A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a Népek udvaráról

„Erkölcsi rend a XXI. századi gazdaságban és a szekularizált társadalomban”. A Népek udvara konferencia két napját az említett témáról folytatott párbeszédnek szenteltük. Igyekeztünk eleget tenni ennek a kihívásnak, annak ellenére, hogy teljes mértékben tisztában vagyunk azzal: a címben szereplő három kérdéskör új jelentéssel rendelkezik a XXI. században, és egymáshoz kapcsolásuk talán eklektikusnak, mesterkéltnek tűnhet.

Ravasi bíboros Erkölcs, gazdaság, szekularizált társadalom címmel február 6-án tartott előadást a Corvinuson. Mint mondta, a téma közel áll a zsidó-keresztény tapasztalat bibliai alapjaihoz, amelyben a nyugati kultúra is gyökerezik. Négy alapelvre építette beszédét. Először a perszonalizmusról beszélt, és az emberi személy fogalmát emelte ki. A Teremtés könyvére utalva az emberkép horizontális voltát hangsúlyozta: az ember nem önmagába forduló világ, hanem nyitott valóság; két arca a férfi és a nő. Majd a vertikális dimenzióról szólt: az ember képes megismerni magát, öntudattal, etikus tudattal rendelkezik, és a transzcendencia is jelen van benne.

A Katolikus Karitász több mint nyolcvan éve végzi karitatív tevékenységét, korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat különböző segélyprogramok, akciók útján. Az idősgondozás és a házi betegápolás, a családgondozás, a munkanélküliek és a hajléktalanok segítése, a szenvedélybetegek, a testi-lelki fogyatékosok és a sérültek gondozása éppúgy feladatunk, mint az átmeneti krízishelyzetbe került családok személyre szabott segítése.

Kérdezz! Felelek! – Ravasi bíboros február 6-án a Corvinuson válaszolt a két egyetem hallgatóinak kérdéseire. Ezekből szemezgettünk.

– Ma mindenféle válságról beszélnek. Ön szerint melyik ezek közül a legsúlyosabb? Melyiket kell előbb megoldani: az emberét vagy a gazdaságét?

– Reflektálnunk kell emberképünkre, csak így érthető, miért fontos a teológia, a filozófia és valamennyi humán tudomány. A közgazdaságtant is ezek közé kellene sorolnunk. Ebből látszik, milyen jellegű a válság. Manapság a jelenségek leírása helyett azok átalakítására törekszenek, beavatkoznak a jelenségekbe. Ott van például a plasztikai sebészet, melynek célja a külső átalakítása. Bizonyos helyeken a mellplasztika a nagykorúvá válás ajándéka lett. De beszélhetnénk akár a géntechnológiáról is. Ezeknek a jelenségeknek a fényében máris világos, miért fontos válaszolnunk a saját emberségünkre vonatkozó kérdésekre.

Ravasi bíboros és a Népek udvara párbeszédsorozat Budapesten

Budapesten szervezték meg február 5-én és 6-án a Népek udvara elnevezésű rendezvénysorozatot, melynek elsődleges célja a hívők és a magukat nem hívőnek vallók közötti párbeszéd előmozdítása. Erkölcsi rend a XXI. századi gazdaságban és a szekularizált társadalomban – ez volt a címe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem rendezésében megvalósult tudományos konferenciának, amelyen Erdő Péter bíboros átadta a Stephanus-díjat Gianfranco Ravasinak, a programsorozatot koordináló Kultúra Pápai Tanácsa elnökének. Ebből az alkalomból beszélgettünk Ravasi bíborossal.