A belépő: esszé Ferenc pápáról

Élet a debreceni Szent László Kollégiumban

 

A Szent László Katolikus Szakkollégium Debrecen szívében, a Nagyerdőn tavaly ősszel nyitotta meg kapuit az egyetemisták előtt. A kollégisták már most jelentkezhetnek a következő tanévre. A felvételhez többek között egy esszét kell írni Ferenc pápának az egyszerűségről és a szegénységről szóló megnyilatkozásairól. De milyen intézménybe felvételizik az ide készülő?

 

„A jelenlegi kollégium elődje egy egyszerű egyetemi kollégium, lakóközösség volt, alacsony szervezettséggel – meséli Csordás Gábor atya, a szakkollégium vezetője. – A korábbi fenntartótól, a Szent Anna-plébániától az egyházmegye átvette a fenntartói feladatokat és jogokat, valamint kibővítette az épületet. Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi püspök atya régi terve volt, hogy itt, ahol az ország legnagyobb egyeteme működik, az egyházmegye valamilyen módon bekapcsolódjon az egyetemi pasztorációba.”

Társkeresés sikergaranciával

PárKatt.hu az ima erejével is

Február 14-én lett egyéves a párKatt.hu online katolikus társkereső, melynek indulásáról, illetve féléves eredményeiről korábban már beszámoltunk. A második évet akcióval, illetve régi-új tervekkel kezdték.

A párKatt különleges módon ünnepelte születésnapját: Társkeresés sikergaranciával elnevezésű akciót indított, melyben garantálja, hogy ha a társát kereső hat hónapon át következetesen betartja a párKatt javaslatait, a hatodik hónap végére találni fog valakit, „aki igazán fontos” neki. Akinek ez mégsem sikerülne, azt „garanciálisan” hathavi ingyenes tagsággal kárpótolják. A javaslatok betartása nem ördöngösség: az egyik feltétel például egy teljes és részletes profil kitöltése. E születésnapi akcióval összegezte a párKatt csapata eddigi tapasztalatait arról, hogyan érdemes használni a honlapot úgy, hogy valóban elérje a célját az, aki csatlakozik hozzájuk. Ezáltal leginkább aktivitásra próbálják buzdítani tagjaikat, mert az eddigi sikertörténetek mind azt bizonyítják, hogy ez elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki megtalálja a társát.

Munkával a cigányok megbecsültségéért

Tanodaprogram Bátonyterenyén

 

A Párbeszéd Házában nemrég megrendezett Cigánypasztorációs Műhely egyik meghívottja Berki Judit szociálpolitikus volt. A cigányság presztízsveszteségének okáról, illetve az általa vezetett bátonyterenyei tanodában zajló munkáról kérdeztük.

 

 – Hogyan lehet a cigányság társadalmi megbecsültségét visszaállítani?

 

 – Tartós munkahelyek kellenek. A leglényegesebb, hogy állandó munkája legyen valakinek, ne máról holnapra éljen, mert úgy tervezhetetlen a jövő. Vannak térségek, amelyek ebből a szempontból az átlagnál jóval elmaradottabbak. Ilyen az észak-magyarországi és dél-dunántúli régió, ahol a munkanélküliség rendkívül nagy arányban van jelen. Ezeken a területeken élnek legmagasabb százalékban romák és más hátrányos helyzetben lévő munkavállalók.

Életvezetési tanácsadás a hátralékkezelési programban

Harmadik alkalommal erősítették meg aláírásukkal a dél-alföldi villamosenergia-szolgáltató és a máltai szeretetszolgálat vezetői azt az együttműködési megállapodást, melynek keretében közös hátralékkezelő programmal segítik a fogyasztókat, hogy minél többük számára legyen elérhető a mindennapi élethez szükséges villamos energia. A november 15-i jelentkezési határidőig kétezer-ötszáz ügyfél adta be pályázatát, közülük tavaly ezernyolcszázhuszonkilenc családot negyvenhatmillió forinttal segítettek.

Magyar közösség Sydney-ben

Saját környezetünkben is ismerünk olyanokat, akik hosszabb-rövidebb időre a külföldi munkát, tanulást választják. Nincs egyszerű dolga az embernek, ha magyar, pláne ha katolikus közösséget szeretne találni egy hazájától távoli országban. Üdítő példa a Sydney-ben működő magyar katolikus közösség, melyet Lédeczi Dénes váci egyházmegyés pap vezet. Dénes atya, akit 1999-ben szenteltek pappá Vácon, kilencévi tiszazugi és kétévi pilisi plébánosi szolgálat után most Sydney-ben végez missziós szolgálatot, a kint élő magyarok körében.

 

Kik keresik fel a Sydney-ben működő magyar katolikus közösséget?

 

– Azok, akik Magyarországon is gyakorló katolikusok voltak, vagy akik kapcsolatot keresnek Ausztráliában élő más magyarokkal. Ők megtalálnak engem vagy a közösséget. Gyakran tájékozódási pontot is jelentünk számukra. Egy beszélgetés vagy egy közös ebéd is sokat számít.

