Téma: az életvezetés

Az őszi nagymarosi ifjúsági találkozóról

Papp Miklós görögkatolikus lelkész és főiskolai tanár – az Új Ember 3. oldalán megjelenő erkölcstani sorozatunk szerzője – Ki mint gondolkodik, úgy is él címmel tart előadást az őszi találkozó témájáról, az életvezetésről október 5-én, a nagymarosi ifjúsági találkozón.

Arról, hogy mit is jelent az életvezetés, a nagymarosi levél ad gondolatindítót. „Mert a gondolatvilág és az életvezetés nem két külön világ. A jó életvezetés, de az élet elrontása is a fejben kezdődik. Ha az életvezetés »pilótája« a fejünk, akkor arra nagyon kell vigyáznunk. Ez jelent pozitív építőmunkát, de védekezést is. Ha életvezetésünkre szeretnénk aktívan gondot viselni, akkor ezt a gondolatvilágnál kell kezdeni…”

Ahova a szülői kéz már nem ér el… (II.)

Ági: Előző alkalommal arról írtunk, milyen nehéz lehet elengedni a felnőtté válás útjára lépő gyermekeinket, akiknek már egyre több önálló programjuk van, egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre maradnak távol a családi otthontól. Ebben az élethelyzetben mind többször fordulunk a Szűzanyához, kérve, hogy segítse őket útjukon, mert mi már nem tudunk mindig mellettük lenni.

Tibor: Tavaly nyáron láttam először a Vándorút című filmet, amely nagyon megfogott, mind a témáját, mind a helyszínét tekintve. A filmben egy amerikai apa elveszíti felnőtt fiát, aki éppen csak elindult az El Caminón, a Szent Jakab-zarándokúton. Nem telt el sok idő – mondtam is Áginak –, s a zarándokút végigjárása bekerült életem négy nagy utazási terve közé.

Az érzelmek és a szenvedélybetegség

Az érzelmek, érzelmi állapotok kutatása az utóbbi évtizedekben a lélektan egyik kiemelt kutatási területévé vált.

Már az ókori görögök is… Igen, már ők is érdeklődtek az érzelmek iránt, elsősorban a filozófusok. Platón, majd tanítását követve tanítványai és a középkori jeles filozófusok is azt feltételezték, hogy az érzelmek veszélyesek, szinte lehetetlenné teszik az ésszerű gondolkodást és viselkedést. Az érzelmek primitívebb, állatiasabb reakciómódot képviselnek, amely nem egyeztethető össze az ésszel. Az érzelmek rabul ejtenek, veszélyes hatással vannak a gondolkodásra és a viselkedésre. Szinte ugyanerre a megállapításra jutottak Freud és követői is, ők már a pszichoanalízisből levont következtetésekkel. Az érzelmeket veszélyforrásnak minősítették. A közelmúltban még egy olyan jeles gondolkodó is, mint Arthur Koestler azt feltételezte, hogy az emberek azért nem tudják teljesen megérteni és irányításuk alatt tartani érzelmi állapotaikat, mert „végzetes hiba” történt központi idegrendszerünk evolúciós fejlődése során…

Búcsú Szarvas András cibakházi plébános atyától

Aki nem tanul meg élni, az megtanulhat ölni

Az országút egészen közel fut a kanyarodó Tiszához. A magas partról letekintek a vízre: itt, Martfűnél vetette partra a folyó Kenyeres Lajos katolikus lelkipásztor holttestét 1958-ban. A közeli falu papja az akkor uralkodó ideológia (a nemzetközi szocializmus, másként a kommunista diktatúra) vértanújává lett erőszakos halálával. Most, 2013. szeptember 18-án az innen alig délebbre fekvő nagyközségbe, Cibakházára tartunk. Éppen egy héttel korábban gyilkolták meg a település plébánosát, Szarvas András atyát. Vajon a kor uralkodó ideológiája (a hol diktatúrába, hol anarchiába torkolló baloldali és liberális egyveleg) mennyiben járult hozzá András atya halálához? Képtelen vagyok szabadulni a gondolattól. Még akkor is, ha tudom, magát a tettet egy tizenkilenc éves, szinte még gyerek-felnőtt követte el.

Cibakháza, Tiszazug – nehéz itt az élet, nehéz élni, s nehéz megélni. A négyezer-háromszáz lakosú település nem is annyira kicsiny, másutt városméretűnek számít. Régen nem fordult elő itt gyilkosság. Legutóbb talán tizenöt éve, emlékezik Hegyes Zoltán polgármester. Akkor egy gépkocsi miatti vitában öltek meg valakit. „Nem helybéli követte el”, teszi hozzá, mint ahogyan a mostani gyilkosságot sem. „Bár sokféle ember lakik köztünk. Fölhígult a település lakossága. Sok lecsúszott, a bűnözői réteghez tartozó személy költözött községünkbe, főleg a külterületekre.” A többség nyugalma és vagyonbiztonsága érdekében igyekeznek megszabadulni tőlük az utóbbi években. Egy-két esztendő alatt, mondja a polgármester, kétszáz fővel csökkent a település lélekszáma. „A megyei rendőrkapitányság hatékony partnerünk ebben. Ahol egész településrészt szálltak meg a problémás családok, mára már csak három maradt közülük. Ők is költözzenek vissza oda, ahonnan jöttek.”

