Eljött az irgalmasság ideje

A szentatya a papság jövőbeni modelljéről

Ferenc pápa Róma püspökeként székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában találkozott papjaival szeptember 16-án. Az esemény zárt körben zajlott, és csak a L’Osservatore Romano szeptember 16–17-i száma adott tájékoztatást az ott elhangzottakról. A résztvevők már korábban kézhez kapták a pápa 2008-ban készült írását a papság jövőbeni modelljéről.

A találkozó első részében a szentatya összefoglalta, mit jelent papnak lenni. A papnak sokat kell dolgoznia – mondta –, mert munkájára nagy szükségük van a mai embereknek. A lemondások közül a biológiai apaságot említette meg, majd leszögezte: az ima, a másokhoz való közelség hatékony segítséget jelent minden pap számára a fáradozások legnehezebb pillanataiban.

Találkozás Rómában élő magyarokkal

Köztársasági elnökünk római és vatikáni látogatásának másnapján felkereste a Szent István Házat, ahova annak igazgatója, Németh László pápai prelátus, olaszországi magyar főlelkész hívta meg. A magánlátogatásra összegyűltek a római magyar közösség tagjai: a résztvevők között ott volt a százkét éves szalvatoriánus Benita nővér éppúgy, mint az a Rómában élő magyar édesanya, aki a közelmúltban ikreket hozott a világra.

Pakisztán

Véres merénylet keresztények ellen

Az ázsiai muzulmán többségű ország történelmének legvéresebb merénylete történt szeptember 22-én Pesavárban. Egy katolikus templom (képünkön) ellen követtek el terrortámadást, amelynek következtében a helyi hatóságok tájékoztatása szerint több mint hetvenöt személy vesztette életét.

Szíria

Melkita püspök Obamához

Nicolas Antiba, a szíriai melkita katolikus érsek Münchenben, a Kirche in Not elnevezésű segélyszervezetnél követelte, hogy a nyugati államok végleg adják fel a szíriai támadás terveit. Obama elnökhöz pedig a következő szavakat intézte: „Ön mindig a békéről beszél. Kérem, hagyjon minket békén!” A szír nép nem osztja a demokráciáról alkotott amerikai elképzeléseket. (KAP)

A mesetűz fénye és melege

Beszélgetés Boldizsár Ildikóval

A mese műfaja ma reneszánszát éli. Sorra alakulnak a különböző meseterápiás csoportok, önkéntesek járják mesékkel a kórházakat, és a könyvesboltok kínálatában is egyre több meseelemző munkát találunk. E jelenséget sokan mégis csupán egy újabb önismereti divatnak tartják, még többen egyszerűen csak legyintenek rá, mondván: ki hisz ma a mesékben? A magyar népmese napját szeptember 30-án ünnepeljük. Ebből az alkalomból Boldizsár Ildikó meseterapeutával, számos könyv írójával beszélgettünk. Együtt eredtünk nyomába a fenti kérdéseknek, és indultunk útnak oda, ahol a madár se jár, vagyis a mesék gyönyörű, mindent tudó és gyógyító birodalmába. Tartsanak velünk!

Hangosak még azok a vélemények, amelyek szerint felnőttként mesével foglalkozni inkább kedves hóbort, mint bölcs tevékenység?

– Sok tévképzet él ma is. Az emberek azt gondolják, hogy a mesék csupán gyerekeknek szóló történetek, nincs közük a valósághoz, és bennük minden csak szép és jó. Ám tudjuk, hogy a XIX. század végéig elsősorban a felnőtt közönség hallgatta a meséket. Aki pedig figyelmesen olvassa őket, rádöbbenhet, hogy a mesehősnek is mindenért meg kell dolgoznia. Semmi sem magától szép és jó a mesékben sem. A történetek végén lévő beteljesüléshez hosszú és viszontagságos út vezet.

Sárvári iskolások sikere

Sikeresen szerepeltek a sárvári katolikus iskola tanulói a X. Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton, melyet a Kövessi Erzsébet Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium rendezett. A díjkiosztót szeptember 12-én Budapesten tartották, a pályázat különböző kategóriáit külön-külön értékelve, más-más helyszínen.

Cikcakk – Az új gyermekújság

Talán mindenki hallotta már azt a siránkozó mondatot, amely szerint a mai fiatalok nem vagy nagyon keveset olvasnak. A kritikának azonban nincs sok létjogosultsága. Olvasáskutatók felmérései alapján ugyanis kiderült, hogy a „digitális bennszülötteknek” is nevezett nemzedék tagjai többet olvasnak, mint bármelyik más korosztály. Csak éppen nem úgy, ahogy mi, és nem azt, amit mi, vagy amit mi annak idején.