 

Évente negyven-ötven, Ausztráliába újonnan érkező magyarral alakul ki rendszeres kapcsolatom. Gyakran keresnek meg olyanok is, akik szeretnének Ausztráliában dolgozni, s arra kíváncsiak, tudok-e nekik segíteni, érdemes- e kivándorolni. Azt szoktam mondani, hogy ha lehet, először csak a férfi jöjjön ki, állja meg a helyét, s ha ez sikerül, akkor hozza ki a családját is.

Elkötelezetten a családokért

Idén százéves jubileumát ünnepli a világ számos országában jelen lévő Schönstatt Apostoli Mozgalom, melyhez számos programmal és lelki töltekezési lehetőséggel csatlakozik a Magyar Schönstatt-család is. Soós Viktort és Zsuzsannát schönstattos útjukról, illetve magáról a mozgalomról kérdeztük.

 

Hogyan ismerkedtetek meg Schönstatt lelkiségével?

 

Viktor: 2009-ben vettünk részt először családnapokon, Óbudaváron. Ez egy vasárnap délutántól szombat délelőttig tartó, előadásokból és fakultatív programokból álló egyhetes program, amely házaspároknak, családoknak szól. A Schönstatt mozgalom már hosszabb ideje kerülgetett bennünket: több olyan házaspárt is ismertünk, akik odatartoztak, illetve volt egy Mária-musical, amelyen keresztül megismerkedtünk a mozgalom lelkiségével. A darab szövegkönyvét Beller Tilmann atya, a mozgalom magyarországi megalapítója és lelkivezetője írta, s ez a mű nagyon megfogta az egész családot.

Rónay György emlékére

Jelenits István piarista szerzetes és Láng Zsolt polgármester leplezte le azt az emléktáblát, amelyet a száz éve született Rónay György költő, író, műfordító házán december 6-án helyeztek el a II. kerületi Mandula utcában. Jelenits István professzor, Rónay György tanítványa avatóbeszédében arról szólt, hogy a költő lakhelyválasztása is mutatja, mire vágyott: közel lenni a városhoz, az emberekhez, vagy ahogy ő fogalmazott: „elmenni a mi utcánk és a ti utcátok embereihez”.

Úton gyermekeink felé

Gondolatok az érzelmi nevelésről

 

Gyakran nem is gondolunk arra, milyen lényeges érzelmeink felfedezése és megélése társas kapcsolatainkban, házasságunkban, barátságainkban vagy a munkatársainkhoz fűződő viszonyunkban. Gyermekeink nevelése terén ennek legalább ilyen hangsúlyos szerepet kell kapnia. Kemény János gyermekorvost, négygyermekes édesapát a pasaréti Kájoni Házban megrendezett Szülősuli programsorozat előadóját kérdeztük az érzelmi nevelés alapjairól.

 

Pontosan mit értünk érzelmeink megélésén?

 

– Az embert test, psziché és lélek (szellemnek is nevezzük – a szerk.) alkotja. Mindhárom szinten közösséget kell építenünk, hogy teljes emberként fejlődjünk, illetve hogy egy szoros társas kapcsolatban, például a házasságban egész lényünkkel jelen lehessünk, és egységre tudjunk jutni a másik emberrel. A középső szint, a psziché alapvetően az értelmünket, az akaratunkat és az érzelmeinket foglalja magában. A közösségépítés a psziché szintjén azt jelenti, hogy megosztjuk gondolatainkat, akaratunkat, vágyainkat, céljainkat és érzelmeinket. Az ember mérhetetlenül több, mint amit magáról tudatosan közölni képes. Érzelmeink szorosan hozzátartoznak a személyiségünkhöz. Nagy előny, ám ugyanakkor számos nehézség forrása is, hogy csupán felületes kontrollt tudunk gyakorolni felettük. Érzelmeinkben olyan dolgok is kifejezésre jutnak belőlünk, amelyeket esetleg nem szeretnénk feltárni a másik ember előtt, vagy amelyek problémákat okozhatnak. Kapcsolatainkat rendkívüli mértékben gazdagítja, ha megéljük érzelmeinket. Ám ez megfordítva is igaz: mivel az érzelmeinket nem tudjuk nem kifejezni, legfeljebb csak elnyomni és küzdeni ellenük, így óriási konfliktusforrást jelent, ha mást akarunk mutatni, mint amit érzünk. Tulajdonképpen mindegy is, hogy a magunk alkotta kép alapján vagy a környezetünkben élők elvárásainak megfelelve próbálunk meg mások lenni, mint akik vagyunk. Az érzelmek élhetővé teszik az életünket, hiszen általuk lesz egy kapcsolat lakályos, otthonos és személyes, más, mint egy gazdasági társaság, amely lépésről lépésre, precízen és jól tervezetten működik, ám ahol minden csupán erről a működésről szól.