Átadták a Szent Kristóf-díjat

A gyermekek és a hátrányos helyzetű fiatalok érdekében végzett kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréseként Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője november 20-án Szent Kristóf-díjban részesítette Tokár János atyát, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatóját.

Szerdahelyi Csongor

Épül a Boldog Meszlényi Zoltán-templom

A lakótelepen élő több tízezer ember szolgálatára az eddigi kis Szent Adalbert-kápolna helyett több mint félszáz ülőhellyel rendelkező templom épül. Az alapkövét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek rakta le április 23-án, és hét hónappal később már a félkész épületegyüttes különböző termeit járhattuk be Musits Antal plébánossal. A helyi híveket 1977 óta szolgáló Antal atya lelkesen mutatta be a háromszintes templom készülő tágas altemplomát, majd a szentélyt és két oldalán a Szent Család- és Szent Sír-kápolnák helyét, a tágas sekrestyét és a majdan hatvan főt is befogadó karzatot.

Együttműködési megállapodást kötött november 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja.

A megújulás ideje

A nem hívők szemében értelmezhetetlen jel a vértanúk áldozata. Ők mindent, teljes létezésüket feláldozzák valami olyasmiért, ami nem megragadható a hit nélküli tapasztalás számára. Mind hasonlítanak valami módon Ábrahámra, akiről Szent Pál ezt írja: „A remény ellenére is reménykedve hitt” (Róm 4,18). Hiszen emberi logika szerint az első keresztény közösségeknek el kellett volna tűnniük. Minden emberi számítás azt hozza ki végeredményként, hogy egy közösség, amely állandó véráldozattal fizet a meggyőződéséért, apránként elenyészik majd. Csakhogy ez a teljesen e világi remény végtelenül esendő. Pedig hányszor esünk mi is ennek a csapdájába! Vallásos életünkben is az emberi remény alapvetéseit keressük: amikor imádkozunk, az ima sikerét azon mérjük le, hogy megtörténik- e az, amiért imádkoztunk. Amikor egyházi programokat szervezünk, szüntelenül azt lessük, mekkora lesz a „hatás”, van-e kézzelfogható siker. Az apostol figyelmeztet: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk” (1Kor 15,19).

Újabb intézkedés a pénzmosás ellen

Ferenc pápa november 18-án tovább szigorította az illegális pénzügyi tevékenység és a pénzmosás elleni vatikáni normákat. November 21-én lépett hatályba a vatikáni pénzügyi ellenőrző hatóság (AIF) új szabályzata. Ennek értelmében a hatóság illetékessége ezentúl a Vatikán valamennyi pénzt kezelő hivatalára kiterjed. A dokumentum újraszabályozza a vatikáni bank (IOR) elnökének szerepét és felelősségét is. (KAP)

A nápolyi camorra szeméttelepei

A Caserta közelében található Casal di Principe városban élő Teresa szerzetes nővér levélben tájékoztatta Ferenc pápát arról a küszöbön álló környezeti katasztrófáról, amelyet egy, a Camorra által létesített, begyulladt illegális szeméttelep okozhat. A pápa a hírről értesülve felhívta telefonon a szerzetes nővért, és együttérzéséről biztosította a környék lakosságát. (KAP)

Az orosz fővárosban november 12-én találkozott Angelo Scola milánói bíboros érsek és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. „Ma közös célunk a keresztény Európa, a keresztény civilizáció forrásainak megőrzése” – hangsúlyozta az ortodox egyházfő. A katolikus egyház lelkipásztori munkájában Európában tapasztalható új nehézségekkel kapcsolatban megjegyezte: „Mi mindezt nagyon jól értjük, mert a XX. században mi magunk is nehéz éveket éltünk át az egyházi életben.”

A pápaválasztó konklávék lefolyásáról hivatalosan soha nem hoznak nyilvánosságra részleteket, de általában előbb-utóbb kiszivárognak érdekes adatok. Nem is baj, hiszen ezek nem csupán a kíváncsiságunkat csillapíthatják, inkább azt mutatják, milyen módon érvényesül a Szentlélek szándéka a felelős testület szavazatain keresztül. Az ilyen értesüléseket természetesen nem szokták megerősíteni, de megcáfolni sem.

Most elsőként Elisabetta Pique argentin újságírónő közölt adatokat a konklávéval kapcsolatban Ferenc, élet és forradalom címmel megjelent pápaéletrajzában. Az újságírónő állítása szerint tíz éve személyesen ismeri Jorge Bergogliót, és igen jó kapcsolatai vannak vezető argentin egyházi körökkel.