A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban a jövő nemzedékének dialógusra nevelését ebbe a perspektívába szeretnénk állítani. Április 8-án tartottuk iskolánkban a Holokauszt emléknapot, amelyre a Haver Alapítvány önkénteseit, drámapedagógust, túlélőket hívtunk. Kiállítást rendeztünk azokból a fényképekből, amelyeket a gyerekek készítettek a Dohány utcában és környékén. Műsorral emlékeztünk Tarnai Péter diákunkra, akit 1944-ben a magyar írásbeli érettségijéről vittek el Auschwitzba.
Ám a nap legfontosabb eseménye az a közös imádság lett, ahol a kerületi rabbi, iskolánk spirituális vezetője és a Lauder Javne Gimnázium diákjai együtt imádkoztak a mi gyerekeinkkel az iskola kápolnájában. A zsoltárokat héber nyelven hallani az ősi, majd a középkori zsolozsmába illesztve, gregorián dallamokkal éppen azt a párbeszédet hordozta, amelynek megélését szomjazzuk a mai világban. Szép volt megtapasztalni, hogy az imádság nyelve képes zsidókat és keresztényeket az Istennel való találkozásba hívni. Az agapén kóser ételeket fogyasztva beszélgethettünk egymással. A Lauder Javne énektanárnője így köszönte meg együttlétünket: „Örömmel tölt el, hogy egy ilyen alkalommal volt lehetőségünk fellépni. A gyerekek számára fontos, hogy ők is olyan nyitottan tudjanak közeledni az őket körülvevő világhoz, mint ahogy ti fogadtatok ma minket.”
Találkozásban vagyunk…
