Hegymozdító

Szerző:

Szolnok, belvárosi templom. A toronyóra mind a négy oldalon kivilágítva, műholdas irányítással jelzi a pontos időt. Távolról is jól látható. Szolnokon valóban irányjelzőnek számít. Méltán mutatja büszkén Máthé György esperes-plébános, vagy ahogyan a helybéliek közül sokan köszöntik: Gyuri atya. Ám a toronyóra másféle jelet is hordoz, tűnődöm, amikor Beer Miklós püspök megáldja a plébánia egyik tehetős hívének anyagi segítségével megújult óraszerkezetet. Az idő, a pontos idő mintha az élet idejét is jelezné, hiszen Beer Miklós püspök és Szalay Ferenc polgármester most a rendkívül elegáns vonalvezetésű, már első ránézésre is befogadó hangulatú épület bejárata felé fordul, hogy megnyissa az ajtaját, s elsőként a „legilletékesebbek”, az óvodások lépjenek be rajta. Jó látni ezeket a szép, tiszta arcú gyerekeket. Az ünnepség kezdete előtt a templomtéren fiatal párral találkoztam, s az ifjú szerelmesek boldog, huncut örömével mondták: „Majd a mi gyerekeink is ide fognak járni.”

Isten szép zsámolya

Szerző:

A nyolcszáz éves jáki apátsági templom ünnepén

 

Az egyházi művészet alkotásai az emberi szellem legszebb és legértékesebb művei közé tartoznak. A vallási közösségek lelkületének tükre a templom, amely szegénynek és gazdagnak egyaránt otthona és menedéke. A jáki középkori templom Isten szép zsámolya, szentélye.

Jézus földjén

Szerző:

5. rész

 

Jerikót elhagyva a Jordán folyó mellett visz az út Galileába. A fákkal szabályosan betelepített, aljnövényzet nélküli hegyekhez képest a mi hazai erdőink valóságos esőerdőknek tűnnek. Itt talán a kirándulás is más értelmet nyer. Az oszmán törökök szinte minden fát kiirtottak ezen a tájon, és még ráadásul a szőlőtőkéket is, mert a hitük nem engedte meg a bor élvezetét. A Jordán vidékén a gyümölcsösök (datolya, citrus) és a jól öntözött termőterületek a látnivalóink, s menet közben van időnk arra gondolni, hogy Jézus korában mennyi időbe telhetett gyalog megtenni ezt az utat. Nagyon várom már, hogy lássam a tavat, azt hallottam a tapasztaltabb zarándokoktól, hogy ott, a Galileai-tengernél lehet igazán megtalálni Jézus nyomát. Tibériás városa, ahova megérkezünk, hegyre és eredetileg temetőre épült. A zsidók szemében tisztátalan város később, a szentély lerombolása után attól lett szent várossá, hogy híres rabbik költöztek ide, és itt keletkezett a jeruzsáleminek nevezett Talmud.

A Jó Pásztor szolgálatában Jn 10,1–10

Szerző:

Húsvét 4. vasárnapján tartja az egyház a hivatások világnapját: ilyenkor a földkerekség minden táján azért imádkozunk, hogy a Jó Pásztor támasszon szolgálatára új papi és szerzetesi hivatásokat. Köztudomású, hogy az úgynevezett nyugati világban egyre csökken a papok és szerzetesek száma, így az elöregedő papságra egyre több és súlyosabb teher nehezedik.

Liturgikus nyelv

Szerző:

Katekézis a liturgiáról

 

Amikor a II. vatikáni zsinat megnyitotta a kaput a népnyelv használata előtt a liturgiában, a zsinati atyák nem is gondolták, hogy néhány év múlva milyen elsöprő hatása lesz ennek az engedménynek. A zsinati szövegek ugyanis nem írják elő minden szövegre kiterjedő érvénnyel a népnyelv alkalmazását, elsősorban csupán az istentiszteletnek azokon a részein ajánlják bevezetését, amelyek kifejezetten a népre tartoznak.

Kedd: Keresztelő Szent János

Szerző:

Görögkatolikus egyházunkban minden keddet az Úr tisztes és dicső prófétája, előhírnöke és keresztelője emlékének szentelünk. Persze ezzel egyáltalán nem csorbul az Úr iránt való tiszteletünk és a feléje irányuló imádatunk. Ez a keddi nap fő énekéből, a tropárból is kiderül. Ugyanis sok szépet meg- és átimádkozunk ebben a szép himnuszban Keresztelő Jánosról, de a végső „csattanója” mégiscsak „a testileg megjelent Istenről”, Jézus Krisztusról szól.
Mint a bizánci himnuszokat általában, a keddi tropárunkat is át- meg átszövik a bibliai idézetek. Összesen hét található benne ezekből.

Hopko Bazil május 11.

Szerző:

A hét szentje

 

Geréb községben született 1904. április 21-én. Szülei föld nélküli parasztok voltak. Korán elveszítette őket – egyéves volt, amikor édesapja meghalt, és négy, amikor édesanyja elment, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Nagyapja gondoskodott róla, majd hétéves korától nagybátyja, Demeter Petrenko görög katolikus pap nevelte. Az ő hatására döntött a papi hivatás mellett. Az eperjesi evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd az ottani görögkatolikus szemináriumban végezte el a teológiát. 1929-ben szentelték pappá. A prágai görögkatolikusok lelkipásztoraként kiemelt figyelmet fordított a szegények, a munkanélküliek, az árvák, illetve az ifjúság pasztorációjára. 1936-ban visszatért Eperjesre, ahol a szeminárium spirituálisa, 1941-től püspöki titkár, 1943-tól teológiai tanár és a Blahovistnik című katolikus lap első főszerkesztője volt. A II. világháború után Gojdics Péter eperjesi megyés püspök segítséget kért a Szentszéktől a növekvő szovjet befolyás miatt. 1947-ben Hopko Bazilt nevezték ki segédpüspökévé.

Karácsony, húsvét, pünkösd

Szerző:

Bálint Sándor fő műve német nyelven

 

A Magyar Művészeti Akadémia Makovecz Termében az akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoportja és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága rendezésében április 30-án bemutatták a száztíz éve született néprajztudós címben jelzett, németre fordított könyvét. A szerző autóbaleset áldozata lett 1980. május 10-én.