Hogyan távozzak a templomból?

Kis liturgikus etikett

Kézenfekvőnek tűnne, hogy azt mondjuk, pont fordítva, mint ahogyan bejöttünk. Ez részben igaz is, noha azért vannak hangsúlyeltolódások. A legnagyobb különbség, hogy másként megyek el, mint ahogyan bejöttem, és ez akkor is így van, ha nem tapasztalok magamban változást: például szomorúan, gondterhelten jöttem be, és kifelé is nyomasztanak ugyanazok a gondolatok. A „templomban lét” nem instant hangulatjavító, s a hitem törékenységét jelentené, ha alapvetően ez motiválna, amikor belépek Isten házába.

Karácsonyi böjt

Görögkatolikus lelkiség

Bármily furcsa is, görögkatolikus egyházunkban – mint minden esztendőben – november 15-én elkezdődik a karácsonyra való tényleges felkészülés. Életünk nagy eseményeire általában fel szoktunk készülni. Az iskolából való ballagást megelőzi a szalagtűző (ezekben a hetekben éppen ennek idejét éljük); a házasságkötés előtt a fiatalok megtartják az eljegyzést; a kisbaba születésére a családok lázasan készülődnek a névválasztástól kezdve a kis ruhácskák megvásárlásáig… Mindez azért történik, hogy a nagy események ne csak átsuhanjanak fölöttünk, hanem maradandó nyomot, életünket gazdagító emléket hagyjanak bennünk.

Roque González de Santa Cruz november 17.

A hét szentje

A misszió című film óta széles körben is ismertek a jezsuiták missziós küzdelmei Dél- Amerikában, és a guaranik között alapított redukciók (missziós központok köré szervezett, önálló „mini köztársaságok”) különleges világa. Ezek története a valóságban a film cselekményének idejéhez képest csaknem százötven évvel korábbra nyúlik vissza.

 

A guarani missziók alapítója Roque González de Santa Cruz volt, aki Paraguayban, Asunciónban született 1576. november 17-én, Bartolomé González de Villaverde és María de Santa Cruz spanyol nemesi szülők gyermekeként. Már kiskorától folyékonyan beszélte a guarani nyelvet, hiszen ez a nép alkotta Paraguay lakosságának nagy részét. Szelíd és vallásos fiú volt, és mindenki úgy gondolta, hogy pap lesz. Ő azonban nem tartotta magát alkalmasnak erre a pályára, és huszonhárom éves korában világi misszionáriusként ment el az indiánok közé, a legeldugottabb területekre. Csak tíz év után lépett be a jezsuita rendbe, hogy munkájának intézményi hátteret biztosítson. 1609-ben szentelték pappá.

Zarándokemlék

Sasvári pietàk a Néprajzi Múzeumban

„A búcsújárás kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a földi munkára, feladatokra emlékeztet, szabadulás az emberi vonatkozások kötelékéből, fölülemelkedés a megszokott mindennapokon” – fogalmaz Bálint Sándor Búcsújáró magyarság című művében a kegyhelyekre zarándoklás lelki indítékáról. Az Emlék Sasvárról címmel nyílt kiállítás pietài bizonyítják igazán, mennyire hozzátartozott a búcsújáráshoz a búcsúi emlék megvásárlása, hogy aztán az otthon részeként is emlékeztessen ama fölülemelkedésre. A Néprajzi Múzeum a Szakrális Művészetek Hete programsorozat keretében évről évre kamaratárlatot szervez, amelyhez az intézmény egyházi gyűjteményének tárgyaiból válogatnak. Ilyen módon a sasvári pietàk közül néhánnyal már korábban is lehetett találkozni, de egy egységes kiállítás részeként még nem voltak együtt láthatók.

Szent Imre nyomdokain

„Fiatal magyar keresztények szeretnénk lenni!” – erősítettük meg a keresztségben vállalt hitünket a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola diákjaival közösen. Fiatalok, akik az idő múlásával is erős akarattal őrizzük tisztaságunkat, bátorságunkat, lendületünket. Magyarok, akik adományként őrizzük, hálával és szeretettel óvjuk hazánk szépségeit, a magyar nyelv csodálatos kincseit és történelmünk nagyjainak, szentjeinknek példamutatását. Keresztények, akik Krisztus útján járva éljük mindennapjainkat, és akiket arról ismernek meg, hogy szeretjük egymást.

Kék Duna Wellness Hotel

Az örökifjak szállodája

Magyarországon számtalan wellness- és termálszálloda működik, de talán a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel az első, amely egyértelműen az ötven év felettieket és a nyugdíjasokat célozza meg vendéglátásával és programjaival. A közelmúltban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett azon a sajtótájékoztatón, amelyet a hotel vezetősége a magyar időskorúak egészségvédelmének jegyében szervezett.

A főváros ünnepe

Mindazt, amit Pest és Buda történetéről, a főváros születéséről, nevezetességeiről, legfontosabb természeti kincseiről tudok, Eglesz Dezsőné Ilonka néninek köszönhetem. Harmadik osztályban lett a tanítónk, s vele többször is jártunk Budapesten, felmásztunk a Gellérthegyre, végigsétáltunk a Városligeten, megnéztünk több múzeumot. Délutánonként otthonában is tanított minket, ahol az asztalra kiterítette a Budapest-térképet, s mesélt-mesélt az egykori török fürdőkről, Gül baba türbéjéről, a budai Várról, a fogaskerekűről, az Operáról, a Belváros titkairól. Sokáig úgy emlékeztem, mindezt azért tette, mert egy vetélkedőre készültünk. Nemrég azonban Ilonka néni elmondta, azért foglalkozott annyit velünk, s azért vitt el többször is a fővárosi forgatagba, hogy ne érezzük magunkat kevesebbnek, butábbnak csak azért, mert kis faluban élünk.

Fehér kesztyűs kisegér

Legkedvesebb gyerekkori emlékeim közé tartozik, amikor a városban élő keresztanyám elvitt moziba. Akkoriban ez nagy eseménynek számított, hiszen nálunk, Előszálláson havonta csak néhány filmet vetítettek. A dunaújvárosi filmszínházban az amerikai rajzfilmrendező, Walt Disney 1937-ben készült klasszikusát, a Hófehérkét néztük meg. A történetet jól ismertem, de a vásznon egészen máshogy festett minden, mint ahogy elképzeltem. A bájos arcú Hófehérke, a mókás vagy éppen morcos törpék, a segítőkész állatok elvarázsoltak, de a ronda, bibircsókos banyától nagyon féltem.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.