Egyházi kerékpárverseny

Franciaország

 

Negyvenkét pap és diakónus, valamint négy apáca startolt április 30-án a XV. egyházi kerékpárverseny rajtvonalától a Franciaország északi részén fekvő Steenvoordében. A La Croix katolikus napilap tudósítása szerint a bajnokság két szakaszból áll: első nap a versenyzők különböző időpontokban indulnak, és az órával versenyezve tesznek meg egy tizenöt kilométeres távot Steenvoorde és Terdeghem város között. A második napon egyszerre rajtolnak, és egymással küzdenek meg. Egy Le Ryveld és Steenvoorde között kijelölt kilenc kilométeres távot hétszer megtéve összesen hatvanhárom kilométert teljesítenek.

Ferenc pápa húsvétja

„A feltámadás nem egy szép történet örömteli befejezése, sem egy film happy endje” – mondta nagyszerdán, az általános fogadáson a szentatya.
Nem Jézus diadala volt, hanem alázatos győzelme.

 

Nagycsütörtökön a pápa egy római terápiás központban megmosta nyolc férfi és négy asszony lábát, köztük egy hetvenöt éves líbiai muzulmán férfiét.
A nagypénteki keresztútjárás végén azt mondta: „Nem a gonoszságé az utolsó szó, hanem a szereteté, az irgalomé és a megbocsátásé.”

Az anyaság arcai

Napjainkban fedezzük fel a nők üdvtörténetben betöltött szerepének valódi mélységeit. Egyre gyakrabban esik szó Isten női arcáról, a Biblia nőalakjairól, ugyanakkor az anyaság teológiájáról elsősorban csak Szűz Máriával kapcsolatban elmélkedünk. Egy evangélikus lelkész, teológiai doktor, Margot Käßmann, aki 2010-ig a Németországi Protestáns Egyház elnöke volt, nem mellesleg pedig négy lány édesanyja, egy egész könyvet szentelt a Szentírásban szereplő anyáknak.

Véletlenül…?

Erzsi – maradjunk ennyiben – nem helybeli, de itt dolgozik a városunkban. Innen az ismeretségünk. Az alábbi, nem mindennapi történetet ő mesélte el.

 

– Mindaz, amit most elmondok, azzal kezdődött, hogy nemrég a szekszárdi kórházban jártunk a gyerekeimmel, ahol a sógorom anyját látogattuk meg a belgyógyászaton. Hárman voltak a kórteremben, aminek a látogatás elején még semmi jelentőséget sem tulajdonítottam. Csak amikor a búcsúzás után jöttünk kifelé, akkor akadt meg a szemem az egyik ágyvégi lázlapon, amelyen jól olvashatóan szinte „szembe jött” velem egy régről ismerős név. X. Y.-né, született itt és itt, ekkor és ekkor. Szemem a lánykori nevét kereste, s miután elolvastam, rögtön a földbe gyökerezett a lábam, mivel bizonyossá lett előttem, hogy az idős asszony, aki e helyen fekszik, nem más, mint az anyám. Az édesanyám. Aki négyéves koromban elhagyott. Önkéntelenül hagyta el a számat az izgatott kérdés:

 

– Hová valósinak tetszik lenni?

Találkozások

„…hány és hányféle színeváltozás, / a múlandó s a múlhatatlan / hányféle hely cseréje!”– írja Pilinszky János Találkozások című versében. Igen, találkozásokban élünk: arcok és tekintetek vonzásában keressük a szépséget, amely Dosztojevszkij szerint megváltja a világot. Mindennapjaink legelementárisabb tapasztalatát szenvedjük azonban akkor, amikor magunkba gubózunk, nem találva a gyönyörködés felszabadító élményét. A világ sok színűsége ilyenkor elfátyolozódik előlünk. Az igazi csoda akkor talál meg bennünket, amikor a másik ember szemébe nézve megtörténik a színeváltozás: amikor elhagyjuk a kategóriák és ítélkezések múló világát, és belépünk a múlhatatlan dimenziójába. Ebben a pillanatban már nem nézzük sem a bőrszínt, sem a vallást, sem a faji hovatartozást; egyedül a jelen pillanat szépségének vonzásában létezünk. Találkozásban vagyunk.

„Az ima erejébe vetett hitről tanúskodnak”

A bensőséges vallásgyakorlat műtárgyai a pálosok Sziklatemplomában

 

Nem sokkal lapzártánk előtt, április 24-én a budapesti Sziklatemplomban Bátor Botond pálos tartományfőnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a professzor társaságában megnyitotta Ruzsa György állandó, háromszázhetven darabból álló fémikon-kiállítását. Az ikonszakértő művészettörténész, mivel szerkesztőségünk már régóta jó kapcsolatot ápol vele, a megnyitó előtt két nappal megmutatta nekünk kincseit, és sok izgalmas apróságot osztott meg az Új Ember olvasóival.

 

Hogyan született döntés arról, hogy a budai pálos Sziklatemplomban állandó fémikon-kiállítás legyen? Hogyan érlelődött meg Önben a terv?

 

– Kötődöm ehhez a templomhoz; gyermekként, még a nagymamámmal jártam itt először. Ideális kiállítási helyszínnek véltem, ezért a rendhez fordultam, amely örömmel felkarolta az ügyet. Azért a fémikonok mellett döntöttem, mert ezeket, noha magas esztétikai értékűek, sokáig nem becsülték eléggé, és emiatt nem is igen kutatták. Csak a kilencvenes években kezdett velük komolyabban foglalkozni Zotova és Glutova, két orosz kutatónő, a moszkvai Rubljov Múzeum munkatársai. Sokat jártam, kutattam ott, jó barátságba keveredtem velük. Olyan gyümölcsöző volt az együttműködésünk, hogy 2005-ben Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban már közösen rendeztünk fémikon-kiállítást, amely ötszáz ikont vonultatott fel; a legtöbbet, amely valaha is megtekinthető volt egyszerre bárhol a világon. Négyszázat ők hoztak Moszkvából, százat én kutattam fel és határoztam meg idehaza. A kiállítás angol nyelvű katalógusa ma is nagyon népszerű a gyűjtők körében. A sikeren felbuzdulva érlelődött meg bennem a gondolat, hogy állandó fémikongyűjteményt hozok létre, méghozzá a világon a legnagyobbat.

„Ökumenikus jelentőséget tulajdonítok neki”

Györfi Béla Szabolcs házfőnök, templomigazgató

 

Mikor és milyen megfontolásból döntött a rend a Ruzsa György által rendezett fémikon-kiállítás befogadása mellett?

 

– Két éve már, hogy a professzor úrral elkezdtünk közösen tervezgetni, miután a tartományfőnökünket, Bátor Botondot felkereste az ötlettel. A Sziklatemplom és a rendház közötti helyiségeket éppen fel akartuk újítani, így miután meghoztuk a döntést, egy helyiséget már eleve erre a célra alakítottunk át.

Az Istenszülő oltalma

Az Istenszülő a legenda szerint 910-ben, Bölcs Leó bizánci császár (866–912) uralkodása idején, amikor jelentős támadások érték a birodalmat – Keresztelő János és János evangélista társaságában – megjelent a konstantinápolyi Blakhernai- (Blachernai) templomban, és kendőjét a hívek fölé emelte, ezzel jelezve, hogy számíthatnak oltalmára.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.