A vagyon kísértése

Szegények és gazdagok a Bibliában

Ha valaki rendszeresen olvassa a Szentírást, akkor tudja, hogy számtalan olyan rész található benne, melynek értelmezése csak némi utánajárást követően lehetséges. Ilyen például a „boldogok a lelki szegények” kifejezés vagy éppen Ananiás és Szafira története. A Máté evangéliumában található részt Pecsuk Ottó, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, az Apostolok cselekedeteiben olvasható szakaszt pedig Thorday Attila, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára világítja meg az Új Ember olvasói számára.

Az ősegyházra sokan úgy tekintenek, mint egy ideális közösségre. Valóban példaértékű ez a magatartás?

THORDAY ATTILA: – Tiszteletre méltó minden olyan emberi viselkedés, amely a felismert igazságot komolyan veszi, és azt tettekre váltja. Különösen példaszerű az apostoli egyház gyakorlata, amennyiben anyagi javaikat testvéri módon megosztották egymás között. Felismerték, hogy a mennyei Atyának szeretett gyermekei lettek Krisztusban, s ezért nem lehet a testvérek között nélkülöző. Ha az anyagi javakat a hívő közös használatba adja, akkor önmagát e javak gondos kezelőjének tekinti. Ahelyett, hogy kizárólagos jogot tartana fenn magának, ingyenesen hittestvérei rendelkezésére bocsátja azokat. Ezáltal is tanúságot tesz arról, hogy Isten népében Isten uralma van jelen.

Üres kézzel Isten előtt

Szegények és gazdagok a Bibliában

Ha valaki rendszeresen olvassa a Szentírást, akkor tudja, hogy számtalan olyan rész található benne, melynek értelmezése csak némi utánajárást követően lehetséges. Ilyen például a „boldogok a lelki szegények” kifejezés vagy éppen Ananiás és Szafira története. A Máté evangéliumában található részt Pecsuk Ottó, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, az Apostolok cselekedeteiben olvasható szakaszt pedig Thorday Attila, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára világítja meg az Új Ember olvasói számára.

Hogyan szokták érteni a „boldogok a lelki szegények” kifejezést?

PECSUK OTTÓ: – Tapasztalataim szerint a legtöbben vagy semmit nem tudnak kezdeni vele, vagy esetleg viccelődve emlegetik a rossz megoldást, megoldásokat. De amikor a jó válasz felől érdeklődünk, akkor tanácstalanul megvonják a vállukat. A leggyakoribb félreértés, hogy a „lelki szegények” vagy „lélekben szegények” az értelmi fogyatékosokra vagy a buta emberekre vonatkozik, esetleg azokra, akiket „egyszerű” embereknek neveznek, akik az élet bonyolultságából és a nagy kérdésekből semmit sem értenek. De nyilván erről szó sincs ebben a jézusi mondásban.

Vallási nyelv és világi nyelvek

Konferencián találkoztak az európai teológusok

A nyár végén, augusztus 28. és szeptember 1. között tartotta meg konferenciáját a Katolikus Teológusok Európai Társasága. A tanácskozáson több magyar teológus is részt vett. Lukács László SchP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára – aki két éven keresztül a társaság elnökségének is tagja volt – a brixeni konferencián az egyik szekció ülését vezette. Tapasztalatairól, a teológia mai irányairól kérdeztük.

Milyen tevékenységet végez a Katolikus Teológusok Európai Társasága?

– Ez a társaság 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy az európai teológusokat, teológiát oktató professzorokat összehozza. Ennek volt előnye és hátránya is, hiszen minden teológiai szakterület művelőinek – mint a morálteológusoknak, dogmatikusoknak – megvan a saját szervezetük. Ezzel viszont egy interdiszciplináris társaságot szerettek volna létrehozni, ahol a teológia valamennyi tudományága képviselteti magát. Megálmodója Peter Hünermann volt, aki először Münsterben, majd Tübingenben volt a dogmatika professzora. A kongresszust előbb háromévente rendezték meg, újabban már kétévente. A társaságnak vannak nemzeti szekciói – a magyart Perendy László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára vezeti –, ahol a konferenciák közötti időszakban is folyhat a munka. Ezek a konferenciák nemcsak arra jók, hogy bizonyos témákat megbeszéljenek a teológusok, de személyes találkozásokra is alkalmat adnak.

Ködben a Kevély

Elmélet vagy élet

Részlet egy levélből: Kedves Sári! Sokat gondolkodtam arról, amit a kirándulás alatt a kevélységről beszéltünk. Hogy vajon mi az ellentéte – az alázat vagy a reális önértékelés? –, és hogy kevélység-e (mitől függ ez?), ha úgy gondoljuk, hogy jobbak vagyunk, mint a környezetünk. Ha mások fölé helyezzük magunkat, bármilyen értelemben is. Meséltél egy rászorulók iránt elkötelezett ír házaspárról, akik szegénynegyedbe költöztek, hogy sorsközösséget vállaljanak azokkal, akikért tenni akarnak, és pontosan tudták, hogy ez fontos tanúságtétel.