Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1165 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Rómában a magyar vértanúk peranyaga

2013-12-012013-12-01 Szerző: Szerdahelyi Csongor

A hét ferences vértanú boldoggáavatási peranyagát Kálmán Peregrin viceposztulátor november 18-án átadta Rómában a Szenttéavatási Kongregációnak.

A tizenhatezer oldalnyi dokumentumot és az egyházmegyei szakasz lezárását igazoló, Erdő Péter bíboros kézjegyével ellátott iratot a szintén ferences Luis Martin Rodriguez helyettes posztulátor generális és Giacomo Pappalardo, a kongregáció irodavezetője vette át. Az eseményen jelen volt Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora is.

Sándor Istvánra emlékeztek

2013-12-012013-12-01 Szerző: Új Ember

Magyarország Szentszék melletti nagykövetsége és a Pápai Magyar Intézet szervezésében mutatták be a Római Magyar Akadémián azt a kisjátékfilmet, amelyet a szalézi család tagjainak közreműködésével Dér András rendezett Isten szolgája, Sándor István szalézi vértanú címmel.

A keresztény nevelő

2013-12-01 Szerző: Vida-Szűcs Imre

Labancz Zsolt piarista tartományfőnök az egyházi iskoláról Az egyházi iskola értékeiről, az oda járó fiatalok sokféleségéről, a nevelői lelkiségről is tanácskoztak az Iskola a határon című pedagógiai konferencián, Szegeden. Az előadók közt ott volt Labancz Zsolt piarista tartományfőnök és Máté-Tóth András valláskutató is. A szerzetes élete összekapcsolható a nevelés világával, hiszen a nevelői hivatás az Istennel való találkozás útja lehet – fogalmazott Labancz Zsolt piarista tartományfőnök, aki A nevelői spiritualitás címmel tartott előadást a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban nemrég megrendezett pedagógiai konferencián.

A lelki élet nem élhető parancsra

2013-12-01 Szerző: Koncz Veronika

A piarista iskolák evangelizációs útkeresése

A rendszerváltás után a ránk szakadt szabad vallásgyakorlás örömében és hevében sokan azt hitték, hogy az egyházi iskolák ott folytathatják munkájukat, ahol az 1948-ban abbamaradt. Ez a vélekedés bizonyos tekintetben igaznak is bizonyult, ugyanakkor az iskolafenntartók, a pedagógusok és a szülők számára is egyre világosabbá vált, hogy negyvenévnyi ateizmust nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyházi oktatási intézmények újraindulása óta eltelt már több mint húsz év. Ez alatt az idő alatt az is egyértelművé vált, hogy nemcsak a „hiányzó” negyven esztendő jelent kihívást, hanem a kilencvenes évek óta felgyorsult szekularizáció is. Az utóbbi két évtizedben a kommunizmus alatt is működő egyházi gimnáziumoknak is szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy a diákok nagy része hitüket nem gyakorló családokból érkezik. A szülők az atyáktól és nővérektől, vagy egyszerűen egy jó nevű egyházi gimnáziumtól várják, hogy gyermekük a tudáson kívül valami „mást” is kapjon.

Táncok, találkozások

2013-12-01 Szerző: Hortobágyi Tibor

Ifjúsági közösségi nap a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegyében

Játék, beszélgetés, vacsora, teaház, borkert és táncház várt a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye száznyolcvan fiataljára november 16-án, a kecskeméti Szent Család-plébánián. A rendezvényen jelen voltak számos közösség fiataljai, közösségvezetők és az egyházmegye Szegeden tanuló papnövendékei is. A Parázs Pasztorális Központ és a Lajosmizsei Jászok Ifjúsági Egyesület (LJIE) több hónapos munkájának eredményeként valósulhatott meg ez az alkalom. A szervezőcsapatot kecskeméti és izsáki fiatalok is gazdagították. A program elsődleges célja egy olyan fórum megteremtése volt, amely párbeszédre és tapasztalatcserére ösztönzi az egyházmegye ifjúsági közösségeit.

Nem kell, hanem lehet…

2013-12-01 Szerző: Hortobágyiné Nagy Ágnes

Felkészülő

Ági: Néhány hete beszélgettem egy lánnyal, aki többek között azt mondta, bár hisz Istenben, azért nem jár templomba, mert nem találja jogosnak, hogy az embernek előírják a vasárnapi kötelező szentmisét. Szerinte otthon is tud imádkozni; ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen az Úrral, nincs szüksége arra, hogy templomba menjen. Többször találkoztam már hasonló érvekkel a hit gyakorlásának elkerülését illetően. Nem értem, miért utasítják vissza az emberek a lehetőségeket. Gyermekként belenőttem a vallásgyakorlatba. Nem kérdőjeleztem meg a szüleim gyakorlatát a templomba járással kapcsolatban sem. Számomra természetes volt, hogy vasárnaponként szentmisére járunk. Jó dolognak éreztem, megnyugvást adott, egyszerűen hozzátartozott a vasárnapjaimhoz, egyáltalán nem kötelező feladatként éltem meg. Arra is emlékszem, mennyire vágytam a szentáldozásra.

Az elég jó szülő

2013-12-01 Szerző: Kály-Kullai Károly

Felkészűlő

Alapvető érzelmeink átéléséhez különféle élmények kapcsolódnak. Az örömmel összefüggő érzelmek biztosítják számunkra a boldogság, a mámor, a vidámság megtapasztalását. A nyugalommal kapcsolatos érzelmek a higgadt, ellazult, derűs állapotok kulcsai. A feszült, izgatott, ideges lelkiállapotot eredményező élmények a nyugtalansággal összefüggő érzelmekhez kötődnek. A levertség érzelmi állapotához tartozik a szomorúság, csalódottság, komorság megtapasztalása.

A közelmúlt pszichológiai kutatásai alapján elmondható, hogy az ember akkor él meg a levertséghez kapcsolódó élményeket (csalódottság, elégedetlenség, szomorúság), amikor vágyait vagy ideáljait nem tudja megvalósítani. Az izgatottsággal összefüggő élményeket (aggodalom, félelem) pedig olyankor tapasztalja meg, amikor kötelezettségvállalásainak vagy felelősségeinek nem tud eleget tenni.

A valódi átalakulásról

2013-12-01 Szerző: Baranyai Béla

Könyvespolcra

Napjainkban – legalábbis katolikus körökben – a legtöbbet idézett kijelentések közé tartoznak Karl Rahner szavai: ,,A holnap jámbor embere vagy misztikus lesz, aki megismert és megtapasztalt valamit Istenből, vagy egyáltalán nem lesz.” Arról viszont már kevesebbet hallunk, mit is jelent valójában az, hogy misztikus. S hogy miként kellene eljutni idáig, az pedig szinte sohasem kerül szóba. Richard Rohr ferences szerzetes Most – Tanuljunk meg látni a misztikusok szemével című könyve mindkét kérdésre megpróbál választ adni.