GDP helyett: belső bruttó boldogság

Ha nem hívő vagy kereső lennék, megmondom őszintén, nem mennék el a konferenciára, mert túlságosan személytelennek tartanám, nem tudna megszólítani. Hogyan hívhatja így be a „külsősöket” abba a bizonyos udvarba? Egyébként magyar sajátosság, hogy a téma ennyire komoly lett?

 

– A témát mindig a kezdeményezést vendégül látó helyszín választja ki, jelen esetben Budapest. Ezt a kérdést két szinten lehet megközelíteni. Az egyik az akadémikus, az értelmiségi szint, amelyre kétségtelenül nagy szükség van. Érdekes volt látni, hogy egészen más megközelítésekkel találkozhattunk a Corvinus Egyetemen, mint a Pázmányon. Létezik azonban egy másik szint is, amelyet – ha a rendezvényre hosszabb idő áll rendelkezésre – mindig meg szoktunk valósítani. Most inkább erről szeretnék beszélni.


Felteszem, hogy „kereső önmagamat” inkább ez fogja érdekelni.

 

– Rendeztünk már fiataloknak pop- és rockkoncerteket, amelyek amellett, hogy remek zenei élményt kínáltak, egyúttal valamilyen témát is igyekeztek körüljárni. De lehetséges egy-egy kérdés drámai megjelenítése is. Előfordult már, hogy gyerekeket hoztunk össze hívő és nem hívő családokból, akik elmesélték egymásnak addigi élettapasztalataikat. Volt egy olyan, különleges alkalom is, amikor egyéves előkészítő munka után három olasz városból – Milánóból, Bolognából és Firenzéből – együtt, egy vonaton utaztak gyerekek, akik aztán a pápával találkoztak. Hat-tíz évesek voltak, s mindannyian átéltek valamilyen családi vagy személyes tragédiát. Emlékszem egy hétévesre, akinek két és fél évesen végig kellett néznie, ahogy az édesapja meg gyilkolja az édesanyját. Egy alkalommal Stockholmban, a Nobel-díj átadásának termében tartottuk a rendezvényt, ahol evangélikusokkal, illetve hívőkkel és nem hívőkkel beszélgettünk. De hajléktalanok körében is igyekszünk megvalósítani a kezdeményezést. Éjszaka találkozunk a fedél nélkül élőkkel, és elmesélik személyes történetüket. Közöttük is akadnak hívők és nem hívők egyaránt. Menedzsereknek és fogvatartottaknak rendezett találkozónk is van. Tehát az akadémikus, az értelmiségi szint fontos, de nem kizárólagos.

 

Vajon mi lehet az üzenete annak, hogy Magyarország ezt a témát választotta?

 

– Az ok valószínűleg az lehet, hogy Magyarország szeretné tisztázni a vallás és a politika, illetve az egyház és az állam viszonyát. Erre a kérdésre keresi a választ ezen a rendezvényen keresztül is. Olaszországban is fontos ez a téma, ahogy az etika és a gazdaság közötti kapcsolat is. Persze időnként komoly vélemények ütközhetnek, de szükséges hangot adni ezeknek.

 

Fotó: Kissimon István

A világ körül

 

XVI. Benedek pápa kívánságát váltotta valóra Ravasi bíboros, amikor három éve meghirdette a Népek udvara elnevezésű párbeszédsorozatot. A név a Jézus korabeli második jeruzsálemi templom egyik udvarára utal, ahova azok is beléphettek és a maguk hite szerint imádkozhattak, akik nem zsidó vallásúak voltak. Ezt a helyet nevezték a „pogányok udvarának”. A rendezvény elsősorban a művelt, gondolkodó réteget szólítja meg, az egyetemek, a tudomány és a művészet világát. Első helyszíne Párizs volt, de mára Európa szinte valamennyi nagyvárosában járt már a kezdeményezés. Budapest után Washington következik.