Az anyaság arcai

A szerző az anyáknak és nagyanyáknak ajánlja írását, „akik továbbadják a hitet, közvetítik Isten szeretetét, és megtanítanak bízni Jézusban”. Ugyanakkor a könyv, alcíme tanúsága szerint is, minden mai embernek szól, legyen férfi vagy nő, családos vagy gyermektelen. Hiszen az anyaság – a szó tág: testi, lelki, szociális és szellemi értelmében – olyan alapvető élethelyzet, amelyet valamiképpen mindannyian átélünk.


Húsz anya sorsát, önmagához, a gyermekeihez, a férfiakhoz és természetesen Istenhez való viszonyát gondolhatjuk végig e könyv segítségével. És eközben kirajzolódik, mennyire hasonló élethelyzetekben kellett helytállniuk a bibliai és a mai kor anyáinak. Volt, aki sokáig várt a gyermekáldásra (Erzsébet), volt nagycsaládos (Lea) és volt örökbefogadó (a fáraó lánya). Volt, aki erőszak által lett anya (Betsabé) és akinek beteg gyermeke született (a kánaáni asszony). Volt, akit cserbenhagytak (Hágár), és akadt olyan is, aki sorsára hagyta gyermekét (Jókebed). S minderre ma is láthatunk példákat.

 

A Szentírás persze legtöbbször csupán szűkszavúan utal arra, mi mehetett végbe e nők lelkében. De már ezekből az elejtett szavakból, valamint a mai pasztorálpszichológiai tapasztalatokból – amelyekben a szerző igen tájékozott – is árnyalt képet kaphatunk róluk. Néhány olvasó a valóságtól elrugaszkodottnak tarthatja egyik vagy másik portrét. Ugyanakkor mind a valóságot tükrözheti. Annyi pedig egészen biztosan igaz, hogy az anyaság, annak minden szépségével, nehézségével, örömével, fájdalmával, botrányával és szentségével együtt egyidős az emberiséggel, s mindennek helye van Isten tervében.

 

A könyv utolsó mondata így hangzik: „Nem tudhatjuk.” De nem csak azt, hogy pontosan a leírtak zajlottak-e le az érintettek érzéseiben, gondolataiban. Végső soron minden anyaságban van valamiféle titok, egy rejtett rész, amelyet egyedül Isten ismerhet.

 

(Margot Käßmann: Anyák a Bibliában – 20 portré a ma embere számára. Luther Kiadó, Budapest, 2013; 1690 Ft. A könyv kapható az Új Ember könyvesboltjában.)