Könyvespolcra

Karácsonyi ajándék azoknak, akik Isten igéjének fényénél akarják olvasni az idők jeleit.

Az egyházatyák szerint a hívőnek úgy kell táplálnia lelkét Isten igéjével, amint testét táplálja az étellel. Aranyszájú Szent János szerint a Szentírás napi olvasására a világiaknak még a szerzeteseknél is nagyobb szükségük van, hisz a világban élő több kísértésnek van kitéve. Ám a Biblia nem egyszerű olvasmány. Nagy Szent Gergely pápa szerint helyenként homályos értelmű, hogy ezzel élesítse elménket. Az egyház hagyományában a Bibliát mindig közösségben kell olvasni ahhoz, hogy igazi értelme feltáruljon. Nem változik ez azután sem, hogy az ötven éve megnyílt II. vatikáni zsinat mintegy visszaadta a hívők kezébe a Bibliát, bátorítva őket rendszeres olvasására. De hogyan olvassuk a Bibliát?

Könyvespolcra

Személyes lapok Regöly-Mérei Gyula orvosprofesszorról

„Boldog ember volt? Már hallom is a válaszát, igen, boldog, hiszen teljes életet élt, megtapasztalhatta a gyógyítás örömét, tudománnyal foglalkozhatott, ami számára hivatás és szenvedély volt együtt, és mit számított az anyagi jólét, amikor a két legnagyobb kincset bírhatta magáénak: a hitet és a családot.”

Kommunikációs tömörséggel jellemzi orvos édesapját lánya: Regöly-Mérei Andrea Szerető apátok, Gyula című könyvében, amely dokumentációs élet- és lélekrajz. Bár a szerző tiltakozik: ő nem író, az iménti jellemzésre „épített” emlékező munkája egyes fejezeteiben szinte regényes, másutt történelmi tényközlés, nemegyszer azzal a lírai érzékenységgel, amely gyermeki lélekből fakad. Ha jelképet keres ma bármely tudománnyal fölvértezett vagy abban éppen még elmerülő, és folyton hitben gazdagodni vágyó, családot szerető, és elolvassa ezt a – ma már ritka – „monográfiát”, Regöly-Mérei Gyula, a történeti embertan és az orvos-történelem világhírű kutatója személyében megleli.

Könyvespolcra

„Bizonyos vallásos körökben túlzásnak tartják a jókedvet, a humort és a nevetést, mondván, hogy mindez felesleges, nevetséges, illetlen, sőt botrányos. Holott a jó kedélyről egyik sem mondható el. Épp ellenkezőleg: a derű az egészséges lelki élet – és általában az egészséges élet – lényeges eleme. Amikor szem elől tévesztjük ezt a komoly igazságot, többé nem éljük az életet teljesen és igazán. Mi több: nem élünk szentül. Könyvem éppen arról szól, hogy mennyire értékes a jókedv, a humor és a nevetés a lelki életben.” Többek közt e szavakkal vezeti be James Martin New York-i jezsuita szerzetes magyarul most megjelent kötetét, melynek címe: Mennyei derű – Öröm, humor és nevetés a lelki életben. A szerző – amint az Új Embernek adott interjújában (2013. május 19.) is megvallotta – szentekről tartott előadásai során szembesült azzal, hogy hallgatósága milyen élénken érdeklődik e jóízű téma iránt.

Új útikönyv a Magyar szemmel sorozatból

A Magyar szemmel útikönyvsorozat Délvidék – A Vajdaság és Belgrád című kötetéről 2010 nyarán adtunk hírt. Az elmúlt három év sem telt tétlenül a kiadó életében. A Kárpát-medence egy másik, kevésbé ismert táját, Kárpátalját járták be munkatársaik.

E vidékről a legidősebb korosztálynak még lehetnek emlékei, hiszen Kárpátalja Trianon után, 1939 és 1944 között ismét a Magyar Királyság része volt. A fiatalabb nemzedékeknek ugyanakkor évtizedeken át lehetőségük sem volt Kárpátalja megismerésére, hiszen a Szovjetunió időszakában a határ az átlagember számára zárva volt. Ma már lényegében csak elhatározás kérdése az ideutazás, és azok, akik már legalább egyszer felkeresték ezt a csodás vidéket, tudják, hogy mekkorát fordult a világ errefelé is az elmúlt húsz évben.