka vélekedett ellentétesen az ügyről. Ezzel egy hónapokig tartó vita végére került pont. Bronisław Komorowski elnök azzal indokolta szeptember 16–i intézkedését, hogy a keresztet politikai célra használták fel. A tervek szerint véglegesen majd a Szent Anna–templomban helyezik el. (KAP)