Az egyik magyarországi kis párt vezetője éppen az anyák napját tartotta alkalmasnak arra, hogy bejelentse: elkészült az azonos neműek házasságát lehetővé tevő törvényjavaslata. Elismerte, hogy a kezdeményezés felháborítja a magyar társadalom egy részét.
II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatásán
A MennybeMenő elnevezésű kezdeményezés szervezői, miután kampányukkal sokaknak segítettek felkészülni a két pápa szentté avatására, személyesen is részt vettek az ünnepen. A csoport vezetőjének beszámolóját közöljük.
II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatására szinte pontosan kilenc évvel a lengyel egyházfő temetését követően került sor. A nyilvánvaló hasonlóságok – nagy tömeg lengyel többséggel, világtalálkozós hangulat, pápák a középpontban, római környezet – ellenére mégis különlegesen egyedi volt ez a kettős szentté avatás. Akár hiányként is megélhettük volna, hogy ezúttal messze nem volt akkora eufória, akkora élményfolyam az utcákon, az emberek szinte kötelességtudóan voltak jelen. Ám épp ez a meggyőződésen alapuló jelenlét, a hűség mindent átjáró illata tette kézzelfoghatóvá, hogy ott és akkor valami megfoghatatlan, nagyon fontos dolog történik.
Az Evangélium öröme
Az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítás negyedik fejezete az evangelizáció társadalmi vetületével foglalkozik. Az általános bevezetés (EG 177–185) után Ferenc pápa egy olyan témát vizsgál meg közelebbről, amely különösen is közel áll a szívéhez: a szegényekkel való törődés kérdését.
A Szentírás kivételes helyet biztosít a szegényeknek. Már a próféták tapasztalhatták, hogy míg a hatalmasok, a főpapság, a királyok, az előkelők bezárták szívüket Isten előtt, látszatra ugyan követték az Úr parancsait, valójában azonban csak önnön javukkal törődtek, addig a szegények, a föld népe nyitott szívvel befogadta a tanítást. Az evangéliumban kibontakozik a szegénység tanítása. Nagy hálaénekében Mária az egyszerűek, az alázatosak közé sorolja magát (Lk 1), s Jézus legelső, Izajás textusa alapján tartott igehirdetése is arról szól, hogy az örömhírt a szegényeknek, az ínséget szenvedőknek hirdetik (Lk 4). Ha meg akarjuk érteni a megváltás szó őseredeti jelentését, azt is ezen a síkon kell keresnünk: ami ezen ókori fogalomban kifejezésre jut, az a lelki és a testi felszabadítás (egy rabszolga szabaddá tétele, egy zálog kiváltása, egy adósság eltörlése). A megváltás eredménye a teljes értékű emberi fejlődés és a valódi, minden emberi dimenzióra kiterjedő jólét (EG 192).
Házassági krízisekről a teológus és a pszichológus szemével
Jó szelet! – mondják a vitorlázók. A köszöntéskor még senki sem tudja pontosan, mit hoz majd az időjárás: lágy szellőt, erős hátszelet vagy vitorlaszaggató vihart? Hasonló természetűek emberi kapcsolataink is. Mert nem békés kikötőbe érkezés a házasság, hanem útnak indulás a közös hajó fedélzetén. Az út során nélkülözhetetlen természeti erőforrás a szél, ám jól kell ismerni ahhoz, hogy a legkülönfélébb időjárási viszonyok között is tudjunk „egy hajóban evezni”. Előfordul, hogy mégis eltörik az árboc, elszakad egy kötél vagy zátonyra fut a hajó. Ilyenkor mindent meg kell tenni azért, hogy kikecmeregjünk a bajból, és továbbhajózhassunk – együtt. Hogy mi mindent tehetünk zátonyra futott kapcsolatunkért? Erről beszélt Somogyiné Petik Krisztina és Kézdy Anikó pszichológus, valamint Papp Miklós görögkatolikus lelkész.
Akadálymentesítsük emberi kapcsolatainkat
A 2011-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt látványosan nőtt az egyedülálló nők és férfiak, ezzel egyidejűleg jelentősen csökkent a házasságban élők aránya. Közben közel másfélszeresére duzzadt a 2001-es adatokhoz képest a szülőképes korú egyedülálló nők száma. A Nem Adom Fel Alapítvány Kezdjetek szeretni! címmel indítja útjára programsorozatát, hogy minél nagyobb társadalmi összefogás mellett konstruktív megoldásokat kínáljon a problémára, és valós közösségi tereket hozzon létre. Május 11-én, a Körcsarnokban Pál Ferenc atya előadásával indul a programsorozat.
Bíró László püspök papi jubileumán
Bíró László tábori püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferensét köszöntötte papsága 40. évében, püspökké szentelése 20. évfordulóján Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, számos paptestvér és az ország szinte minden tájáról összegyűlt lelkes tömeg a kecskeméti nagytemplomban, múlt szombaton.
A társszékesegyházat megtöltő ünneplő közösség hálát adott Istennek Bíró László püspök hivatásáért, amely Szekszárdról Győrön, Pécsen, majd Kecskeméten át Budapestre és az ország minden tájára, illetve a határon túlra is elvezette a Krisztus örömhírét hirdető lelkipásztort. A jelenlévők köszönetet mondtak azért a sok szeretetért, jóért és lelki gazdagságért is, amely jellemzi a püspök életét, szolgálatát.
Munkánk során gyakran tartunk előadást szülőknek, s a résztvevőkkel együtt sokszor keressük a választ arra a kérdésre, hogy miként tudunk jó szülők lenni. Nagyon jó célkitűzés lehet, hogy éljünk a gyermekeink elé vonzó családi életet. Ezzel sokat tehetünk a jövőjükért. Ám nekünk sincs mindig jó napunk, mi is gondokkal küszködünk, nekünk is vannak hibáink. Úgy gondoljuk, a gyermekeink előtt fontos őszintén vállalnunk, hogy kik vagyunk. Vállalnunk kell a múltunkat is, amelyben követhettünk el olyasmit, amit megbántunk, s azóta már máshogyan csinálnánk. Vannak szülők, akik azt gondolják, jobb, ha gyermekeik nem tudnak fiatalkori tévedéseikről, esetleg kisiklásaikról, mert akkor csorbát szenved a tekintélyük.
A 21. Nemzetközi Könyvfesztivál eseményei között mutatták be az első olyan mesekönyvet, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiadásában jelent meg. Bartos Erika Őrangyal. Mesék az elfogadásról című könyve fogyatékkal élő kisgyerekekről szól, akik megtalálják a helyüket saját közösségeikben.
Az építészmérnök végzettségű szerző könyvét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programjainak támogatására ajánlotta fel. Bartos Erika meséivel megnyugtató, harmonikus világot közvetít.