Gyerekek reggelijére gyűjtöttek

A szeptember 11. és 15. között megrendezett 22. Budavári Borfesztiválon idén kiállítóként is jelen volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az eseményt követő jótékonysági borárverésen ezúttal az éhesen iskolába induló gyerekeknek gyűltek a felajánlások.

A megalakulásának huszonötödik évfordulójára készülő máltai szeretetszolgálat első alkalommal szerepelt kiállítóként a Budavári Borfesztiválon. A közösségi oldalakon rengetegen jelezték előre érdeklődésüket a szolgálat programjai iránt, és a várakozásoknak megfelelően több száz látogató kereste fel a máltaiak standját, ahol bemutatták a Szuverén Máltai Lovagrend borait, a civilszervezet önkéntesei pedig kvízjátékra hívták az érdeklődőket.

A hit útja

Egyszer egy konferencia ősz hajú előadójától hallottam, hogy az embernek három megtérésen kell keresztülmennie. Az első az, amikor Istenhez térünk Jézus Krisztus által. A második, amikor megtérünk az egyházhoz. A harmadik pedig az, amikor megtérünk a szegényekhez. De mit is jelent a megtérés az egyházhoz?

Már az evangélium első meghirdetésekor beszélünk arról, hogy Isten terve szerint az ő gyermekeivé kell válnunk. Isten azonban nem elszigetelt szülő–gyerek kapcsolatra hív, hanem családjának tagjává tesz (Ef 2,19) sok testvér között. Az új megtérő számára az Istennel való kapcsolat mellett a legnagyobb örömet újonnan felfedezett testvérei jelentik.

Kitekintek az őszi ablakon, amely hegyekre, kertekre nyílik; a besugárzó világosság elég, hogy a tárgyak körvonalait szelídebb tónusban lássam. Olyan érzés fog el, mint amilyen a múlt századi alkonyköltőket vagy az olasz Salvatore Quasimodót, aki Balatonfüreden ültetett fát a múlt században. Ez a „zárt szavú” poéta fényváltozásokból is megértett valamit: ezer sánc között a világot hirtelen meglepheti különös, nem várt esemény, jelenség. Akár az este, amely tájanként azt az időt „rögzíti”, melyet szavakkal aligha lehet kifejezni: se nem múlt, se nem jelen, de magába sűríti a jövőt, amely rögtön a távolba tűnik…

Idővariációk közben mégis lehet viszonylagos állandóság. Például a holdfény. Nem a romantikájával, régiek szentimentális ezüst ragyogásával, hanem kozmikus jelenlétével, életközelségével, szépséganalógiájával, mint Kosztolányi Dezső „énekében”.

Beszélgetés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával

Közel nyolcezer hallgatóval kezdte meg az idei tanévet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), amely néhány hónappal ezelőtt kiemelt felsőoktatási intézmény minősítést kapott. „A kormány létrehozott egy olyan egységes rendszert, amely elismeri és támogatja a nemzet szellemi, valamint gazdasági értékeinek megteremtésében és megőrzésében kiemelkedő jelentőséggel bíró intézményi teljesítményt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ennek az intézményi kiválóságnak egyik letéteményese, ezért érdemes a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésre” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Szuromi Szabolcs Anzelm rektort először ezzel kapcsolatban kérdeztük.

– Egy évvel korábbi beszélgetésünk során szóba került, hogy a PPKE megpályázta a kiemelt egyetem státuszt. Az akkori remény mára valósággá vált.

– A kiemelt felsőoktatási intézmény területén három kategóriát állított fel az illetékes minisztérium. Az első kategória alapján (a felsőoktatási intézmény több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be) az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kapta meg az elismerést.

A cím a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvénynek megfelelően nemzetközi szerződés alapján alapított vagy működésében az által szabályozott felsőoktatási intézménynek is adható, ha annak nemzetközi szerepe kiemelkedő. A PPKE ennek alapján nyerte el elsőként ezt a státuszt. A harmadik kategóriába a művészeti intézmények tartoznak.

Egyetemünk széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, három nemzetközi egyetemi hálózatban töltünk be meghatározó helyet, így intézményünk minden olyan minőségi feltételnek megfelel, amelyet a nemzetközi szerződés alapján működő egyetemekre vonatkozóan meghatároztak.

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Az ember erkölcsi lény – nem az erkölcstanórák teszik azzá. Ahogy egészségessé sem az „egészségre neveléstől” válnak a gyerekek: eleve valamilyen többé-kevésbé egészséges vagy egészségtelen életmódot élnek, s az iskolában a különböző órákon csupán elmélyítik bennük az egészséges élet értékének tiszteletét, megtanítják az egészséges életvitelt, óvják őket az egészségre káros hatásoktól. Azaz nem egy idegen létmódot erőltetnek rájuk, hanem az általuk (jó esetben) már ismert és a mindennapjaikban megélt egészséges életmódot segítik reflektáltabbá, tudatosabbá, tudományosabbá tenni.