Az Ungvári Unió emléke

Szerző:

Az Olvasó írja

 

Az egyetemes kereszténység történetében 1646. április 24-e nevezetes nap: Ungvár történelmi városában, Szent György vértanú ünnepén, Homonnai György várkápolnájában hatvanhárom görögkeleti szertartású, zömében rutén pap, Parthén Péter és Kossovics Gábor bazilita atya irányítása mellett, jelképesen letette a katolikus hitvallást Jakusics György egri püspök kezébe. Ezzel engedelmességet fogadtak X. Ince pápának és utódainak, és visszatértek a Szentszék fennhatósága alá. A fennkölt esemény egyik érdekes mozzanata volt ezután az egyházi szláv nyelven végzett liturgia.

Jézus földjén

Szerző:

4. rész

 

Az egyházi évben jó néhány hónap a távolság húsvét és karácsony ünnepe között, ám a Szentföldön szinte néhány percnyi út alatt kell átváltani a gondolatainkat Jeruzsálemről Betlehemre. A rövid utazás alatt a zsidó és arab házak tetejére rendszeresített fehér és fekete vízmelegítő dobozokat mutatja idegenvezetőnk, de inkább az egyre sivárabb táj az, ami leköti a figyelmemet. A köves sivatagban szinte semmi növény sincs. Ezt tapasztaljuk akkor is, amikor megérkezünk a betlehemi pásztorok mezejére. Modern templom áll itt, lehet nagyjából harmincéves, hasonlót majd még sokszor látunk Jézus földjén, de számomra sokkal izgalmasabbak azok a barlangok, amelyekben Krisztus korának pásztorai rossz időben vagy éppen éjszaka meghúzták magukat.

Találkozások a feltámadt Jézussal Lk 24,13–35

Szerző:

Szent Lukácsnak két célja lehetett azzal, hogy ilyen részletesen írta le az emmauszi tanítványok történetét. Az egyik az, hogy felsorakoztasson még két „tanút”, akik látták a feltámadt Jézust. Volt azonban egy másik célja is. Lukács „második generációs” keresztény, aki személyesen sohasem találkozott Jézussal földi élete során. Ezért akart felmutatni három „helyet”, ahol a második, a harmadik, sőt az ezredik generációs keresztények is valóban találkozhatnak a feltámadt Úrral.

A szavak szerepe (1.)

Szerző:

Katekézis a liturgiában

 

A Sacrosanctum concilium kezdetű zsinati dokumentum egyik legmarkánsabb pontja – meglátásom szerint – a 35., amelyben liturgikus cselekményeink és az igehirdetés kapcsolatát fejtik ki a zsinati atyák, négy számozott pontban. A II. vatikáni zsinat az isteni kinyilatkoztatásról azt tanítja, hogy az Úr „szavak és tettek” által tárja fel az embernek önmagát és üdvtervét (Dei Verbum, 2.). Erre az isteni közlésre az ember is „szavakkal és tettekkel” válaszol (e kettő egysége a hit), s e kölcsönös „szavak és tettek” útján megvalósuló párbeszédnek engedelmeskedik a liturgia is.

Hétfő: az angyalok tisztelete

Szerző:

Görögkatolikus egyházunkban nemcsak november 8-án emlékezünk meg a szent angyalokról, hanem minden hétfőn. Az új hetet Jézus Krisztus feltámadásának napján kezdjük, vagyis vasárnap. Tesszük ezt az evangéliumi beszámoló alapján: az asszonyok „szombat elmúltával (…), a hét első napján kora reggel, napfelkeltekor kimentek a sírhoz” (Mk 16,1–2), és látták, hogy üres, mert Jézus feltámadt. Milyen jó, hogy ezt követően tüstént a menynyei erőket hívjuk segítségül az egész előttünk álló hét napjaira!

Cuthbert Mayne és harminckilenc társa május 4.

Szerző:

Anglia 1534-ig katolikus ország volt. A parlament ekkor fogadta el a törvényt a királyi szupremáciáról (főhatalomról), amelyet VIII. Henrik 1531-ben már önhatalmúlag magára ruházott. Eleinte ez a hittételek értelmezésének, a liturgia szabályozásának jogát, illetve az egyházi jövedelmek és birtokok, kolostorok tulajdonjogát érintette. Ám a parlament döntése után a királyt illette immár az egyházi törvénykezés, a hittételek megfogalmazásának és az eretnekek üldözésének joga is.

A Kehely

Szerző:

Megoldódott a Szent Grál rejtélye? – II. rész

 

Michael Hesemann, a történész nyomába szegődöm, akinek A Szent Grál felfedezése című könyve megpróbálja igazolni a tradíciót azzal, hogy állítja: a titokzatos edény valóság, a valenciai székesegyházban őrzik.

 

De mi a hagyomány azon kívül, amit már a golgotai óra emléke ezredekre, századokra hagyott? Nem spanyol elfogultság az, ami a mai Grál-lovag közlése, mely a német történésznek szólt, amit „készpénznek” vett? Olvasom a „szellemi útleírást” Hesemann tollából, és valami visszajátszik compostelai utazásomból. Valamelyik faluban megálltunk, afféle kocsmánál. Arra lettem figyelmes, hogy valaki (bizonyára helybeli) egy grál bort kért a pultnál. Gyatra szókincsemmel megkérdeztem, mit jelent náluk a grál. Caliz – hangzott a válasz. Kehely. Még tanultam latint, ott calix, ami kehely, pohár meg tál is. A jótét falusi polgár pohárból ivott. Nevezett edényünk neve óspanyol eredetű.

Védelmez minden bajtól

Szerző:

Ferenc pápa kérése: hangozzék el Szent József neve a misén

 

Ferenc pápa kérésére az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2013. május 1-jén kelt dekrétumában elrendelte, hogy a Római Misekönyv II., III., és IV. eucharisztikus imádságában a Boldogságos Szűz Mária nevének említése után jegyesének, Szent Józsefnek a neve is hangozzék el.

 

Sokan megkérdezték már tőlem, hogy a szentmise legfontosabb imádságában miért csak Mária jegyeseként említjük Szent Józsefet. A magyar ember számára ez a megnevezés arra utal, hogy Mária még nem volt József felesége. Ez pedig sokak számára zavaró, hiszen Szent József a Szent Családban úgy jelenik meg előttünk, mint Jézus nevelőapja, Szűz Mária pedig mint édesanya.