Megjelent Ferenc pápa első interjúja

„Jó napot! Ferenc pápa vagyok.” Ugye, ismerős e bejelentkezés? Ha máshonnan nem, hát az elmúlt fél év egyes híradásaiból. Mostantól e történelmi jelentőséggel barátságos köszöntés egy kis kötet címe is, melyben helyet kapott a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek szeptemberre időzített „nagy dobása”: tizenöt országgal egy időben, 19-én magyarul is napvilágot látott a Ferenc pápával készített első írásos interjú.

Pápák nem szoktak interjút adni. Hiszen az némileg mindig esetleges műfaj – ügyesen kifundált kérdésekre azonnali válaszokat vár, amelyeket jó esetben megmutatnak a nyilatkozónak: hagyja jóvá vagy igazítsa át a szerkesztett szöveget, hogy az valóban tükrözze gondolatait. S ez a fajta párbeszéd eltér a katolikus egyházfők hagyományos, ünnepélyes stílusú megnyilvánulásaitól, a tanítások, üzenetek, buzdítások vagy elmélkedések emelkedett, súlyos kijelentéseitől. Annál nagyobb meglepetés volt, hogy a pápai interjú műfaját végül a csendes, visszahúzódó tudós típusát képviselő XVI. Benedek vezette be. (II. János Pál Átlépni a remény küszöbén című könyve – hirdetései dacára – nemigen tekinthető interjúkötetnek, hiszen a lengyel pápa annak idején valóságos kis esszéket alkotva válaszolt Vittorio Messori újságíró előre elküldött kérdéseire.) Joseph Ratzinger már bíborosként tapasztalatot szerzett a több napot igénylő interjúk terén, így A világ világossága valójában egy sorozat betetőzése volt 2010-ben.

Az audiencián a családtagokkal beszélgetve a pápa megáldotta a köztársasági elnök három lánya közül az egyiket (képünkön), s kezével megérintette a nyakában függő keresztet. A fotósok, újságírók távol álltak az eseménytől, így csak utóbb tudtam megkérdezni a családtagoktól, mi is történt ezekben a pillanatokban.

A szentatya a papság jövőbeni modelljéről

Ferenc pápa Róma püspökeként székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában találkozott papjaival szeptember 16-án. Az esemény zárt körben zajlott, és csak a L’Osservatore Romano szeptember 16–17-i száma adott tájékoztatást az ott elhangzottakról. A résztvevők már korábban kézhez kapták a pápa 2008-ban készült írását a papság jövőbeni modelljéről.

A találkozó első részében a szentatya összefoglalta, mit jelent papnak lenni. A papnak sokat kell dolgoznia – mondta –, mert munkájára nagy szükségük van a mai embereknek. A lemondások közül a biológiai apaságot említette meg, majd leszögezte: az ima, a másokhoz való közelség hatékony segítséget jelent minden pap számára a fáradozások legnehezebb pillanataiban.

Köztársasági elnökünk római és vatikáni látogatásának másnapján felkereste a Szent István Házat, ahova annak igazgatója, Németh László pápai prelátus, olaszországi magyar főlelkész hívta meg. A magánlátogatásra összegyűltek a római magyar közösség tagjai: a résztvevők között ott volt a százkét éves szalvatoriánus Benita nővér éppúgy, mint az a Rómában élő magyar édesanya, aki a közelmúltban ikreket hozott a világra.

Véres merénylet keresztények ellen

Az ázsiai muzulmán többségű ország történelmének legvéresebb merénylete történt szeptember 22-én Pesavárban. Egy katolikus templom (képünkön) ellen követtek el terrortámadást, amelynek következtében a helyi hatóságok tájékoztatása szerint több mint hetvenöt személy vesztette életét.

Melkita püspök Obamához

Nicolas Antiba, a szíriai melkita katolikus érsek Münchenben, a Kirche in Not elnevezésű segélyszervezetnél követelte, hogy a nyugati államok végleg adják fel a szíriai támadás terveit. Obama elnökhöz pedig a következő szavakat intézte: „Ön mindig a békéről beszél. Kérem, hagyjon minket békén!” A szír nép nem osztja a demokráciáról alkotott amerikai elképzeléseket. (KAP)